Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-327
22 Àz országgyűlés képviselőházának 327. törvényhatósági városok. Sztaimosújvár szabad királyi város, valamint Máramaa'ossziget megyei város részére adott a pénzügyminiszter úr az 1942. év folyamán ilyen rendkívüli házadómentességeket, azonkívül Sopron és Munkács városoknak a már előzően megadott rendkívüli házadómentességet bizonyos vonatkozásokban kiterjesztette. T. Ház! A jelentéshez, mint mellékletek csatoltatnak azok aiZ átiratok,, \armelyeket a miniszter úr az imént megnevezett városok első tisztviselőihez intézett, s amelyekben pontosan körül vannak írva- az adókedvezmény mértéke és kikötései. Tekintettel arra, hogy ezek a rendkívüli házadómentességek az általam hivatkozott törvény rendelkezései értelmében és a közérdekű szempontok teljes figyelembevételével adattak meg éis< hogy a jelentést a képviselőház pénzügyi bizottsága isi egyhangúlag elfogadta, kérem a t. Házat, hogy azt ugyancsak egyhangúlag elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelől.) r Elnök: Kivan valaki a jelentéshez hozzászólni 1 ? Haala Róbert jegyző: Zimmer Ferenci (Rajniss Ferenc: Szóval nem egyhangú ai dolog! Kár! — Derültség ia szélsőbalbdélon.) Elnök: Zimmer Ferenc képviselő urat illeti a S2Ó. Zimmer Ferenc: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) A rendkívüli házadómentességről szóló jelentés egy igen érdekes kérdést vet fel, a lakásszükséglet kielégítésének kérdését, amihez szorosan kapcsolódik az építőipar foglalkoztatásának kérdése. Nem lesz felesleges tehát, ha rámutatunk ennek a kérdésnek azokra a vonatkozásaira, amelyeken) a kormánynak és a törvényhozásnak egyaránt gondolkoznia kell, ha ennek . a nemcsak gazdasági, hanem egyben társadalmi problémának helyes megoldását el akarja érni. Vannak ennek a kérdésnek egészen aktuális és vannak távolabbi vonatkozásai. Bővebb fejtegetések helyett egyszerűen!, vezér szósz erűen: ragadom ki afc egyes témákat abban a reményben, hogy módja lesz a magyar törvényhozásnak ezt a kérdést olyan keretekben tareraihatni* amely kereteket e kérdéskamplexus fontossága megérdemel. T. Ház! Köztudomású, hogy Budapesten és a vidéki városokban is a lakáshiány a legkomolyabb méreteket ölti. A rendkívüli háborús viszonyok között a kormánynak megvaninak az eszköizei, hogy a lakásínség enyhítésére megfelelő intézkedéseket . tegyen 1 . Tesa ü& a kormány ilyeneket, de szerény megállapításom szerint nem eleget. A városok túlzsúfoltságának megakadályozására erélyesebb eszközökkel kellene belenyúlni ebbe a kérdésbe. Nemcsak meg kell akadályozni az olyan elemeknek a városokba való tódulását. amelyekre ott a köz szempontjából semmi slzükség nincs, hanem ezen túlmenően is elő lehetne mozdítani az ilyen elemeknek a túlzsúfolt városokból való kitelepítését. Tessék roéldául átvizsgálni a főváros lakosainak foglalkozását abból a szempontból, hogy szükség van-e rájuk. Akik ráérnek délelőttönként a kávéházakban vagy azok terraszain órákig üldögélni, azokra szerény nézetem szerint Budapesten szükség nincs. (Rajniss Ferenc: Azokra a képviselő urakra sincs semmi szükség, akiket hat hónapig nem hívnak össeae! Világos! — Derültség!) Jónéhány zsidót antiszemita szempontokra való tekintet nélkül nyugodtan ki lelhetnie telepíteni. (Ügy van a szélsöbaloldalon.) ülése 1943 április 29-én, csütörtökön. T. Ház! Budapesten még mindig épülnek házak, amelyek a spekulációs tőke céljait szolgálják. (Nagy László: Ez a legnagyobb baj!) Ezekből a padsorokból alkalmunk volt rámutatni, hogy a bérek szabadjára való engedése nemcsak a péntztőke állagának konzerválását, hanem olyan kamatozást is eredményez, amely semmiképpen sem indokolt. (Úgy van] a szélsőbaloldalon.) Az építőanyagokkal való gazdálkodás szempontjai sem indokolják ezeket a házépítéseket (Nagy László: Pénzrontást jelentenek! — Szőllősi Jenő: Nyolcetzer pengős lakbérek kislakásoknál!) Tisztában kell lennünk avval, hogy amit elő tudunk teremteni, az elsősorban a honvédelem, másodsorban a légoltalom céljait kell. hogy szolgálja és harmadsorban tartalékolni kell arra az esetre, ha légitámadások folytán tatarozások válnának szükségessé. A tatarozások útján aránylag kevés anyag felhasználásával ismét lakhatóvá lehet tenni a kevésbbé sérült épületeket és itt főleg az üveg- és tetőfedő anyagokra gondolok. Első szempontnak látom és ítélem tehát alz, építőanyagok legpontosabb számbavételét, legtakarékosabb és leghatékonyabb felhasználását. A házadómentesség kérdését a jövőben szintén csak ennek a domináló szempontnak a figyelembevételével szabad eldönteni. Ugyanígy kapcsolni kell a házadómentesség kérdését a már említett lakbérellenőrzés szempontjával. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) A hálzadómentesség ugyanis nem szolgálhat eszközül arra, hogy egyesek teljesen indokolatlan lakbérprofithoz juthassanak. (Helyeslés és taps a szélsöbaloldalon,.) Egy távolabbi szempont az átmenetgazdálkodáe. Egyetértünk azzal a méghatarozás sal es megállapít ássál, hogy a háboirúutáni időkben a foglalkoztatás biztosítása szempontjából az építkezési ipar »lesz az egyik döntő tényező. Erre is készen kell lenniök a terveknek, hogy egy országos szempontból átgondolt és összefüggő építkezési. politika azonnal foganatba vehető legyen. A munkaerők, számbavétellé, _ a tervek végrehajtásaihoz szükségjeeí mérnökök megfelelő kiképzése olyan szempontok, amelyeket csak röviden említek. A legfontosabb aizonban: tisztába jönni azzal, hogy minő Iké• pet akarunk adni a jövendő Magyarország ter lepülési viszonyainak; mely vidéken, mely városokban akarunk fejleszteni és hogyan, akarjuk általában megteremteni a város és a falu települési feltételeinek egymáshoz való. viszonyát. Ugyancsak mindent el ikell követni a decentralizáció érdekében. Mindent meg kell tenni, hogy a falu fejlesztésével, kultúrájának emeiésével, lakásviszonyainak rendezésévei a falu inépét a városba özönléstől visszatartsuk, illetőleg a faluba visszatereljük. Az ipar decentralizálása, az ehhez szükséges energiák feüiesztése, az úthálózat, a közlekedési eszközök kifejlesztése szintén szerves részei ennek az elgondolásnak. Adókedvezmények nem : lehetnek a városok privilégiumai. A falunaik is mieg kell adni az adó- és egyéb kedvezményeiket. természetesen a népegészségügyi szempontok f igj elembe vételé vei. Ami a városok fejlesztését illeti, különös gondot kell fordítani a városok képénelki esztétikai kialakítására. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Lehetetlen állapot, hogy egyimiás mellett a légelîentétesebb stílusú épületeket emeljék (Nagy László: A szabadságtéren a P. K-épület! A Közmunkatanács!) és azok rontsák a városok és a főváros képét. (Mester Miklós: A Madách sugárút! — Mozgás a szélsöbaloldalon.)
