Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-336

Az országgyűlés képviselőházának 556. elmondhatják 1 ? Mert ami jog az egyikkel szem­ben, az — ha kemény en és rigorózusan viszik véghez — jogtalanság lehet ,a, többivel szem­ben. Meg vani a jog a Volksbund felállítására, a Volksbund szervezésére, megnyilatkozására, ha azonban, ezt .ai jogot úgy gyakorolják, hogy ugyanakkor szinte kényszerítik egy negatí­vummal, szervezetük! eltiltásával a többi né­met nemzetiségű magyar állampolgárt arra, hogy vagy belépjenek, vagy asszimiláljanak, akkor, t- Ház, a jog egyúttal jogtalansággá válik sioktízezer német nemzetiségű magyar állampolgárral szemben. Ezért azt kérem a miniszterelnök úrtól, találjon módot arra» hogy ezek a német nem­zetiségű magyar állampolgárok, vakilk, mon­dom, a Voiksbunddal nem szimpatizálnak, mert annak szellemével, sokszor erkölcsi fel­fogásával is nem tudnak egyetérteni, akik másképpen képzelik el a magyarsággal való együttélést, szintén szervezetet kaphassanak és sajtóhoz jussanak. (Hamm Ferenc: Van sajtó­juk és az állandóiam; támadja a nemzeti szocia­lizmust!) Igen t. képviselőtársam, ha támadja a nemzeti szocializmust, ahhoz nagyon termé­szetesen éppúgy joga van. Értsük meg egymást, teljesen tárgyilagosan: ahogyan az egyiknek joga van ahhoz, hogy Magyarországon a nem­zeti szocializmust hirdesse, egészen természete­sein a másiknak is joga van ahozi, hogy ha azzal nem ért egyet, támadja. Alkotmányos ország­ban élünk. (Keintzel Ede: Szóval van újságja a többi németségnek!) Igen t. képviselőtársam, ez a Délvidéken van, országos viszonylatban azonban betiltották. Amikor a Volksbundot életrehívtálk, akkor a szervezetet is. az újságot is betiltották. (Trischler József közbeszól.) Igen t. képviselőtársam, én nem akarok vi­tázni, én a magam álláspontját szegezem le, azt hiszem," tárgyilagosan .és pecsiüetekeix, amikor azt mondom, hogy ha a bécsi egyezmény meg­van, ha nem is helyeslem, mégis azt mondom, hogy azt végre kell hajtani, de védem azokat és jogot kérek azok részére, akik másképen kép­zelik el német nemzetiségük megtartása mellett a magyarsággal való együttélést, akik más szellemiséget, más kultúrát akarnak itt szintén német nyelven szóhoz juttatni. Igen t. Képviselőház! Szó volt itt arról, hogy az asiszimilálás helytelen. Én magam is azon a véleményen vagyok, hogy erőszakkal az aisszimilálás helytelen, jogtalan az illetővel szemben; akire ezt rá akarjuk* kényszeríteni és nem hasznos a magyarságra. Egyáltalában nem hasznos, mert sajnos, a múltban az történt, hogy egyes vidékeken próbáltak asszimilálni és az asszimiláltakiat tejben-vajhan fürösztötték, ugyanakkor pedig iá magyarságot nyomorúság­ban hagyták. Én a nnaigaim rés-zéről azt. mondom tehát, az asszimilál ást erőltetni nem szabad. De itt, ha valaki lelkileg átformálód via' asszimilá­lódni akar, annak megtiltani az asszimilálást megint jogtalanság lenne. Mert hiszein ; ha ezen az állásponton, lett volna például a Németbiro,­dalom, nagyon sok német vezető ma nem lenne német vezető, mert asszimiláltak sorából került ki. (Bajcsy-Zsilinszky Endre: Maga az egész porosz nép!) Tehát összefoglalásul: teljes egyenrangúsá­got, teljieis jogot kívánunk mindenkineki, deua teljes jogért, teljes hűséget is, hogy ez az ország ne szálláshelye, hanem otthona, hazájia legyen mindenkinek, akár magyarul^ beszél. # akár ide­gen nyelven tanította meg az édesanyja énekelni ülése 1943 november 12-én, pénteken. 253 és alz Istent imádni a templomban. Legyen meg mindenkinek az egyforma joga, de ugyanakkor legyen meg az egyformái kötelessége is. Amint senkitől sem szabad azt kívánnunk, illetőleg senkivel neinu szabad megtörténnie ainnaki, hogy nemzetiségi mivolta miatt bármiféle keilleanet­lemség, vágy pedig háttéirbeszorítás érje, éppen úgy tiltakoiziunki laiz ellen is, hogy esetleg: valaki­nek 1 többletjogai legyenek azért, meirlt nem • magyar. Azt hiszem, ebben megitn mindenkivel egyetértünk. T. Ház! Nehéz időket élünk, ahogyan a mi­niszterelnök úr mondotta bevezetőjében. Nehéz időket élünk és valóban egységesen, összefogott erővel, pártokra és nemzetiségekre való tekin­tet nélkül, senkinek a jogát nem csorbítva, de mindenkinek a jogát biztosítva kell összefogni, hogy ezeket a nehéz időket átéljük, mert ha itt eílbukik a magyarság, nemcsak maga bukik el, hanem vele együtt elbuknak és nehezebb sorsba jutnak a nemzetiségek is. A magam és pártom részéről a tárca költ­ségvetését elfogadom. {Helyeslés balfelől.) Elnök: Töiblb vezérszónok nincs. Szólásra következik? Szabó Gyula jegyző: Meskó Zoltán. Elnök: Meskó Zoltán képviselő unajt illeti a szó. Meskó Zoltán: T. Képviselőház! A minisz­terelnök úrnak kijelentéseit — különösen a kül­politikánk tekintetében — teljes egészében ma­gamévá teszem és helyeslem. A miniszterelnök úr kijelentette, hogy nincs változás a külpoliti­kájában,. Idegen befolyás ne bontsa meg a ma­gyar egyséset sorsunk saját magunktól függ és a kizárólagos magyar gondolat szelleméten dolgozik. Természetesen ezek olyan kiielentések. ame­lyeket minden igaz magyar emirer csak öröm­mel üdvözöl. Magyar ember másképpen nem is gondolkodhatik. mert ebben az országban egyes­egyedül a magyar gondolat, a mao-var érzés lehet az irányadó. Nem jelent senkire nézve ' ebben az orswWban sérelmet, ha az áll fim alkotó imagyarság ját«sza itt a vezetoszpi-epet. becsü­letben tiszteletben tar+va­mindenkinek a j^flrát, mert ebben a:z ors^áVb-an — s ezt büszkén mondhatiuk a vilaérhaiború ötödik esztendeié­lben— jo<?rend. iogpp'vf i Ti 1 n<5ég van az egé^z vo­nalon. (Uav VOM! .inbhffíW.) T. Képviselőház! Az igen t. miniszterelnök úr különösen hangsúlyozta a belső rendnek fenntartását. A magam részéről is a legna­gyobb súlyt erre helyezem 1 , mert ha 1918-ban — akkor is itt ültem ezekben a padokban — a belső rendet meg nem bolygatják, ha itt rend van az országban, ha fegyelmezett magyarság áll egyöntetűen a beözönlő nemzetiségi ellen­ségekkel szemben, akkor talán Trianon nem következett volna be, legalább is nem abban a formában, ahogyan beköivetkezett. Tehát a belső rendnek fenntartása a nemzetnék feltét­lenül olyan érdeke, amely az országnak sorsát döntően befolyásolja, ellenkezője pedig esetleg az egész ország létét teheti kockára. Nem belső forradalomra gondolok csak. ha­nem gondolok arra is., hogy egy. olyan belső szellemnek kell lennie, (hogy mindenkivel szem­ben, aki a magyarságot akár kívülről, akár belülrőil megtámadja, ellent tudjunk állni, fHe­lyeslés.) ßaia, belső rendet — a miniszterelnök úr szintén rátért erre — nemcsak rendőri rend­szabályokkal kell létrehozni és megtartani, ez-

Next

/
Thumbnails
Contents