Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-334
Az országgyűlés képviselőházának 334 ülése 1943 november 10-én, szerdán. 187 mákat okoz, úgyhogy a jegyzőknek és az elöljáróknak valósággal ez a legkellemetlenebb problémája. Éppen ezért niem lehet célunk ennek fenntartása. Kel] tehát keresnünk egy olyan megoldást, mely nem fog- annyi megrázkódtatással járni. Az a helyzet ugyanis, hogy az. állatállomány 85%-a kisgazdák kezében ^an és a kisgazdáknak mindig az állatállomány volt fő jövedelmi forrásuk. Most a gabonaarat alacsonyan állapították meg. ami ellen a kHsgazdatársadalom sohasem tiltakozott, metrt hiszen tekintettel volt arra, hoigy ez sok munkásnak a kenyere, az azonban, hogy az állatokat forgalmi áron alul elviszik, nagyon súlyos csapás a kisgazdákkal, mert a 10—20 ho'das kis) gazdáknak az állattenyésztés a legfőbb jövedelmi forrásuk'. Amikor az állatot értékesítették, annak jövedelméből ruházták fel gyermekeikei Most azonfban ezektől a jövedelmektől teljesen elestek, mieirt sokszor olyan alacsony áron viszik el az állatokat, mely ár a forgalmi értéknek csak a felét teszi ki. A múltban aiz volt a helyzet, hogy párjával vettek 8—9 mázsás tinókat, azokkal elvégezték napi munkájukat és egy évi szorgalmas etetés után felhizlalták okét 13—14 mázsára. Az, állatot azután értékesítették és aiz így befolyó összegből ruházták családjukat. Mondom, ettől most teljaseni elestek. Most «a« a helyzet hogy amikor ilyen marhabeszolgáltatás jön, akkor már hetek óta liánban van a. falu. Hívják a papot, futniajk az alispánhoz, főispánhoz, (Palló Imre: Szidják a kormányt!) Különösen azok az emberek vannak elkeseredve, akiknek az egyik befogni való állatját veszik e 1 . Előfordul, hogy im/rmdkét öklrét elviszik és a fizietett ár és a ténvleigös forgalmi ár koaottt 1500—2000 pengős differencia mutatkozik. Ez teljesen tönkreteszi ezeket a kis embereket. Ezek a kisemberek úgy próbálnak magukon valahogy segíteni, hogy elmemnek a. zsidókhoz, akik megveszik nekik az állóitokat. A következő reikviráMsnál azutlán kitűnik, hogy egyevy zsidó 15—20 marhát vett ia kisgazdáknak, a zsidónak pedig nem volt marhája. így nem a zsidó károsodik, hanem 15—20 kisember, mert olyan szerződést kötöttek, hogy a zsidó nem pénzben, hiainem természetben fogja vis c z í, kapni azt a marhát. A zsidót nem lehet megbüntetni, aki millióit neim tudjai máshová elhelyezni, csak, allatokba. A kisgazdától tehát egyszer elvitték tényleges vagyon/át, másodszor pedig elviszik azt, amit a zsidótól hitelbe kapott s ezáltal a, kisgazdatársada'mat rendkívüli súlyos károsodás éri. (Rajniss Ferenc: Nagyon nehéz dolos- ez!) Nagyon fontos volna ennek a megoldása, olyanformán, hogy az igénybevétel során annak az állatnak a forgalmi árát bélijein < megadni, mert ai gyakorlatban sehogy sem stimme] az, hogy a hatósági ár csak arra vonatkozik, amit igénybe vettek. Mert a mellett van egy forgalmi ÁX is. Vagy legyen egy szabad ár és vásárolják ezért meg a vájáron, vagy pedig vegyenek zár alá mindent és az adópengo után a beszolgáltatott állatok tényleges értékét kelljen megfizetni. Helytelen, hogy éppen a legszegényebb társadalmi rétegre róna-K ilyen sá'yos terheket. EliéVzör igénybevették lovainkat, azután kocsijainkat. Amikor kocsijainkat elvitték azok értéke 300 pengő volt, most 1000—1500 pengőbe, újabban pedig 2000 pengőbe kerül az o kocsi, amelyeit elvittek a honvédségnek. KiKÉPVISELÖHAZI NAPLÓ XVII. fizették ugyan, de ilyen ár mellett nem lehet abból pótolni. Mint az eíőbb mondottam, állatállományunknak 85% -a van kisgazda kieizében u ezt a legszegényebb osztályt ilyen súlyosam mégsem l';h.'i büntetni. Igazságos az az adómorál, nogy mindenki a tényleges vagyon "után adózzék. Ez meg van a honvédségnél, mert, a ló igény bevételénél megfizetik a, ló tényleges értékét. Most ugyan ez is alacsonyabb, minit a tényleges érték, de mégsem ad annyi bomlasztó gyűlölködésre alkalmat, mert nine« az a lelkiismeretes kivető bizottság, amely olyan körül tekintéssel tudná intézni a kivetéseket,, bármilyen lelkiismeretesen végzii is kötelességét, hogy az közmegnyugvást tudna kelteni. Nagyon kérem a miniszter urat, hogy ezt a ^érdest közmegnyugvásra oldja meg. (RaJniss "Ferenc: Közmegnyugvásira nincs itt! — Derültség a szélsőbaloldalon.) Amint az előbb is rámutattam, a kisfrazr dáknak az állattenyésztés volt a fő jövedelmi forrásuk a ruházkodásra, ebből ruházták családjuk at. Most szomorú a helyzet, mert a négyötgyermekes családok gyermekei meztelenül vannak, öt gyermek közül egynek Van cipőié. Kiérem a miniszter urat. hogy ha már elviszik az állatot, legalább egy állat után egy pár cipőt k.atmasson az a család: ahoigyin a mezőgazdasági munkások, a béresek és a mie l zőo | 'azdasáeri cselédek kapnak cipőt. úgv a kisgiaiz^ák is kapjanak cinőt Most csak elvi^rk a,7 állatot, rle nem kapnak nt'áína cipőt Ha pl^nmék 87 ál ll atn+ ós kapnának utéPn természetbeni p.itpri ayoTwaltatáit.. aVkoT rendben volna * dolOcr. de ha a mostami formában lesz tovább is yM^Pvfi a. hp'ö'/.n.Vn 1 +q+ás. pkkoT kénytelen lesz js^ülraAolp+ípH- feketepiacon beszerezni. Nem lehet a gazdaisági élet egyik részén hivatalos maximális árat adni. 90%-át pedig rákényszeríteni a. szabad vásárlásra. Ez borzasztó katasztrófához! vezet Éppen ez a legértékesebb elem. amely életét és vérét mindig odaadta a hazáiért; ezek a hiányon rendelkezések pedig mindig azt a legbiztosabb alaoot süllyesztik le a nyomorba s ez segíti legjobban elő az elégedetlenséget. A 40 pengős búza árából nem lehet beruházkodni, mert ma tíz mázsa búza kell egy pár csizmára, Ezért van az- hogy i^okan 100 és 150 pengős áron. értékesítik a gabonát. A családapáinak erkölcsi kötelesséige esalá diával szemben, hogy ellássa s ha a törvénye kereten belül nem tudja családját ellátni, akkor kénytelen a feketeútra térni s eszel az erkölcs útjáról letérni. Már pedig nem lehet oéVnk egy olyas rendszernek a fenntartása, amelyben' a kisgazdák tízezreit rákényszerítik a feketepiacra. Nagyon kénem, hogy ezt aiz ügyet sürgősen méltóztassék elintézni. Van ennek még egy másik következménye is ez a jövő gazdasági szempontjait illeti, Az a nagy tragédiánk, hogy amikor van miost egy mezőgazdaságfejlesztő milliárdos földmívelési programmunk, ugyanakkor ezen a módon tönkremegy állattenyésztésünk. Ez az oka annak is, hogy húspiacunk nincs. A multbain úgy volt, hogy a kisgazdák felnevelték páronkint 10—12 mázsára az ökröt onnét az uradalomba került, ahol felhízlaták. NyitraPozsony vármegyében 1940 máiusában 5800 darab hízott ökör volt; ma egyetlenegy sincs. Ha ezeket a darabonkinti 6—8 mázsás nehéz ökröket levágták, egy annyit ért, annyi húst sízol29
