Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-335

âl6 Âz országgyűlés képviselőházának 335. nalk 12—14—15 éves gyermekiéit azértl hogy az örökbefogadó szülőknek megfellelő munkaere­jük) tegyen, amely munkaerőt azután ki tud­nak zsákmányolni úgy, mint a régi római jog szetrint a páter familias, aki nemcsajk a csa­ládja felett gyakorolta az atyai hatalmat, ha­nem rabszolgái felett is. Én tehát arra kérem azi igazságügymin iszr ter urait, hoigy valamiképpen tegye lehetővé az ellenőrzést, mégpedig az igen széleskörű el­lenőrzést a családbafogad ássál kapcsolatban. És itt hiányolnom kell azt, hogy magából eb­ből a törvényjavaslatból, mégpedig a 6. §-ban lévő büntetőjogi rendelkezésekből hiányzik a családbaf ogadott gyermek védelme. A 6. §. 1. pontja, véleményem szerint, valószínűleg vo­natkozik a családbafogadott gyermekre is. Ez aa 1. pont kimondja, hogy vétséget követ el és két évig terjedhető fogházzal büntetendő az, aki családi viszonyon alapuló eltartási kö­telességét nem teljesíti. Valószínűnek tartom, . hogy ez vonatkozik a családbafogadott gyer­mekre is, azonban kérek egy mondatot az in­dokol ásbain, talán magának a törvénynek szövegében is, hogy a »családi viszony« kité­tel, — mert hiszen a családbaifogadás talán még nem állapít meg családi viszonyt, családi viszony alatt ugyanis törvényes vérségi vi­szonyt értünk — igenis- vonatkozik a családba­fogadott gyermekre is­Kérem kiegészíteni még ugyanennek a ' 6.' §-nak 4. pontját is, aanely kimondja, hogy vét­séget követ el és két évig terjedhető fogház­zal büntetendő, aki az atyai hatalma vagy gyámsága alatt álló, tizennyolcévesnél nem idősebb kiskorú nevelésére vonatkozó köteles­ségét nem teljesíti, ha ezáltal a nevelésre' szo­rulót erkölcsi züllésnek teszi ki. Ez kiegészí­tendő lenne azzal, hogy a javaslatnak ez az intézkedése nemcsak atyai hatalom vagy gyámság alatt álló kiskorúra vonatkozik, ha­nem igenis, a e&aládbafogadott gyermekre is áll a szülőknek az a" kötelezettsége, hogy meg­felelően nevelje azt a gyermeket. Igaz, hogy az 1. §. szerint a szerződő felek megállapod­hatnak abban, hogy a kiskorú törvényes kép­viseletét a kiskorút családjáhiai befogadó gya­korolja, de abban az esetben, ha ilyen megálla­podás nincsen a fellek között, akkor az atyai hatalmat, a gyámságot nem gyakorolja a esa­ládbatfogadó szülő, tefhát büntetőjogi kon­zekvenciája sincsen annak, ha a családbafoga­dott gyermek nevelését elmulasztaná. (Ilado» csay László igazságügy miniszter: Igaza vanf Pótolni fogjuk.) Köszönöm. A iCöaládbaifogadássali kapcsolatban .meg kell emlékeznem arról, hogy az igazságügyrni­nisziter úr az indokolásiban, a nyolcadik olda­lon bizonyos kedvezményeiket juttat 'a esa­ládbaifiogadói ézülőknek és szórói-szóra azt ttn|oindjiai, hogy: »a esaládíbafogadássail a csa­ládba befogadó terhei növekednek, czéit szük­séges arról! gondoskodni, hogy a családba be­fogadó közterhei a családbafogadás terheivel arányosan csökkenj ének-« Ez okból a javaslat a családba fogadott kiskorút olyan családtag­nak tekinti, akinek számbavétele Placsony abb összegű adóztatással jogosít. Hivatkozók itt a törvényjavaslatl a K 1940 : XXII. \jn. 36. és 42. §-ára. T. Ház! A családbafogadás ahban PZ eset­ben,, ha. nemi abból a célból 1 történik, hogy cse­léddé fogadás legyen, tényleg igen sok teher­reli jár. T^z&ket ai terheket nem, ellensúlyozza az a minimáilis, egészen kis, adókedvezmény, ülése Ï943 november îl-èn, csütörtökön. amelyet #, családbaf ogadó szülő a családbafo­gadott gyermek után kap. Az 1940 : XXII. te. kimondja, hogy ha csak két családtag tartozik az adózóhoz, akkor 5%-kal magasabb, egy csa­ládtag esetén pedig 10%-kai magasabb, ha vi­szont egy családtag sem tartozik hozzá, akkor 15%-kai magasabb összegben keil ez adót ki­vetni. Ha tiehát például valakinek az évi jö­vedelme 1200 pengő, akkor az adótétele 14 pengő— a pótlékokat hozzá kell számítani, de egyelőre esaik az adótéte'nél maradok — és ennek 10%-a, 1.40 pengő nem olyan tétel, amely érdemessé tenné a családbafogadást. Évi 2400 pengő jövedelem adótétele 40 pengő, évi 4800 pengőé 125, 6000 pengőé 172, 12.000 pengőé 565 pengő. Ennek az utóbbinak a 10%-a 56 pengő e^y évben. Ha hozzávesszük a pótlékokat, a kétszerese jön ki, 120—130 pengő. Ez a kedvez­mény semmi szín alatt nem; lehet indok a, esa­ládbafogadáwa. (Radôcsay László igazságügy­miniszter: Ha befogadta a gyermeket, sakkor részesüljön kedvezményben! Nemi 1 ) Készesül­jön kedvezményben, de hiszen éppen arra aka­rok kitérni, miniszter úr, hogy mind a csa­ládbaf ogadást, mind az örökbefogadást sokkal nagyobb kedvezményeikkel kellene előmozdí- ' tani, mert én miagaimi is elismerem ; hogy a csa ládbafogadásra és. az örökbefogadásra éppen, a mai szomorú helyzetiben a sok, hadiárva miatt igen nagy szükség van. A törvényjavaslat azt mondja, hogy ha a háztartáshoz kettőnél több gyermek tartozik, a következő kedvieizanényt kapja a családba­fogadó 12.000 pengőn aluli jövedelem esetén. Az első és második gyermek után az adóalap­ból 200—200 pengőt, a harmadik és negyedik gyermek után 300—300 pengőt, minden további gyermek után pedig 500—500 pengőit kell le­vonni. Példának veszem a legjobb esetet és azt mondom, hogy egy ötgyermekos családban a családfő jövedelmét a maximális adóalap 12,000 pengő lévén, 11.800 pengőre veszem. Ha levonom' a» ötgyermiekes családnál az adóalap­ból levonandó összesen 1500 pengőt, marad 10.300 pengő. A pótlékok nélkül 540 pengő he­lyett az az ötgyerimelkes apa évente 401 pen­gőt fizet, az egés^ térítés tehát 136 pen­gőt tesz ki a pótlékok nélkül. A pótlékok, ame­lyek még ehhez hozzájönnek, 110%-ot tesznek ki, tehát az, egész kedvezmény körülbelül az említett összeg kétszereset (Az elnöki széket Tasnádi Nagy András foglalja el.) Ezek semmi szín alatt nem olyan nagy kedvezmények, améyek nagyon előrevilietnék ennek az igazán jó intézménynek mentől szé­lesebb rétegben való elterjedését. T. Ház! A törvényjavaslat nem intézkedik bővebben a e&aládbafogadási szerződés meg­szüntetéséről, hanem arra, hivatkozik, hogy mint minden szerződés, ez is a magánjog álta­lános szabályai szerint szüntethető 1 meg, vagyis ha az egyik szerződő fél a kötelességé­nek nem tesz eleget, akkor a másik szerződő fél kérheti, a szerződés megszüntetését. Ez a kérdés ugyancsak szabályozandó, mert a csa­ládbafogadott itt feltétlenül, a gyengébb r fél» akinek érdekeit a osaládbafogadó apával szemben védeni kell. (HeWssMs a szélsőbal' oldalon.) Olyan törvényes intézkedés kell, hogy ha családbafogadó apa nem tesz eleget tanítási, nevelési, lakás- és kosztadási és egyéb kötelezetségeinek, akkoir az árvaszék ríögtöni, tehát 24 órai hatállyal felbonthassa a

Next

/
Thumbnails
Contents