Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-327

Az országgyűlés képviselőházának 327. ül lényegesebb a jog viszony új rendezésének az a részlete, amely lehetővé teszi a Duna-Szávai­Adria Vasút gördülő anyagiéinak, és vasúti berendezésének az állam részéről' tulajdonba vételét. Ha ezeket a szempontiokát figyelembe vesz­szük, azt kell mondanunk, hogy ez az új jog­viszonyrendezés a magyar állam szempoutjá­ból; országos viszonylatban is jelentősnek mondható. Ha pedig átnézzük a törvényjavas 1­lat tartalmát és tanulmámyozzulk annak rész­leteit, akkor a legnagyobb örömünket kell ki­fejeznünk a felett, hogy a magyar kormányzat illetékes szakemberei, akik a szerződés megkö­tésében résztvettek, kiváló szakképzettségről és hozzáértésről tettlek bizonyságot. Ebből lát­ható, hogy a magyar államnak ezen a téren olyan kiváló szakemberei vannak, hogy mi, a törvényhozás tagjai nyugodt lelkilsniierettelli nézhetünk a jövőbe a hasonló egyezmények megkötése tekintetében, mert látjuk, hogy a magyar kormányzat mindazokkal a kiváló szak­erőkkel rendelkezik, akik ai magyar állam szempontjait az egyezmények megkötésénél kiválóan tudják képviselni. Tekintettel arra, hogy az előadó úr az előt­tünk fekvő javaslattal részletesem' foglalkozott, még csupán annak kijelentésére szorítkozom, hogy a javaslatot mind a magam részéről, mind nártom részéről nagy örömmel és tisztelettel el­fogadom. FInök: Kíván-e valaki a javaslathoz hozzá­szólni 1 ? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Fölteszem a kérdést, méltóztat­nak-e a most tárgyalt törvényjavaslatot álta­lánosságban elfogadni? (Ipèn!) A Ház a tör­vényjavaslatot általánosságban elfogadta. A javaslatot részleteiben a külügyi, közgazdasági és közlekedésügyi, valamint a pénzügyi bizott­ság fogja tárgyalni. Napirend szerint következik a családjogi határozatok és holtnak nyilvánítások kölcsönös elismerése tárgyában Berlinben kelt magyar­német egyezmény becikkelyezéséről szóló tör­vényjavaslat tárgyalása. (írom, 772.) Iluszovszky Lajos előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! 19Û2-ben Hágában 14 európai ájllam között több­rendbeli nemzietközi egyezmény létesült. Ezek közül a házasság érvényességének előfeltéte­leire, valamint a házasságok felbontásaira vo­natkozó és hasonló tárgyú törvények és bírás­kodás elismeréséről és annak feltételeiről szóló egyezmények anyaga nálunk az 1911. évben nyert becikkelyezést, azl 1911 : XXI. és XXII. t cikkek keretében. A Németbinodalom, mint egyik szerziődő fél àz 1911 : XXII. tc.-ben foglalt egyezményt 1934 •július hó 1. napjára felmondta és így ettől az idtőponttól kezdve természetesen az egyezmény ajlkalmaziása a két állam köizt megszűnt. Az egyezmény céljának meK-viliágításárales gyen szabad idéznem az 1911 : XXI. td miilniszi­teri indokolásából a következőket: »Az egyezi­mény majdnem teljesen elejét veszi a szerződő államok közt annak, hogy ugyanaz a házas­ság az egyik országban érvényesnek, a másik­ban érvénytelennek, az egyik országban felbon­tottnak, a másikban fennáf lótnaki legyen tekint­hető és így elejét veszi annak is, hogy a házas­feleknek, valamint a tőlük származó gyerme­keknek személyesi, úgyszinttén vagyonjogi és más viszonyai homlokegyenest ellenkező elbí- ' ése 1943 április 29-én, csütörtökön. 17 rálásban részesüljenek a szerint, amint az egyik vagy a másik ország bíróságai eilé kerülnek«. T. Képviselőház! Már ai most idézett és ter­mészetesen ma is időszerű indokolás isi mu­tatja, hogy a két ország között ezeket a kérdé­seket rendezetlenül hagyni nem lehet. Ha, eh­hez még hozzávesszük, hogy időközben Magyar­ország és a Németbirodalom szomszédos álla­mok lettek és hozzávesszük azt is., hogy az. idő­közben bekövetkezett világháború folytán az így rendezendő családjogi vonatkozású kérdé­sek mind gyakrabban merülnek fel. nyilván­valónak látszik, hogy az egyezmény megkötése és a gyakorlatba való átvitele feltétlenül szük­séges. Áll e'Z annyival is inkább, mert az egyez­ménnyel érintett esetek köre annál jobban ki­szélesedett, mivel a családjogi határozatok kö­rében az örökbefogad ássál, a tör vény esi tés sel, valamint a holtnaknyilvánítással kaipesoilatos kérdések is szabályozhatnak. "Rá kell mutatnom arra, hogy Ausztriai és Csehország a német állalmi fennhatóság alatt állásuk folytán ugyancsak az; egyezmény- hat­tálya alá, fognak kerülini, természetesen, ha megerősítést és beiktatást nyer a törvényjavas­lat. Ausztriával aiz, egyezmény azért nem volt hatályban, mert 1902-ben Ausztria aláírta ugyan az egyezményt, dé megerősítést Ausztriá­ban sohasem nyert. A Oeb-sizlovák köztársa­ság viszont az egyezményhez sohasem csatla­kozott. A jelem egyezménynek a tárgyalások folya­mán kidolgozott szövegét a két^ állam meerbi­zottai 1942 október 2-án írták alá azzal az elhal­ta rozással. hogy a meigerősítő okira tokiat Buda»­pesten kell kicserélni. Ezek után, t. Képviselőház, rátérek az egyezmény ismertetésére. Az egyezmény első fejezete a házassásri ügyekre vonatkozik. Hogy az egyezmény al­kalmazása szempontjából mit kell érteni há­zassági ügyek alatt, azt félreértések elkerülése céljából a záró jegyzőkönyvek első fejezete pon­tosan meghatározza. Az 1. cikk szabályozza a mindkét házasfél hazájának bírósága által ho­zott, mégpedig házassági ügyekre vonatkozó összes határozatok elismeréséről és ennek fel­tételeiről szóló rendelkezéseket. A 2 % cikk ; vi­szont az egyik fél hazájának bírósága által hozott, de csupán felbontó határozatok elisme­résének kérdését rendezi, mégpedig első bekez­désében ahban az esetben, ha a határozat jog­erőre emelkedésekor a férj, a második bekez­désben pedig abban az esetben, lia a feleség annak a szerződő államnak az állampolgára, amelynek bírósága a határozatot meghozta. A 3. cikk a perfüggőség kérdését szabályozza a házassági ügyekben. Ez a rendelkezés 1 bizto­sítja azt, hogy a nyilvánvalóan felesleges ket­tős eljárások mellőzhetők legyenek. A II. fejezet a törvényesítés és örökbefoga­dás kérdéseiről rendelkezik. Ennek a fejezetnek 4. cikke az utólagos házasságkötéssel való tör­vényesítés tekintetében ' rendelkezik r és ki­mondja, hogy ezt a kérdést annak az államnak jogszabályai szerint kell elbírálni, amelynek az atya a házasságkötéskor állampolgára vott. Az 5. cikk szerint az államfői elhatározással való törvényesítésre és az ilyen határozatok hatá­lyon kívül helyezésére az a szerződő fél jogo­sult, amelynek az atya állampolgára. A 6. cikk szerint az örökbefogadási szerződés meg­erősítésére kizárólag árunak az államnaki ható­ságai jogosultak, amelynek az Örökbefogadó állampolgára. A 7. cikk az örökbefogadás ha­4*

Next

/
Thumbnails
Contents