Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-337
Äz országgyűlés képviselőházának 837. i Albert Társaságban résztvevők személyétől kezdve le egészen a marxista balszárnyigy akikor látóim, hogy milyen: érdekesen alakul-; »alt a személyi kapcsolatok, mert a Parasztszövetség' elnöke egyben tagja a független!: kisgazdapártniaik, (Maróthy Károly: Ez csak véietlen!) az Apponyi Társaság társelnöke szintén a kiisígazdapárt vezetője és a (kisgazdapárt és,a szociáldemokrata párt pártszövetségben vani, (R. Voxáry Aladár: Lánc, lánc, észter-; láne!), amely pártszövetséghez esatlalkolzik a független) demokrata párt, áss, amelynek Bartha Albert volt kárdyista hadügymániszter aiz elnöke, .az igazgatóját pedigi szélhámos-, kodásiokért mest odaijuttatták, ahová i való, a börtönbe, '(Rajn.iss Ferenc: Az nemi lehet! — MQU hamg a szélsőbaloldalon; Hogy hívják? — Palló Imre: Valami gróf! — Zaj. — E nÖU csenget.) és afckion* nem tudok mást mondani, mint azt, hogy (Piukovieh József: Ez igaz*? — Zaj. — M nők csenget.) ez a széles skálájú mozgalom minket igenis, a legteljesebb aggodalommal tölt el. Mi ismerjük ,a belügyminiszter urat olyan talpig férfinak, hogy ha téved, akkor vagy jóvá teszi azt, vagy levonja a boinizekveneiátl Én, ezek után a ki jelentések utam nem fogadóra el a költségvetésit. (É'.'énk kefa/êslm és taps< a S0é r <s'őbctloldalan. — A szónokot üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Tnuránszky Pál jegyzaő: RosUjai Lajos! Elnök: Rosta; Lajos kép vis elő urat illeti a> szó. Rosta Lajos: T. Képviselőház! Előttünk fekszik ,a kprmányzafc 1944. évi^ költségvetése, amelyről csak felületes szemlélődés! után i® megállapíthatjuk, hogy a rend és a szociális haladás jegj*ben született meg. Az általános világégés következtében előállt gazdasági áreltolódások természetszerűleg a belügyi költségvetés tételeinek az előzői költségvetéshez mért emelkedését is előidézték, meg kell azonban, állapítanom, hogy a költségvetés kiadásainak körülbelül 25%-Os emelkedései korántsem lépi tuf a, magyar .gazdalsági életben tapasztatiható általános áíremieilkedések hivatalos index által lefedezhető mórtékét. A költségvetés kiadási tételében az előző évi kiadási tételhez viszonyítva körülbelül 118 millió pengő különbséggel, duzzasztással számol, valóbiatn ínyugodtan kijelenthetem tehát, hogy ez; a kiöltségyetés -a magyar háboirúlsi gazdasági helyzetet! figyelembe véve, felelősségteljeseim komoly költségvetés; a szociális kívánságok! honorálása, terén pedig haladóan korrekt. T. Ház! Méltóztassék éppen ezért megengedni nekem, hogy ez általános megállapításaim mellett eltekintsek! az egyik legnagyobb tárca költségveltési tételeineki részletes; vizsgálatától és a rendelkezésre álló idő; rövidségére való tekintettel; annak csak egy fontos passzusával, a magyar filmgyártással foglalkozzam behatóbban. Ezt ai kérdést pedig csak azért jShajtom a t. Ház. előtt részletesen kifejteni és Tnegvüágítani, miveil é, belügyi tárba idevonatkozó alig 208.000 pengős, tétele nefeam a legjobb alkalmait nyújtjai arra nézvén, hogy a jobbuorsra érdemes magyar filmgyárt ássál kapcsolatos nézetemnek itt ai Ház színe előtt hangot adjak. (vitéz Keresztes-Fiscliér Ferenc belügyminiszter: Nem. tartozik a "belügyi tárcái hatáskörébe!) Nagy részében, (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc ^belügyminiszter: Egyáltalán nem!) Eléggé ki sem tudom fej'teni a magyar közvélemény há'lálése 1943 november 16-án, kedden. 327 ját a. belügyminiszter úr iránt akikor.^ amikor az előttünk fekvő költség vet ó-bara k ép visel őt ársaimmak módot nyújt arra, hcngy például, az Onesa-kérdés fejtegetésével a Ház plénuma elolt rámutathassanak e nagyszerű intézmény hallatlanul fontom szociális kihatásaira. Eiuíől az intézményről csak igém kévésem tudják, hogy annak elképzelő je és gyakorlati megvalósítója kiiváló miuniklaitáirsai Mén maga iái belügyminiszter úr volt. i T. Ház! Meg kell állapítanom e mellett, hogy évek óta a magyar művészi élet egyik területét sem érte annyi — be kell vallanom, jórészt jogosnak látszó — kritika, mint filmgyártásunkat és magát a magyar filmet. Szakavatott egyének, mértékadó művészi körök, közéleti tekintélyek, arra elhivatott egyházi fejedelmek évek óta egész irodalmát dolgozták ki az olyan filmpedagógiai és ökonómiai elméleteknek, amelyek nemes célja a kátyubajutott fiatal magyar filmgyártásnak az általános etikai^ és egyetemesen nemzeti célok szolgálatába állítása. E helyen, ki kell jelentenem felfogásom alapvető tételét: a magyar film témájában, produkciójában, rendezésében, általában kivitelezésében nem tölti be, ele a játen körülmények közt nem is töltheti be azt a hivatást, ' amelyet tőle a keresztény közerkölcs, * a művészi szempontok és nemzeti céljaink megkívánnak. A magyar filmek 80 százaléka művészileg ötlettelen, kasszafilm. Giccs, amely joggal váltja ki nemcsak a hozzáértő kritikusok bírálatát, hanem igen nagy mértékben sérti a jóérzésű maigyar közönség erkölcsi ízlését is. (Ugy van! a baloldalon.) Ez nemcsak az én felfogásom. Legyen szabad hivatkoznom ehelyütt a legtekintélyesebb társadalmi és tudományos szemleirodalmunkra, például a Magyar Kultúrára, ahol hosszú idők óta sorozatosan jelennek meg a magyar Filmgyártás jelenlegi módszereit élesen elítélő értekezések és bírálatok. Hivatkozom a napisajtóra különösen a kormány-sajtóra, amelyben filmgyártásunk meszszemenően rosszaié kritikái naponta jelennek meg. Es szívesen hivatkozom az egyik legmértékadóbb forrásra, az idei országos katolikus nagygyűlés filmbizottságának ülésén kialakult közfelfogásra, amelyet Czapik Gyula érsek úr interpretált, hogy a magyar film beteg, lényegében és velejében inficiált és sürgősen gyógyulásra szorul. T. Ház! Meggyőződésem az, hogy .filmgyártásunk erkölcsi és szellemi csődbe került. Az a gyanúm hogy előbb-utóbb anyagi csődbe is fog kerülni, amit egyéb hátrányokon kívül azért isi sajnálnék, mivel tudomásom szerint a magyar filmgyártásban az államkincstár is erÖsen érdekelve van. De ha érdekelve van, akkor közegein keresztül feltétlenül fel kell derítenie azokat a hibákat és mulasztásokat, amelyek előnyösek lehetnek a sztároknak, vagy gyártásvezetőknek, alkalmasak lehetnek a gyengébb erkölcsű és értelmiségit tömeg butítására és erkölcstelenítésére vagy a háttérben suttyómban meghúzódó anyagi érdekeltség szolgalatára, de amelyek sutbadobják a legnagyobb és mindenek felett egyedülálló érdeket, a keresztény erkölcs és nemzetszolgálat érdekeit. A mai magyar film nem művészi célokat, hanem alacsonyabb rendű ösztönöket szolgál. Volt alkalmam erről a kérdésről elhívatott szaketmbereikkei tárgyalásokat folytatni, akik egyértelműleg állítják, hogy egyes írók r mire á
