Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-335

9 Az országgyűlés képviselőházának 335. jogállása- Több újabb magánjogi törvénykönyv teljesen megszüntette a házasságból és a házasságon kívül született gyermekek jogai és kötelességei közötti különbséget. A magyar magánjog nem ment el eddig a határig és ha valami visszatartotta, a házaságon kívül született gyermek teljes egyenjogúsításától, az kétségtelenül az lehetett, hogy egy ilyen rendelkezéssel nein akarta a esalád jogi és erkölcsi közösségét megbontani s a házasságon kívül születendő gyermekek számának nöevekedését közvetett úton elmozdítani. Ennek ellenire, mind a nemzetpolitikai, mind a társadalmi meggondolások amellett szólnak, hogy a szülők bűneiért ne büntessük a gyermekeket és kerüljünk el minden olyan diszkrimináló rendelkezést, amely a házasságon kívül született gyermek lelkébe egész életére bizonyos csökkentségi érzést ültet. Törvényjavaslatunk második fontos rendelkezése ebben a tekintetben iis; egy lépést tesz előre, amikor kimondja, hogy a házasságon kívül született gyermek atyjának családi' nevét kapjiai, ha az atya a gyermeket tőle származónak elismerte és családnevét a gyermek és azi anya beleegyezésével közokiratba foglalt nyilatkozattal a gyermekre átruházta. A házasságon kívül született^ gyermekre nézve az egyik szomorú diszkrimináló körülmény, ami főként primitív társadalmakban, ha nem is közmegvetésnek, de gyakran gúny tárgyának teszi kii a törvénytelen gyermeket az, hogy nem atyjának, hanem anyjának nevét viseli. Az örökbefogadás jogintézménye megoldja ezt a kérdést, de már fentebb említettük, hogy az örökbefogadásnak a legkülönbözőbb akadályai lehetnek és ezért a javaslat, nagyon helyesen, lehetővé teszi, hogy a házasságon kívül született gyermek örökbefogadás nélkül iis - természetes atyjának nevét viselhesse. Annál is inkább szükség van erre az utóbbi megoldásra, mert fennálló jogunk szerint az utólagos házasságkötés nem minden esetben törvényesít- így abban az esetben sem. ha a gyermek fogantatásának idejében a szülők valamelyike házassági kötelékben aUt. Mindez azonban csak az atya, az anya és a gyermek közokiratba foglalt nyilatkozatával történhetik meg, amihez még az igazságügyminiszter hozzájárulása is szükséges. Ha a gyermek 18. életévét még

1 nem töltötte be. helyette törvényes képviselőjének beleegyezése i« elégséges, ha pedig a gyermek még nem született nieig, a gyámhatóság által kirendelt! gondnok bejeegyezése szükséges- Az anya beleegyezése nélkül is érvényes a nyilatkozat, ha a?< anya meghalt, vagy ha aiz anyát testi vagy elmebeli fogyatékosság vagy távollét a beleegyezés megadásában tartósan gátol ja* vagy na őt a gyámságtól megfosztották. Ezek a formaságok és főként a névátrnházásnak közokiratba foglalása és az igazsagügyminiszter hozzájárulása megnehezítem látszanak a névátruházást.. Mivel azowban újabb jogszabályaink fokozottabb védelemben részesítik a magyar nevet, szükségesnek látfáik annak biztosítása, hogy a névátruházás ne könyelműen vagy meggondolatlanul történjék. A köziokinatbafoglalás a természetes szülők elhatározásának komolyságát, az igazságügyminiszter jóváhagyása pedig a közérdek és a jogos magánérdek megvédését célozza. A javaslat egyik eredeti gondolata az, ülése 1943 novembet 11-én, csütörtökön. 213 bogy a családnév már a gyermek születése előtt átruházható és így a gyermek születése pillanatától kezdve természetes atyja nevét viselheti. Előfordulhat ugyiainis az, hogy az atya hadbavoiiulás vagy egyéb okok miatt nem várhatja meg a gyermek megszületését, visszaélések elkerülése végett azonban a javaslat arról is gondoskodik, hogy az atya nyilatkozatát csak a gyermek születését megelőző három hónapban teheti meg. A javaslat harmadik és negyedik rendelr kezese végrehajtási jogunkat korlátozza a család fokozottabb védelme' érdekében. A végrehajtási eljárás módosításáról szóló 1908:XLI. te 7. %-&\ értelmében a törvényben felsorolt közszolgálati alkalmazottak nyugdíja vagy kegydíja legfeljebb egyharmadrész erejéig foglalható le és ez is csialk úgy- hogy a végrehajtást szemvédő részére évi 1200 pengő a foglaláson túl is érintetlenlül marad. Törvényjavaslatunk ezt a mentességet kiterjeszti a tartásdíjak és az életfenntartás célját szolgáló egyéb időszakos szolgáltatások, illetőleg járadékok lefoglalásának esetére is. Ugyancsak a> végrehajtási eljárás módosításáról szóló törvény 2." |-a szerint még a végrehajtást szenvedő beleegyezésévé! sem foglalható le a végrehajtást szenvedő választása szerint 1 tehén, vagy juh, vagy 4 kecske vagy 4 sertés, ^úgyszintén ezeknek az állatoknak résziére félévi takarmány, szalma, alom, ezek hiányában pedig a lefoglalható készpénzből a beszerzésükhöz szükséges összeg. A végrehajtási eljárás nem veszi tekintetbe, hogy a végrehajtást szenvedőnek mekkora családjai van és ezért a törvényjavaslat család védelmi pkok miatt — nagyon helyesen — úgy rendelkezik, hogy ha a végrehajtást szenvedő házanépéihez legalább öt olyan személy, tartozik, akinek az eltartásáról gondoskodni köteles, a fentemlített mentesség őt kétszeres mértékben illesse meg. A törvényjavaslat 5. §-a és rendelkezése tulajdonképpen nem állapít meg új jogszabályt, hanem az állami gyermekmenhely kötelékébe felvett gyermekek gondozási költségének viselése és behajtása tárgyában kiadott 2000—1925, N. M. M ein. számú rendelet intézkedéseit iktatja törvénybe. Ezeket a rendelkezéseket ugyanis a hatásköri bíróság adott esetben nem alkalmazta, mert álláspontja szerint a szóbanforgó miniszteri rendelet az abban foglalt hatásköri szabályt nem állapította meg. A törvényjavaslat ebben ai tekintetben tehát mem konstitutiv, hanem csialk deklaratív jellegű és csak olyan mértékben válik konstitutívvá, amennyiben ezeket a rendelkezéseket az áililami javító nevelőintézetbe felvett növendékeik ellátásával kapcso'atos költségek behajtása' esetére is^ kiterjeszti. A törvényjavaslat 5. §-ának a lényege az, hogy a javító-nevelőintézetbe vágy az állami gyermekmenhely kötelékébe felvett gyermekek ellátásával járó költségeiket bírói út kizá; rásávaL közigiazgatá'sii úton kell behajtani azoktól, akik a tartásra a magánjog szabályai szerint köte'esek. A házasságon kívül született gyermek apjával szemben a költségek közigazgatási úton való behajtásának csak akkor van helye ha ő a tartás viselésére közokiratban köteleztél-magát, vagy annak viselését jogerős bírói ítélet állapította meg. A javaslat egyben , feíllhatalinazast ad az igazságügyminisztérnek, hogy a javító-neyelőinitézet kötelékélbe felvett növendékek tartási 32*