Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-327
Az országgyűlés képviselőházának 327. ül lényegesebb a jog viszony új rendezésének az a részlete, amely lehetővé teszi a Duna-SzávaiAdria Vasút gördülő anyagiéinak, és vasúti berendezésének az állam részéről' tulajdonba vételét. Ha ezeket a szempontiokát figyelembe veszszük, azt kell mondanunk, hogy ez az új jogviszonyrendezés a magyar állam szempoutjából; országos viszonylatban is jelentősnek mondható. Ha pedig átnézzük a törvényjavas 1lat tartalmát és tanulmámyozzulk annak részleteit, akkor a legnagyobb örömünket kell kifejeznünk a felett, hogy a magyar kormányzat illetékes szakemberei, akik a szerződés megkötésében résztvettek, kiváló szakképzettségről és hozzáértésről tettlek bizonyságot. Ebből látható, hogy a magyar államnak ezen a téren olyan kiváló szakemberei vannak, hogy mi, a törvényhozás tagjai nyugodt lelkilsniierettelli nézhetünk a jövőbe a hasonló egyezmények megkötése tekintetében, mert látjuk, hogy a magyar kormányzat mindazokkal a kiváló szakerőkkel rendelkezik, akik ai magyar állam szempontjait az egyezmények megkötésénél kiválóan tudják képviselni. Tekintettel arra, hogy az előadó úr az előttünk fekvő javaslattal részletesem' foglalkozott, még csupán annak kijelentésére szorítkozom, hogy a javaslatot mind a magam részéről, mind nártom részéről nagy örömmel és tisztelettel elfogadom. FInök: Kíván-e valaki a javaslathoz hozzászólni 1 ? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Fölteszem a kérdést, méltóztatnak-e a most tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban elfogadni? (Ipèn!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. A javaslatot részleteiben a külügyi, közgazdasági és közlekedésügyi, valamint a pénzügyi bizottság fogja tárgyalni. Napirend szerint következik a családjogi határozatok és holtnak nyilvánítások kölcsönös elismerése tárgyában Berlinben kelt magyarnémet egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom, 772.) Iluszovszky Lajos előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! 19Û2-ben Hágában 14 európai ájllam között többrendbeli nemzietközi egyezmény létesült. Ezek közül a házasság érvényességének előfeltételeire, valamint a házasságok felbontásaira vonatkozó és hasonló tárgyú törvények és bíráskodás elismeréséről és annak feltételeiről szóló egyezmények anyaga nálunk az 1911. évben nyert becikkelyezést, azl 1911 : XXI. és XXII. t cikkek keretében. A Németbinodalom, mint egyik szerziődő fél àz 1911 : XXII. tc.-ben foglalt egyezményt 1934 •július hó 1. napjára felmondta és így ettől az idtőponttól kezdve természetesen az egyezmény ajlkalmaziása a két állam köizt megszűnt. Az egyezmény céljának meK-viliágításárales gyen szabad idéznem az 1911 : XXI. td miilnisziteri indokolásából a következőket: »Az egyezimény majdnem teljesen elejét veszi a szerződő államok közt annak, hogy ugyanaz a házasság az egyik országban érvényesnek, a másikban érvénytelennek, az egyik országban felbontottnak, a másikban fennáf lótnaki legyen tekinthető és így elejét veszi annak is, hogy a házasfeleknek, valamint a tőlük származó gyermekeknek személyesi, úgyszinttén vagyonjogi és más viszonyai homlokegyenest ellenkező elbí- ' ése 1943 április 29-én, csütörtökön. 17 rálásban részesüljenek a szerint, amint az egyik vagy a másik ország bíróságai eilé kerülnek«. T. Képviselőház! Már ai most idézett és természetesen ma is időszerű indokolás isi mutatja, hogy a két ország között ezeket a kérdéseket rendezetlenül hagyni nem lehet. Ha, ehhez még hozzávesszük, hogy időközben Magyarország és a Németbirodalom szomszédos államok lettek és hozzávesszük azt is., hogy az. időközben bekövetkezett világháború folytán az így rendezendő családjogi vonatkozású kérdések mind gyakrabban merülnek fel. nyilvánvalónak látszik, hogy az egyezmény megkötése és a gyakorlatba való átvitele feltétlenül szükséges. Áll e'Z annyival is inkább, mert az egyezménnyel érintett esetek köre annál jobban kiszélesedett, mivel a családjogi határozatok körében az örökbefogad ássál, a tör vény esi tés sel, valamint a holtnaknyilvánítással kaipesoilatos kérdések is szabályozhatnak. "Rá kell mutatnom arra, hogy Ausztriai és Csehország a német állalmi fennhatóság alatt állásuk folytán ugyancsak az; egyezmény- hattálya alá, fognak kerülini, természetesen, ha megerősítést és beiktatást nyer a törvényjavaslat. Ausztriával aiz, egyezmény azért nem volt hatályban, mert 1902-ben Ausztria aláírta ugyan az egyezményt, dé megerősítést Ausztriában sohasem nyert. A Oeb-sizlovák köztársaság viszont az egyezményhez sohasem csatlakozott. A jelem egyezménynek a tárgyalások folyamán kidolgozott szövegét a két^ állam meerbizottai 1942 október 2-án írták alá azzal az elhalta rozással. hogy a meigerősítő okira tokiat Buda»pesten kell kicserélni. Ezek után, t. Képviselőház, rátérek az egyezmény ismertetésére. Az egyezmény első fejezete a házassásri ügyekre vonatkozik. Hogy az egyezmény alkalmazása szempontjából mit kell érteni házassági ügyek alatt, azt félreértések elkerülése céljából a záró jegyzőkönyvek első fejezete pontosan meghatározza. Az 1. cikk szabályozza a mindkét házasfél hazájának bírósága által hozott, mégpedig házassági ügyekre vonatkozó összes határozatok elismeréséről és ennek feltételeiről szóló rendelkezéseket. A 2 % cikk ; viszont az egyik fél hazájának bírósága által hozott, de csupán felbontó határozatok elismerésének kérdését rendezi, mégpedig első bekezdésében ahban az esetben, ha a határozat jogerőre emelkedésekor a férj, a második bekezdésben pedig abban az esetben, lia a feleség annak a szerződő államnak az állampolgára, amelynek bírósága a határozatot meghozta. A 3. cikk a perfüggőség kérdését szabályozza a házassági ügyekben. Ez a rendelkezés 1 biztosítja azt, hogy a nyilvánvalóan felesleges kettős eljárások mellőzhetők legyenek. A II. fejezet a törvényesítés és örökbefogadás kérdéseiről rendelkezik. Ennek a fejezetnek 4. cikke az utólagos házasságkötéssel való törvényesítés tekintetében ' rendelkezik r és kimondja, hogy ezt a kérdést annak az államnak jogszabályai szerint kell elbírálni, amelynek az atya a házasságkötéskor állampolgára vott. Az 5. cikk szerint az államfői elhatározással való törvényesítésre és az ilyen határozatok hatályon kívül helyezésére az a szerződő fél jogosult, amelynek az atya állampolgára. A 6. cikk szerint az örökbefogadási szerződés megerősítésére kizárólag árunak az államnaki hatóságai jogosultak, amelynek az Örökbefogadó állampolgára. A 7. cikk az örökbefogadás ha4*
