Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-334
- 200 Az országgyűlés képviselőházának 334. ülése 1943 november 10-én, szerdán. fel, nem különleges, speciális jogállásért, hanem azért harcolok, amire a szövetkezeteiket a földmívelésügyi miniszter úr tulajdonképpen kötelezte. Még egyszer leszögezem azt, amit az. előbb mondottam, hogy a mind a földmívelésügyi minisztérium tejgazdasági ügvosztálya, mind a miniszterelnökség Il/b. osztálya százszázalékosan jogosnak ismerte el a szövetkezetek kívánságát, ezeket minden áron pártfogolja, stb. próbálja érvényesülésüket keresztülvinni. Az egész dolog tisztán a f őszed gabírónak jogellenes és törvényellenes magatartásán hiúsul metg. Én tehát kérem a miniszterelnök úr és a földmívelésügyi miniszter úr őexcellenciáját, adjanak titasítást ai völgységi jára« foszolgabírájának az üzemek azonali engedélyezésére ós miután olyan nagyfokú elfogultságot mutatott az elsőfokú iparhatóság ebben az ügyben, küldjön ki a földmívelésügyi miniszter úr a minisztérium tisztviselőiből egy központi kiküldöttet enn-e(k a z engedélyezési eljárásnak törvényes lefolytatására, mert ami ott lent történik, az megcsúfolása azoknak a gyönyörű elveknek, amelyeket a miniszterelnök úr huszti ' belszédében hárottn nappal ezelőtt a nemzetiségeik felé oly szépen hangoztatott, areulesapása a szövetkezeti gondolatnak, megsértése a fennh álló rendeletieiknelk, szembehelyezkedés a kormányzat nemes intencióival. És mik ennek a következményei? Anyagi megkárosítása a szövetkezeteknek, feloszlatásnak vannak kitéve, elvesztését jelenti a befizetett több ezer pengő tőkének, jelenti továbblényegesen csekélyebb tejárat, jelenti természetesen ennek következtében) a tejtermelés viszsziaeisését. Nem is kívánok a lélektani, pszichológiai részével foglalkozni ennek a kérdésmiek, egy szóval fejezem ki a dolgot: jelenti a bizalomnak teljes csökkenését. És mit jelent Budapest közellátása szempontjából ennek a kérdésnek ilyetén való elintézése? Befejezem egy mondattal: jelenti a napi, 100 kg., azaz havi 3000 kg vajnak a dolgozó^ (magyar munkás és tisztviselő társadalom számára való elvesztését és jelenti a Derby stromanizált zsidó céghez közeílálló társadalom ellátásaiban napi 200 kg sajttöbbletet. —, Elnök: Az interpelláció ki adatik a miniszterelnök úrnak és a földmívelésügyi miniszter úrnak. Következik Mühl Henrik képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz és a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jeg-yzőt urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Szabó Gyula jegyző (o r vassah »Interpelláció a; m. kir. miniszterelnök úrhoz és, a m. kir. földmíveiéswryi miniszter úrhoz a hazai németség: kisebbségi te jszö vetkezeti központjába a »Milag«-ba tartozó »Bátaapáti Tejszövetkezet« volt üzem vezető jenek. Buyer Ádám biátaapáti lakosinak,^ nevezett^ tejszövetkezet kárára már hónapok étia tartó é? a völgységi járás főszolga*bírája által meg nem tarolt és meg nem akadályozott jogosulatlan) iparűzése tárgyában. Van-e tudomásai a m. kir. miniszterelnök úrnak és a m. kir. földmívelésü,o:vi miniszter úrnak arról, hogy ai »Bátaapáti Tejszövetkezet« üzemi helyiségeiben a: szövetkezet volt üzemvezetője, Bayer Ádám bátaapáti lakos, «a szövetkezet engedély© nélkül, sőt tiltakozása ellenére hónapok óta ipar jogosítvány nélkül vajgyártó ipart űz olyan helyiségben, amely erre egyáltalában nem alkalmas. Ezt a jogosulatlan iparűzést a m. kir. földmívelésügyi minisztérium hivatalios kiküldöttje a helyszínen már hónapokkal! ezelőtt megállapította, ennek dacára sem az I., sem a II., sem a. III. Fokú iparhatóság intézkedése ez ügyben nem történt meg. Haj land ó-e a m,. kir. miniszterelnök úr és ai m. kir. földmívelésügyi miniszter űr e jogosulatlan iparűzést azonnali hatállyal megszüntetni és ai bátaapáti német kisebbségi tej^zöyetkezietnék szövetkezeti alapon való működését lehetővé tenni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat iHetí a szó. Mühl Henrik: T. Képviselőház,! A bátaapátii tolnamegyei tejszövetkezet ügyével kívánok foglalkozni. A többi már említett 24 tagszövetkezettel együtt engedélyt nyert önálló működésre a közellátási miniszter úrtól a Bátaapáti tejszövetkezet és 1942 október 1-én meg is kezdte önálló működését, illetőleg megkezdte volna, haí a törvények respektálásával az eddigi bérlő kiment volna. Nem kívánok .az- ügy magánjogi részével sokat foglalkozni, csak annyit kívánok Leszögezni, hogy a bérlő magánjogi igénye 1941 december 31-én megszűnt és csak a közellátási miniszter úr 7050. számú rendelete hosszabbította; meg a szövetkezetnek vele szemben fennálló tejszállátási kötelezettségét. 1942 szeptember végén a szövetkezet ezt a feloldást is megkapta, tehát megkapta az engedélyt az önálló működésre. A szövetkezet bérlője, illetőleg üzletvezetője, a bérlő testvéröccse;, Bayer Ádám bizonyára fenti körök unszolására nem hagyta el a szövetkezet üzletbeLyiségé-t, nem adta át a szövetkezeted, amelyre pedig már magánjogi igénye neimi volt és a miniszteri rendelet értelmében igénye megszűnt. Bennmaradt az üzemben és így kilakoItatási perre került a sor, úgyhogy 1943 januárjában bírói úton tettek ki a szövetkezet helyiségéből. Ezután Bayer : Ádám bátaapáti községben elkezdett tenet gyűjteni a disznóólak, trágyadombok, istállók mellett, és ezt a tejet Bonyhádra szállította. En ismételten személyesen eljártam: a vöigysegi járás fŐszolgabírájánál, mint elsőfokú iparhatóságnál, írásbeli feljelentést, isi tettem ebben az ügyben. A főszolgabírótól azt az írásbeli választ kaptam, hogy ai csendőrség nem állapított meg kihágást, noha az, egész vármegye és minden gyermek tudta, hogy jogosulatlan iparűzés és tejgyüjtés folyik. Egy a peres eljárás folyamán jogosulatlanul végrehajtott yissz; végrehajtás során, amelyet a magyar királyi bíróság közben megszüntetett, Bayer Ádám • visszakerült a szövetkezet helyiségébe. Azóta bátaapáti tej szövetkezetnél, annak ellenére, hogy a törvény értelmében nincs iparengedélye, tejet gyűjt, tejet dolgoz fel s abban az üzemhelyiségben, amelyben a szövetkezetnek is csak túrógyártási iparengedélye van, vajat készít. A szövetkezet fel jel en test tett ellene, a völgységi járás főszolgabírája mint, elsőfokú iparhatóság, ezt válaszra sem méltatta. Magáim panasszal menteim a földmívelésügyi minisztériumba és a. miniszterelnükségre és a földmívelésügyi minisztérium' központi kiküldöttje^megállapította, hogy az általam említett tények százszázalékosain stimmelnek. Ez történt kéthárom hónappal ezelőtt és a; jogosulatlan iparűzés változatlanul tovább folyik. Mint eddig történt, ma is Bayer Ádámnak kézbesítik ,a
