Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-335

• 214 Az országgyűlés képviselőházának 335. költségei tekintetében, a belügyminisztérnek pedig, hogy az állami gyermekmealie y kötelékébe felvett gyermekek gondozási r költségei tekintetében ai költségek közigazgatási úton való behajtásának részletes szabályozását rendeletben állapítsa meg. A tartási költségek behajtásának egyszerűsítése azt a célt szol; gátja hogy a családi nevelést pot'ó állami intézmények munkája m.néí inkább rnegkönnyíttessélk. A törvényjavaslat egyik legfontosabb rendelkezés a magánjog területéről a büntetőjogba vezet át, amikor az ellátásra és a gondozásra szorulók fokozottabb védelméről törvényes szankciók terhet mellet:. írondoskodik. A régebbi büntetőtörvényeik súlyosan büntették a családjogi kötelezettségek durva meg

: sértését. A XIX. században azonban a családi élet szilárdsága megbomlott és az egyéni sza badságnak egy olyan helytelen értelmezése alakult ki, amely az egyén jogait nem hozta összhangba az egyén kötelességeivel. Az utóbbi évtizedeknek a család és a nemzet• szamára egyaránt súlyos megpróbáltatásai vezették a. jogalkotót arra a helyes meggondolásra vissza, amely szerint a társadalomnak kötelessége minden egy eis tagjáról gondoskodni éselsősorban azokról, akik fejletlenségüknél vagy fogyatékosságuknál fosrva, önmagukról gondoskodni nem képesek. De az, sem^ lehet cél, hogy a társadalom megfelelő gyámolító intézetek felállításával kiragadja a családi körből a gyengéket és az elhagyottakat. ellenkezőleg, a családokat kell megfelelő jogszabályok útján arra alkalmassá tenni- hogy a gyámoltalanok ellátásáról gondoskodhassanak és csak abban az esetben szabad a

z állami intézményeket igény bevenni, ha a családban az illetők ellátására és gondozására lehetőség nem nyílt. Ennek az elgondolásnak megvalósítására a büntetőijoig szankciót is igényb

û kell venni. Az egyéni szabadságnak az egyén kötelességei szabnak határt és lei kell sújtani azokra, akiik a gyengékkel szemben erkölcsi, jogi és nemzeti kötelességeiket nem teljesitik. A törvény ja vaisl at szerint vétséget kö\>et el és két évig terjedhető, fogházzal büntetendő először az. aki a családi viszonyon alapuló eltartási, kötelességét nem teljesíti, ha mulasztásával az eltartásra jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki. Nem tartozik a vétség tényáiladékához az, hogy e kötelesség jogalapját bírói ítélet vagy közokirat állapítsa meg, de hozzátartozik az, hogy az ellátásra jogosult súlyos nélkülözésnek legyeim kitéve az ellátásra kötelezett mulasztása következtében. A javaslat itt nem olyan szigorú- mint^ más törvényhozás, amely a család elhagyását vagy a családi vagyon eltékodását is büntetőszankciónak veti alá. Ugyancsak vétséget követ el az, aki az általa teher bee j tett nőt a terhesség és szülés idejére az elvállalt, vagy a bírói határozatban, vagy annak hiányában, a jogszabály alapján járó támogatásban nem részesíti, ugyancsak akkor, ha mulasztásával a hőt súlyos nélkülözésnek teszi ki, sőt akkor is- ha az újszülött életét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti. A törvényeket általában férfiak szoktak hozni, de nem lehet törvényhozó, aki el ne ítélné annak a férfinak eljárását, aki önzésből kivonja magát a csábítás; következményei alól és a gyermek születésével kapesolatosi anyagi ülése 1943 november 11-én, csütörtökön. terheket a rendszerint gyengébb és tehetetlenebb anyára hárítja. Ez az oka a legtöbb magzatelhajtási esetnek, sőt sok leányanya öngyilkosságának. (Ügy van! Ügy vem!) Hanmaúszior és 'negyedszer a gondviselési és nevelési kötelesség elhanyagolása is vétségnek minősül és két évig terjedhető fogházzal büntetendő. A 3. pont esetéhein, akkor, ha, a, gondvisel ési kötelezettséget valaki elmebeteggel, fogyatékos elmetehetségűvel, más önmagáról gondoskodni nem tudó személlyel vagy 18 évnél nem idősebb kiskorúval szemlben mulasztja, el és ezáltal^ az illető életét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti. Negyedszer, ha valaki az atyai hatalma vagy gyámsága alatt álló, 18 évesnél nem idősebb kiskorú nevelésére vonatkozó kö. tel ősségeit nem teljesíti és ezáltal a nevelésre I szorulót erkölcsi züllésnek teszi ki. Az ilyen i mulasztások nemcsak az illető egyénre, hanem | a társadalomra nézve is súlyois következmé1 nyekkel járhatnak és büntetésüknél a törvényjavaslat a magánjogi törvénykönyvünk javaslata szellemében . járt el, mely a családi nevelést a közösségi életbe való nevelés- célkitűzéseinek irányába állította, be. Mind a négy felsorolt esetben a javaslat csak akkor írja elő a büntetőszankció alkalmazását, ha az eltartásra kötelezett e kötelességek teljesítésére képes vagy árra munkakerülés vagy erkölcsi szempontból kifogásolható más magatartása miatt önhibájából képtelenné válik. A harmadik és negyedik pontban foglalt gondozási és nevelési kötelezettség esetében a törvényjavaslat, nagyon helyesen, kiterjeszti a büntetést azokra is. akik a gondozást vagy nevelést olyan személyre bízzák, akiről tudhatták, vaigy gondolhatták, hogy a rábízott feladat teljesítésére alkalmatlan. E kötelesség elhárításának ugyanis nagyon egyszerű és sajnos, nagyon elterjedt módja az, hogy a gondozást vagy nevelést olyan személyre bízzák, aki ezt üzletszierűem elvállalja, de csak látszólag" teljesíti. Helyesen járt el tehát a javaslat akkor- amikor a culpa in eligemdo esetére is gondolt és ezáltal elejét kívánta venni annak, hogry ai büntetőjogi következmények (dől kibújhassanak azok, akik a gondviselésükkel vagy nevelésükre bízott személytől való megszabadulást ilyen könnyű és könnyelmű kibúvóval akarták volna elérni. ^Büntetőjogi felfogásunk korszerű átalakulására vall a 6. §-nak az a rendelkelzése is, amely szerint a mulasztó javára nem lehet figyelembe venni azt, hogy a veszélyt a hatóság segítő tevékenysége elhárítja,, A javaslat tehát egyrészt meg akarjai akadályozni a közsegélyekkel és magánjótékonysággal űzött visszaéléseklet, másrészt pedig az, eltartási •kötelezettségek elmulasztását még abban az esetben is bünteti, ha eltartásra, szorult súlyos nélkülözése nem következett be, haneim annak csak a veszélye forgott fennA törvényjavaslat 6. §-ához kapcsolódik a 7. §. Nem lehet célj,

a! a törvényjavaslatnak. hogy az elllátásrai és gondozásra kötelezett személyt a puniter, quia peccatumi est elvének alapján f szabadság vesztés sel sújtsa annak mérlegelése nélkül, hogy) ^ büntetés miként hat vissiza aizi ellátott vagy goudozott személyre. A fogházbüntetésre ítélt személy ugyanis még kevésbbé lesz képes kötelességének eleget tenni, és ezért a javaslat lehetőséget nyújt arra, hogy az ellene indított bűnvádi eljárás különös méltánylást érdemlő okokból legfeljebb hat hónapra felfüggesztés-