Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-336

250 Az országgyűlés képviselőházának 336. ugyanolyan egysége®, öntudatos munkára van szükségünk, mint amilyenre ,a'z öntudatos ma­gyar összetartás terén van szükségünk. így a magyar öntudatnak meg lesz a szükségképen! alanya és minél több öntudatos magyar alanya lesz, annál erősetlb fësa a magyarság. (Helyes­lés és taps a jobboldalon.) T. Ház! Mi ai Délvidékem, nagyon komolyan fogtuk fel ai magyar öntudatunkat és így fog­juk fel most is. Éppen ezért, mindig örültünk akkor, amikor a magyar kormány segítsé­günkre jött s olyan szervek és férfiak révén iparkodott az ottani magyarságban a. magyar öntudaiiot továbbfejleszteni, akikének a szava mindig érték volt a mi számunkírai és akik mindig úgy tudtak a magyarsághoz szólni, hogy a magyarság megerősödve! távozott a beszéd 1 után, Beszélek itt elsősorban' a nemzet­védelmi minisztériumiról, amely a magyarság munkáját tovább iparkodik fejleszteni a Dél­vidéken, Ezt nem úgy érteni, mintha nemi lett volna megelégedve, vagy pedig nem volna megelégedve a magyarság azelőtti és mostani munkájával, hanem úgy értem, hogy karon akarja ragadni azt & magyarságot, amely sok­szor téves elgondolások és rossz hírek hatása alatt nagyon 1 hajlandó — magyar természete következte bem_ — ingadozóvá válni. A. nemzet­védelmi minisztérium munkája, egyrészt ab­ban csúcsosodott ki, hogy a. nemzetvédelmi miniszter lír nagyon sok előadást tartott már lenn a Délvidékein és nemcsak a nagyvárosok ­ban, hanem, Kulán és Apatinban is szólott a délvidéki magyarsághoz. Ugyanakkor azonban felállította az ő szerveit, a nemzetvédelmi aka­démiákat és az azokon elhangzott előadásokon iparkodik a magyar nemzeti öntudatot to­vábbra is ápolni, erősíteni és emelni. A nem­zetvédelmi minisztérium volt az, amely noeg­értieitte M magyarság egyik fontos szervének, a Délvidéki Magyar Közművelődési Szövet­ségnek á szükségességét. Ez alkailomimal legyen szabad csak egészen röviden beszélnem itt a Délvidéki Magyar Köz­művelődési Szövetség munkájáról. A Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség még a meg­szállás ideje alatt hatalmas munkát végzett 300.000 taggal és ez a munka azóta is folytató­dik. 1942-ben 400 elődást tartott a Délvidéki Ma­gyar Közművelődési Szövetség és munkarend­jében •havoinkénití átlag 60—70 biszállás szerepel. Hogy félreértés ne legyen, ez nem jeleinti azt, hogy azoni a négyszáz, előadáson fclívül más ki szállás nem volt s ezért van havonkinrt 60—70-nel több kiszállás. Ugyanakkor a magyar Délvidéki Közművelődési Szövetség úgy látja, bogy szük­ség vam a szórványmagyarsággal' való foglalko­zásra is. T. Ház,! A szórványmagyarság gondolata és sorsa az egyik legfájóbb és legérzékienyebb pon­tunk nekünk: visszatért magyaroknak. Legyen szabad niegeimlítemeim, hogy a szórványmagyar­ság 270.000 hold területen lakik s a 78 községben lakó 16.000 magyarnak ebből csaki 600 hold vam a kezén, a többi melm magyar kézen vam. Hogy a szórványkutatások. milyen eredményesek, azt misem mutatja jobban, mint: az, hogy nagyon, sokszor nagyon szomorú tapasztalatokra te­szünk szert szórvániykutaitásainki alkalmával. Az egyik ilyen tapasztalat úgy szól. hogy a béllyei uradalomban elvették az ottani magyar zselléreknek és béreseiknek a ruha- és húsjjúta­lékát és annak megváltásaként 100 pengőt kap­nak évenkint. (Egy hang a jobboldalon: Az ura­ülése 1943 november 12-én, pénteken. dalom vette el?) Az uradalom* úgyhogy alig 10 pengő jut iámnak a zsellérnek és béresnek havi járandóságképpeiL A másik pedig a délvidéki magyarságot még klöizielebbről ériinti. Egy látogatás alkalmá­val egy nagy társaság kiment az egyik szerb szállásra, hogy megnézze az ottani szórvány­magyarság sorsát, és talált ott 12 magyar bérest. A 12 magyar béres közlött volt egy kilenc gyer­mekes Ibères, aki a családjával egy szobában összeszorulva éli életét, szalmán fekszik, a gyer­mekeivel, a felesége pedig a legkisebb gyermek ­ktel ágyban fekszik. A gyerekeiknek meni jut tej, mert a gazda: maximális áron pénzbein váltja meg a tejet, amim viszont a béres tejet nem tud kapni. Ugyancsak nem hízlalbat disznót, mert (maximális áron fizeti ki a gazdái a disznót is. Az oda kiszállt társaság úgy találta a családot. hogy marJiarépát reggeliztek a gyerekek. Be­mentek egy szerb béres lakájába, ott már rádió szólt a tiszta szobában és éppem disznótort tar­tottak. (Egy hang a jobboldalon: Uoyai iu>n<nál a gazdánál?) Ugyananinál. Ezt azért említettem meg, hojgy lássuk, mi­lyen f offltos a szórványkutatás és kérem a nem­zetvédelmi és propagaindaminiszter urat, aki a szórványkutatást olyan fontosnak tartja., hogy a mellett, hogy a szórványkutatással kapcsolat­ban a mi propagaindaautóink eljárnak mindam­bovia, hogy így azi ilyen magyarságban is tegyék erőssé ezt a szent öntudatot, ne feledkezzék meg róla a magyar kormányzat, hanem viselje gond­ját és állja útját an,n,ak\, hogy ilyen bánásmód­ban részesüljön m szórványimagyarság. A nem­zetvédelmi és propagandaminiszter urat arra kérjük, hogy ha csak teheti, jöjjön lei a Dél­vidékre többször és valósítsa meg azokat az el­gondolásokat, amelyeket ő már tlöbbször közölt velünk. Ilyen nagyszerű elgondolás volma az, hogy a mi délvidéki magyarjaink részére egy nép­szerű klasszikus magyar irodalmi kiadványt juttatna, hogy olcsó pénzen hozzájuthasson a mi magyarságunk és a szórványmagyarság ehhez a klasszikus magyar irodalomhoz. Na­gyon szépem működnek a vándorszínbjázak is, amelyek már nagyon sok) helyen járnak a Dél­vidéken és igazán 1 , nagy hatással iparkodnak a nemzeti érzést emelni. T. Ház! Az egysége» építő gondolat és az egységes építő nemzeti öntudat az, amely így folytatódik és így megy lent a Délvidéken. Lehetetlen azonban, hogy .az általános magyar egység gondolata mellett fel ne említsem az ugyantcsak magyar öntudatot építő újabb esz­közt, a hadigondozást. Hősökről van szó, azok­ról a hősökről, akik vérükkel védték a hazát és. készek továbbra is ezt a hazát megvédeni. Ezeknek a hozzátartozói bizoiny nagyon rá­szorulnak az őket megillető és megérdemelt gondoskodásra az ő véráldozatukért. Ez a gon­doskodás niostegy új hivatal keretében történik s az Országos Hadigondozó Hivatalt, ezt az új hivatalt mi a legnagyobb örömmel üdvözöl­jük, mert tudjuk azt, hogy egységes és köz­ponti irányítással intézik majd mindazokat a kérdéseket, amelyeiket a hadigondozás ügye felvet. Nagyon természetes, hogy ennek a hadi­gondozó hi valtainak a munkája nagyon, ne­héz, mert hiszen, nem: mozoghat azon szűk ke­retek között, amelyeket az 1933.. évi XII. te. állapít meg, haniem sokkal tágabb keretek kö­pött kell mozognia; ezek a keretek kiterjes^-

Next

/
Thumbnails
Contents