Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-336

Az országgyűlés képviselőházának 336. tendők elsősorban a hadviseltekre, azután; a nadiözveg-yokre, hadiárvákra végül a légitámadások által sújtottakra is. Mi történnék, ha most mindezt különí-külön hivatalok gondoznák'? A végem a legnagyobb zűrziavar támadna és nein tudnák ezek a támogatásra szorulók azt, hogy tulajdonképpen hová is tartoznak és melyik hivatal intézd komolyan' az ő sorsukat, így azonban! egykézbe fut össze minden, ezek nyugodtan mehetnek egyhelyre és egyhelyről klapják meg az; irányítást. Ez ,a nagy munka természetesein! kibővül azzal is, hogy azok a hadirokkantak* akik még nem részesültek a hadirokkantelismerésben, hanem még folyamatban van az ügyük, magyon sokszor kórházi kezelésre szorulnak ês> így azután a kórházi kezelés, ha nines meg hadirokklantiigjazolvániynk és leigazol tatásuk, kérdésessé válik- Katonakórházakiban már nem kezelhetők, a polgári kórházak pedig még nom veszik át okét, és így itt van megint a hadigondozó hivatalnak egy új munkaterülete, hogy ezekről isi gondoskodjék. Azután a tüdőbetegek kérdését a hadigondozó hivatal sokkal egységesebben irányíthatja, majd, mert hiszem tüdőbetegeink száma szomorúan nagy még mindig és szükség van arra, hogy különösen a harctér utáni elgyöngült szervezetek megkapják a kellő orvosi gyógykezelés ti. Euhez pedig a mi tüdőgondou zóink még nagyon; is szűk keretek között mozognak. Minthogy lejárt a beszédem ideje, örömmel üdvözlöm a hadigondozó hivatalnak ezt a munkáját s a költségvetés nagy és új lendületét, amellyel a magyar öntudat és szellemiséig kiépítésén fáradozik és dolgozik s a költségvetést teljes bizalommal elfogadom, (Éljenzés és taps a Jobboldalon és a Iwzépen.) Elnök: Szólásr.ai következik a vezérszónokok közül? Szabó Gyula jegyző: Közi Horváth József! Elnök: Közi Horváth József képviselő urat illeti a szó. „Közi Horváth József: T. Ház. Mindenekelőtt bocsánatot kérefe előttem szólott igen t. képviselőtársamtól, hogy beszédére nem reflektálok, de annyira rövid idő áll rendelkezésiemrei, hogy még a szorosan vett tárcatémák' közül sem lebet valamennyivel foglalkozni. Ez. is mutatja, amit már a bizottságban; és itt is úgy emlékszem, Padányi Gulyás igen t képviselő tár saon szóvátett, hogy szükség volna a házszabályok) revíziójára. (Meskó Zoltán: Úgy van!) A magam részéről is csak tisztelettel kérhetem, hogy küldjön ki a Ház egy 25-tagú bizottságot, amelynek feladata volna, hogy a házszabályokat felülvizsgálja és a felülvizsgálás eredményéről a Háznak jelentést tegyen. (Helyeslés.) A miniszterelnökségi tárca keretébe tartozik a két tárcamélkíüli miniszter költségvetése is. Méltóztassanak (megengedni, hogy minidenekelőtt ezzel a két táreainé'küli miniszterséggel foglalkozzam. T. Ház! Mi hely téliemnek tartjuk. — leszögezem, Lukács miniszter úr iránti teljes tiszteletünk fenntartásával — hogy valáká miniszter és pártelnök legyen egy személyben; hely telemnek tartjuk azért, mert ez ellenkezik a magyar parlamentáiris szokással. Mindig úgy volt a múltban, hogy amikor egy pártelnök miniszter lett, kinevezésekor rögtön lemondott a pártelnöki. tisztségről azért, mert ezzel a magyar közgonüíése 1943 november 12-én, pénteken. 25Í dolkó'zásból fakadó gesztussal még a gyanúját is el akarta kerülni annak, hogy ezt a közfunkcióját pártcélokra akarja kihasználni. Méltóztassanak elihinpi, hogy eigy pillanatig seim " akarom a miniszter iirra eizt a gyanút áthárítani, részünkről tisztán elvi kérdésről van szó. Ugyancsak kifogásoljuk azt a néhány év óta szokásba jött gyakolatot is, hogy Budapest székesfőváros főpolgármestere, valamint a törvényhatóságok főispánjai a 'helybeli mindenkori kormánypártnak elnökei, (Meskó Zoltán: Erdélyben^ nincs így!) ők elnökölnek a törvényhatóságok (közgyűlésein, a bizottsági üléseken, ahol több plálrt vesz részt. Megint nem tudnék egyetlen esetet sem mondani, amikor felmerült a gyanúja annak, hogy az illető közfunkcionárius pártcélokait tartott szem előtt, (Szöllősi Jenő: Ém tudnék mondani!) de ahogyan az egész magyar képviselőház helytelenítette annakidején, hogy Sztranyavszky házelnök úr párt jelvénnyel ült fenn az elnöki emelvényen, ugyanúgy helytelenítjük azt, hogy valaki pártelnök és miniszter, illetőleg pártelnök és főpolgármester vagy főispán legyen egy személyben. Különösen helytelennek tartjuk ezt ma, amikor a főispáni állás már neim az. ami régen volt: tisztán, politikai megfigyelői, hanem külömölsien, mióta ai főispáni közellátási kormánybiztos is és sok más megbizatása is van, a főispán már a szóinak szinte legszorosabb értelmében vett közalkailímiazott, köztisztviselő. Különösen fontos ma, hogy a közfunkcioináriusok távol le

r gyenek, mondom még elméletben is, annak gyanújától, hogy egyiki vagy másik párt szempontjai szerint intéznek el, néznek problémákat éte azok szerint gondolkoznak. 1 Azért nagyon, fontos ma a két tisztség szigorú szétválasztása, hogy még az elméleti gyanú se merülhessen fel, mert igen nehéz időket élünk és amint a miniszterelnök úr megjegyezte, még nehezebb idők előtt állunk. Ezekbein a nehéz időkben pedig roppant fontos az. hogy a közfunkcionáriusok tekintélye, pártatlansága minden gyanúsítás lehetőségének magasam felette álljon, mert jórészt a koaiunikciomáriusok tekintétyéniefk megóvásától függ a közvélemény higgadtságai, nyugodtsága, * tehát a belső rend is. (Szöllősi Jenő: Politizál a közigazgatás! — Mozgás jobbfelől.) Igen t. képviselőtársam, én ezt legalább a mi nyugati vidékeinken nem mondhatnám. (Szöllősi Jenő: Szerencsié! — Incze Antal: Nagy szerencse!) Ez a. megállapítás a mi részünkről' tisztán elméleti jellegű, csak arról van szó, hogy még a gyanúját is el akarjuk kerülni annak, hogy Magyarországon pártminiszterről lehessen beszelni, vagy hogy a közfunkcionáriusok., tehát a, főpolgármester és a főispánok pártelnökök is legyenek és ezzel a gyanú vagy legalább is a gyanúsítás) lehetősége fennforogjon, hogy egyik vagy másik párt érdekeit képviselik. (Szöllősi Jenő: A képviselő úr akkor fel fogja újra fedezni Amerikát!) Igen t. képviselőtársam, én azt nagyon régen; megtanultaim már é» el sem felejtettem. (Szöllősi Jenő: Újra felmondja!) À nemzetvédelmi proipagandaminísztérium;mal kapcsolatban egy szellemes megjegyzést hallottam: has van, akkor miért nines? Valóban ez a helyzet, t. i. propagandammiszteriumot fenntartani és nemzetvédelmi propagandát vezetni a sajtó irányításának, a rádió irányításának, a film irányításának lehetősége nél-