Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-335

Az országgyűlés képviselőházának 335. figyelmeztessék, nincs előzmény, ezért kelili ellihez ragaszkodnom. A 6. §.-t Biró t. képviselőtársam isi tökéle­tesein félreértette, de mintán a, végére tartóim femm «i 6. §~ra vonatkozó nyilatkozatomat, kérem őt, hogy szíveskedjék addig türelemmiell lenni. Serényi Miklós t. képviselőtársam rámutai­tott arra aa esetre,^ hogy valaki — ő azt mon­dotta, hogy egy zsidó — libát vásárol és há­romszor annyit kínál, (vitéz Makray Lajos: Ez egészen aktuális!) ami egészen aktuális, de kü­lönbem ni'.ai Haala Róbert t. képviselőtársam is megemlített hasonló esetekéit, hogy rákínálnak egyesek. Nein akarok különbséget tenni akö­zött, hogy zsidók vagy nem zsidók, de kétségte­lenül 1 van ilyenn típus., ilyen kategória, amelyik óppemi aizért, mert bővelkedik a pénzzel, »a pénz iiiiem számít«, mint mondani szokták, (Felkiáltá­sok a sze n söba^oldalon: Ez csak zsidó lehet!) •— és náluk úgylátszik, a nemzeti közösség érdeke sem sokat számít,— ma kim ennek a faluba és amire lehet, arra rákínálnak, csakhogy haza­vihesisék és tobzódhassiainak benne. (Ügy van! a bai 1 és a széhőbaloldaon.) Erire mutatott rá Serényi Miklós gróf t. képviselőtársam és Haala Róbert t. képviselőtársam is. Én ezeket akarom megbüntetni, tehát ne ellenezizék ezt a javasla­tot. (Hefyes'és. —- Felkiáltások ':a szélsőbalolda­lon: ^ Vállasuk is!) De rögtön utána felhozta Serényi igen t. képviselőtársam, hogy például az a munkás, — nagyoim szépen lefestette — ha bei van fűtve a kis konyháját, kevesebb élelem­mel is beéri, de ha fázik, didereg, sokkal nehe­zebben viseli el az. éhezést ist, — aimiben tökéle­tesen igazin, van, —<- ha tehát es a. szegény ember kimegy a családjának egy kia fát venni, de nincs Vácon a pialoon, — meirt Vácra hivatko­zott — erre elmegy és a feketepiacon vesz fát. Utána, hozzáteszi t képviselőtársam, hoigy ak­kor ennek ,ai javaslatnak értelmében, ha' tör­vényerőre emelkedik, meg fogjuk büntetni. (Mozgás.) Ifj. Tatár Imre képviselőtársam tulajdon­képpen a javaslat ellen szólt ugyain, de a javas­lattal iniem foglalkozott, inkább általános, közr eilátási és gazdasági kérdésiekkel, egyébként nagyon szépen és világosan. Mezőgazda lévén, nem is csodálom, hogy éppen a mezőgazdaság érdekeit kívánta kidomborítani és a mezőgazi­daság érdekeit nem találta, eléggé megvédettek­nek. De ismétlem, , a; javaslattal nem foglalko­zott. Zimmer Fereinic igen t. képviselőtársam ki­fogásoltál, hogy a vevőt büntetjük, mert szerint© a vevők önhibájukon kívül vannak kényszer­helyzetben. Majd rámutatok legközelebb, hogy kikre gondolunk. Arra azután már kéli váliaisiziolmom, amit mél­tóztatott mondami Zimmer Ferenc képviselőtár­saimnak, hoigy t. i. a javaslat nem, érthető. Nem tudom, mi benne az érthetetlen,. Én azóta is, amióta ezeket a kifogásokat hallottam, még­ogyszer elolvastam és keresivet-kerestem olyan mondatot, amely érthetetlen. Méltóztassék el­hinni, én nem találtam ilyent. Lehet, hogy el­fogult vagyok, mert nagyon jól ismerem a, ja­vaslatot, de nem tudok beínne ilyet találni. (Mozgás és zaj a .jobboldalon és a szélsőbaloldal­ion.) Próbáltam tárgyilagosan kikeresni, melyik) a,zi a móitiidat benne... (Nagy László: Az 5. §-t igazán nem lehet megérteni!) Csoór Lajos t. "képviselőtársaimi arról be^ szélt, hogy a javaslat légüres térben mozog, mert nincsenek meg a gazdasági alapjai. Böl­csen tudom, hogy akkor lehetne igen szigorú ülése 1943 november 11-én, csütörtökön. 209 és mindenkire kiterjedő büntető javaslattal jönni (Egy hang a szélsőbdadaion: Hát ez nem terjed, ki nündenktfe?), ha valaki, ami­kor élelmiisizerjeggyel jelentkezik, valóiban megkapja az árut. (Tetszés a sziálsőbalold'.alon-) Én ezt nagyon jól tudom, ' de h,ai ilyen helyzet volna, hogy mindenkit nyugodtJain és bősége­sen el ^lehetne lá'nunk, (Nagy Lászó: Nem kell bőségesen! Nem arról van szó!) akkor nem kefltenie büntető javaslat. (Felkiáltások a szélsölfoloüHaion: iVlew kelen0 bőség!) Ne.m kellene, mé'tóztassék elhinni, hogy akkor nem kellene, (Zaj a, szélsőbaloldaloni — Elnök csen­g t.) Arról vam szó, hogy sajnos, bizonyos köz­szükiséglati cikkekből 'gaines annyi, mint amennyi mindenki igényeinek kielégítésiére kellene. (Feik áli'ások a szSsőbalo dalon: Egy­formán kell elosz ani!) Ennélfogva természe­tes, hogy a szükségesség sorrendjében, elégít­hetők csaík ki az igényeik és természetes épp ennek a megkötöttségnek következtéiben, hogy bűnösen feke;te(piac klelettkeziki. I Nálunk '"ás, másutt is. Azt egész világon mindenütt elíté­lik, senki sem, tarthatja, éperkölcsű ember nem tarthatja helyesnek és jónak. (Nagy Lász'ó: Nem. is tartja!) Egyikünk sem tartja jónak, die van és védekezni kell ellene min­denféléi eszközzel, amivel lehet, a, többi közt szerényen egy picikét büntetőjogilag is. (Nagy Lászó: Nem picikét, hamem erősen!) Erősen akaróim, igen. Most Rassay Károly igen t. képviselőtár­sam beszédével (Halljuk! a jobboldalon.) sze­retnék még foglalkozni, ö a tőle. megszokott nagy ei'okveoßiaval s kitűnő debatteri képes­ségével úgy állította, be ezt a javaslatot, hogy aki ,ai javaslatot nem isimieri, vagy nem szak- \ ember, ara meg van ' győződve arról, hogy ez egy jogászi ikontármusnka,' féremfunka, mert Rassay Károly igen, t képviselő úr olyan elokvenciával fejtette ezt ki, hogy meggyőző volt mindenkire, aki nem nagyon foglalkozott a javaslattal. Először is azit vetette a szememre — és ezzel akarok elsősorban foglalkozni, — hogy én; a bíróságok gyakorlatát kritikában részesítem! ebbeni a javaslatban és, ez olyan nagy bűn, — mondotta — hogy a magyar par­lamentben még nem fordult elő s hogy vala­mely bíróság előtt folyamiatban lévő ügyről, vagy álltalában a, bíróság joggyakorlatáról bí­ráló modorban ebben a Házban még nem m­szeítek. Lehet, hogy niem •beszéltek, nem tu­dom, de ha beszéltek bíráló modorban általa­iban a joggyakorlatról, senki sem követett el semmiféle ildomossági hibát, mert általános" ságban bírálni egy jógyakorlatot minden jo­gásznak joga van, minden hozzáértő ember­nek joga van, csak az a kérdés, hogy azt tár­gyilagosan és megokoltan csinálja-el! : En egyébként ab'bam a passzusban, amelyet ő ki­ragaidiva olvasott fel a törvényj avasa at indo­kolásából, nem is bíráltam a bíróság joggya­korlatát, 'haniemr igenis,, indítóokul ,. íelhoztam azt, hogy a bíróságok joggyakorlatának szük­ségképpen bekövetkezett következményei miért teszik elkerülhetetlenné azt!, hogy most mar- a visszaesés alapjául, ,ai minősített visszaesesi esetek alapffául szolgáljon az is, na az, alap­büuMiés csak pénzbüntetés voU. Most iel Jo­gom olvasni ezt a passzust összefüggően es akkor a t. Ház elbírálására bízom; hogy van-e ébbem a joggyakorlatnak ara ildoimossagot aerto kritikája. - ­Azit hiszietm, ellenem, velem szemben, nem kell a bíróságot megvédeni. A következőket mondtam (óvassa): »Az árdrágító visszaélé-

Next

/
Thumbnails
Contents