Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-335

212 Az országgyűlés képviselőházának 335. A , Magyar Megújulás Nemizíetl Szocialista Pártszövetség a törvényjavaslat tárgyalásár'a a házszabályok 139. §-a értelmében) Mosonyi Kálmán képviseli^ urat vezérszónokul jelentette be. A Ház, a bejelentést tudomásul veszi. (Moz­gás. —- Elnök csenget.) Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak elfoglalni, helyeiket. Mikó Imre előaidió urat illeti <ai szó. Mikó Imre előadó: T. Ház! (Halljuk! Hall­juk!) Az előttünk fekvő törvényjavaslat a csa~ ládíbalfloigadáis és tartásról való gondoskodás, elő­mozdításáról S'zól és ezt a. célt a magyar csa­ládjog területén bét különböző rendelkezés és törvény módosítáSia által kívánja szolgálni. A magyar magánjogot sok más állam ma­gánjogával szemben mindig előnyösen jelle­mezt© a család fokozottabb védelmié. Amikot tehát a családbafogadás intézményét és más vele kapcsolatos újításokat maigánjogúinkban meghonosítunk, akkor ezáltal nemcsak a család keresztényi értelemben vett fontosságát kíván­juk aláhúzni, hanem ősi magyar hagyomány­hoz is térünk vissaa. A családvédelem keresz­tény parancs és magyar hagyomány. De ai csa­ládok természetes életközösségének virágzását csak az biztosíthatja, ha az állam és a társada­lom a család számára biztos szociális! alapot teremt. A tárgyalás alatt álló törvényjavaslatot a szociális gondoskodásnak ez a melegsége hatja át, amikor lehetővé teszi nemcsak a családba­fogadást» hanem a családi név átruházását is ai házasságon kívül született gyermekre, korlá­tozza a tartásdíjak lefoglalásiának lehetőségét és, mentességet biztosít a nagy családdal bíró végrehajtást szenvedők ingóságai számára, le­hetővé teszi a javító-, nevelőintézet és az ál­lami gyermekmcnheily tartási költségeinek köz­igazgatási úton való behajtását, fokozott bün­tetőjogi védelemiben részegíti az eltartásra és gondozásra szorulókat és mellőzi .a, pénzbüntetés és bűnügyi költségek behajtását kisebb vagyont hátrahagyó, illetve magy családdal bíró elítélt elihalá! ozása esetiében. Mindetziek a rendelkezések apró részletkér­déseket szabályoznak. Ha azonban nincs meg a) lehetőségei annak, hogy magánjogi törvény­könyvünk keretei között,hatálybaliéphessen -a magyar családjog új, átfogó rendiszere, akkor jobb az egyes ré^zletszaibályoiziá sokkal elébe dol­gozni ^nnak a ma,gánjogi reformnak és szinte­tizáló' munkának, amely — mák ént f Werbőczy Háirmaskönyvei, — ha életbe nem is lép, már ma rányomja a-maiga bélyegét magánjogunk . fej­lődésére. . , , A törvényjavaslat címadó jogintézménye a családbafogadás. A javaslat célja un­nék a jogintézménynek a létesítésével az indo­kolás szerint az, »hogy az örökbefogadás jog­intézményének háttérbeszorítása aélkíil lehe­tőséget nyújtsan a kiskorú személy családi­körbe jutásához, hogy testi és szellemi fejlő­désük a család körében biztosítva logyen és hogy a családnak úgy szellemi, mint gazda­sági és társadalma életébe beilleszkedjenek.« A javaslati az örökbefogadás jogintézmé­nyét nem kívánja érinteni, de tekintettel van arra hogy az örökbefogadás gyakra n búlyos akadályokba ütközik. Az örökbefogadási szer­ződés lényeges tartalma, az öröklés: jog (biz­tosítása, az örökbefogadott résziére. Éneikül az igazságügyminiszter nemi erősít meg örökbe­fogadási szerződést. Előfordulhat tehát, hogy a család feje azért. vonakodik a gyermek örökbefogadásától, mert gyermekeit nem ki­ülése 1943 november 11-én, csütörtökön. vánja törvényes örökrészükben megrövidíteni, vagy esetleg más indokok is közrejátszhatnak abban, hogy a családapa nem haj'and?') az örökbefogadás súlyosabb terheit viselni. Mivel azcnban a javaslat helyesen ismeri Vi an­nak ^ szükségességét, hogy a gyermek csak a csailádban kaphatja meg a lelki é« szellemi kifejlődéshez szükséges előfeltételeket, az örökbefogadásnál rugalmiasabb • formát talált ki a ;3saládbaíogadás jogintézményében, amely egyrészt azoknak a családfőknek is ösztönzé­séré _ szolgálhat, akik az örökbefogadás nehéz­ségeit nem tudják más gyermekeknek a csa­ládjukba fogadásával vállalni, másrészt lehe­tővé teszi azt, hogy olyain gyermekek akik különben családon kívül, vagy túlterhelt csa­ládokban nőnének fel, a családi élet szereteté­ben és melegében rész es ülhessenek. Ezért mondja ki a törvényjavaslat 3. §-a, hogy a család körében örökbefogadás nélkül is lehet kiskorú részére ingyenes ellátást biz­tosítani. A családbaifogadás történhet szerző­dés útján, vagy anélkül.^amely utóbbi esetben a befogadó köteles a kiskorút önálló kereső­képességének elérésiéig a család körében olyan e' 1 látásiban részesíteni, amely a kiskorú szük­ségleteinek és a, befogadó életviszonyainak megfelel. Köteles lakással, élelemmel, ruházat­tal ellátni, neveltetni, taníttatni, ápolásáról és gyógyításáról gondoskodni, szükség esetén pe­dig temetésének költségeit is, viselni. DÓ a kis­korúnak is kötelességei vannak a befogadó és házastársa ií-ánt: tisztelettel és engedelmesség­gel tartozik nekik és köteles erejéhez képest a háztartásban és a. gazdaságban, sot szükség esetén azonkívül is családhoz tartozó gyermek­ként munkát vállalni. Ha a családbafogadás szerződés útján történik, a szerződő felek meg­állapodhatnak abban, hogjr a kiskorú törvé­nyes képviseletét a kiskorút családjába befo­gadó gyakorolja. A szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. Végül a törvényjavaslat 1. §-a, arravaló tekintettek hogy a esaládbafogadással a osaJ'ádbafogadó terhei növekednek, a családba befogadott kis­korút olyan családtagnak minősíti, mint aki­nek számbavétele alacsonyabb összegű adózta­tásra jogosít fel. A törvényjavaslat a családbaíogadás'sal kapcsolatban töbib< kérdést nem szabályoz, ezek tehát az általános jogszabályok .szerint oldan­dók meg. Ezek közül a fontosabbakra a javas­lat részletes indokoí;á?a hívja fel a figyelmet. Ugyancsak az indokolásban találhatunk pontos magyarázatot arravonatkiozóan, hogy a családbafogadás mennyiben különbözik a falusi lakosság körében elterjedt ellátási szer­ződéstől. A legfontosabb különbség az, hogy ellátási szerződéssel nagykorú tartását is el lehet vállalni és ha a felek másképpen nem rendelkeztek, az ellátási szerződés, ; a ^kedvez­ményezett élethossziglan való ellátására irá­nyul. A esaládbafcgadás csak kiskorúval tör­ténhetik és elvileg ingyenes szerződés, míg az ellátási szerződések legtöbbször elaggott em­berekre vonatkoizniaik és visszterhesek. A csa­ládbafogadás az; ellátási szerződésekkel szem­ben a családiasság elvére van alapítva és a családba fogadott gyermek keresőképes korá­nak eléréséig szól, tehát nem pusztán a rideg visszterhesség vagyoni kötelezettségein „ala­pul, hanem a családi együttérzés és életközös­ség, a szülői hűség és a gyermeki szeretet lelki motívumaival vatn átitatva. A családjog egyik legtöbbet vitatott kér­dése a házasságion kívül született gyermekek

Next

/
Thumbnails
Contents