Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-335

Az országgyűlés képviselőházának $35. sék a végett, hogy a terheltnek alkalmat adjon a mulasztás helyrehozására. A bűnvádi eljárás .megindítása már eléggé méltányosan figyelmezteti a mulasztót mulasztásának helyrehozására és ezt az utólagos jóvátételt az igazságszolgáltatás kivételesen elfogad]] at.i a a büntethetőséget megszüntető okként, A bíróság azonban a bűnvádi eljárást a kitűzött idő leteltének bevárása eőtt is. folytathatja, mihelyt megállapítja; hogy a terhelt kötelességének továbbra sem tett eleget. Ebben az esetben még- az a körülmeny is latba esik, hogy az illető munkakerülő es ezért az 1913. évi XXI. to. 10. §-a szerint legalább egy és legfeljebb Ötévre dologházba is kerülhet. Természetes azonban, hogy ha a terheH a felfüggesztés tartama alatt mulasztását helyrehozza, büntethetősége megszűnik, Ugyanezt a, célt sízolgálja a 7, $. utolsó bekezdése, amely a büntetés végrehajtásának felfüggesztését a rendesnél tágabb körben teszi lehetővé, A törvényjavaslat 7. <$-& tehát az ellátásra és gondozásra szoruló reális, érdekeit helyezi előtérbe és ennek a szeinpouituak rendeli alá az ellátásra és gondozásra Kötelezett •büntetését, laimi csak abban a végső esetben következik be, ha az illetőt kötelességének teljesítésére a bűnvádi eljárás megindításával é« felfüggesztésével sem lehet rászorítani. A törvényjavaslat hetedik és utolsó érdemi rendelkezése a pénzbüntetés és a bűn ügyi költségek behajtásának mellőzésére vo nátkozik. A kisebb vagyont hátrahagyó, illetőleg a nagy családdal bíró elítélt elhalálozása esetén gyakran előfordul ugyanis, hogy az elítélt halála után a pénzbüntetést és egyéb költségeket a. szűkös anyagi viszonyok között élő hozzátartozókon hajtják be. A költségek behajtását a büntetés végrehajtására hívatott igazságügyi hatóság mellőzheti, ha az elítélt a behajtás előtt meghalt és a behajtás a családtagok életfenntartását veszélyezteti. Ebben az esetben tehát .az állam lemond az őí megillető bevételről egy olyan személynek vagy egy olyan személy családjának a javára, aki a rokoni kapcsolatoknál fogva az elítélttől a törvény a'apján tartást követelhetne. Ezek a .esaládbafogadás és a tartásról való gondoskodás előmozdítása» tárgyábau kidolgozott javaslat főbb rendelkezései Mivel az igazságügyminiszter úr vezetése^ alatt az igazságügymánjsztérium

1 törvényelőkészítő oszTálya által nagy gonddal és az ügy iránti szeretettel kidolgozott ez, a törvényjavaslat a családi életet, nemzeti létünk alapját kíváuja szociális gondoskodásával belterjesibbé tenni (Nagy László: Ügy vam!), a javaslatot a t. Háznak elfogadásra ajánlom. (Ügy van! Úgy van! Taps a jobboldalon és a középen,) Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közül? Szabó Gyula jegyző: Mosonyi Kálmán! Elnök: Mosonyi Kálmán képviselő urat illeti a szó. Mosonyi Kámán: T. Képviselőház! Az előttünk fekvő javaslat rendelkezéseit — ezt előre kell bocsátanom. — helyeseknek, jóknak tartjuk, és ezek a rendelkezések körülbelül megfelelnek a mi elgondolásainknak, (Ugjj van! a szé.sőbatold Ion.) Hogy mégis a javaslat ellen iratkoztam fel, ennek oka az, hogy a mi felfogásunk' szerint ezek olyan gomoly és nagy kérdések, .amelyek

et nem részleteiben kellene megoldani, mindig csak egy-egy kis részletet, hanem az egész két nagy komplexust, amely ebben a törvényjavaslatban íoglaltatik, egy egységes nagy törvényjavaslat formájáülése 194$ november ll-én, csütörtökön. 215 ban kellene a Ház elé hozni. Nevezetesen mind a családvéde'em, mind a törvénytelen gyermekek jogállapota két olyan fontos tényezője a magyar nemzet jövendő boldogulásának, hogy ezek nem ilyen részlettörvényt kívánnának. Itt hivatkozóim az igazságügyminiszter úrnak aiz, ejföbb letárgyalt! törvény javaslatnál mondott arra a szavadra, hogy vegye figyelembe a t. Ház, hogy azt a törvényjavaslatot egy rendkívüli helyzetben alikották, ez háborús törvényjavaslat. Ezt azonban erre a családvédelmi r és^ mondjuk, a törvén y te len gyermekek jogállását részleteiben szabályozó törvény javaslatra mondani nem lehet. Ez a törvényjavaslat, mint az előadó úr is ismertette, hét rendelkezéssel kívánja a törvény ja vaslat címét szolgálni, amely rendelkezések közül én csupán kettővel kívánok foglalkozni felszólalásom során. Az. egyik a családbafogadás, a másik ai családi név átruházásának kérdése, A flStaládbafogaldás intézménye talán helyes, de itt rögtön rá kell mutatnom arra, amire az indokolás is rámutat, nevezetesen, hogy ilyen kísérletek történtek a külföldön is és éppen ai franciái törvényhozás kénytelen volt 1923-ban a régi törvényt hatály onk ívül helyezni azért, mert a gyakorlati élet nem fogadta el ezt a, családbaffogiadási jogintézményt, helyesebben gondozószülői jogintézményt. Nagyon félek, hogy nálunk ugyanez lesz a következménye ennek a törvénynek, és amikor erre gondolok, dacára annak, hogy az indokolás nagyon alaposban megmondja, hogy miért volt szükség a. családbafogadás új jogintézményével idejönni, akkor, amikor az Örökbefogadás jogintézménye megvan, mégis helyesebbnek tartanám» ha az igazságügyminiszter űr inkább az örökbefogadás tényét igyekeznék elősegíteni úgy törvényhozási; mint társadalmi úton. Az örökbefogadás és a családbaíögadás okai között nagyon sok hasonlóság vau. van azonban egy nagy eltérés is, Az Örökbefogadás . és a csialádbafogadás okai lehetnek- a gyermek szeretete, egy gyermekiéien házasság, a hadiárvák iránti jószívűség, az örökbefogadásnál az utódoikról való gondoskodás. A családbafogadásnál van azonban még egy indok, amelyet én veszélyesnek is tartok, nevezetesen az hogy ,a családba fogadott a törvény erejénél fogva köteles családba fogadó szülőjének bizonyos munkákat teljesíteni. A törvény javaslat kimondja azt, hogy mire köteles a esaládbafogadó: köteles a gyermeket eltartani, lakással, ruházattal ellátni, neveltetni, taníttatni, ápolásáról és gyógyításáról gondoskodni, amivel szemben a családbafogadott gyermek erejéhez képest köteles a háztartásban és a gazdaságban, de* a szükséghez képest azonkívül is a- családhoz tartozó gyermekként munkát végezni. Az helyes, ha a családbafogadiott gyermek törvényes, édes gyetrniekként végez munkát, azonban nagyon vigyázzunk, mert itt hiányzik a törvényjavaslatban az intézkedés arról, amit esetleg a végrehajtási rendelet pótolhat, hogy ellenőriztessék, hogy e

z a családbafogadás ne legyen eseléddéfogadás. Mert, t. Ház, gazdaságról is beszél a törvényjavaslat, tehát gondolkodni kell azon, hogy ei

z

, főleg a falusi nép körében fog elterjedni — legalábbis az igazságügyminiszter úr véleménye szerint — ott pedig &gy, a család körében foglalkoztatott munkaerőre igen nagy szükség van. El lehet képzelni azt az esetet is, hogy családba fogad-