Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-334

Az országgyűlés képviselőházának Ùàé. w Ez az ügy három, óv óta elintézetlen és sürgős lintéizlkedést kénelk Aani a vasátügyet illeti, hangsúlyozom és tudom, hogy háború van, de Udvarhely vármegyéit mindenáron be kell kapcsolni a. vasúti forgalomba. (Helyeslés a szétsőbal®ldq<lon.) 'LetietetleoV hogy az ország legmagyarabb vármegjéie ne legyem bekapcsolva a vasúti forgalom/ba. Tudó m ásom szerint 200.000 pengő volt felvéve erre a célra ebben az évben a költség-vetésbe. Szeretném tudni, hogy. a szakemDerek a terveket és az előkészítő munkálatokat elvégezték-e^ mert ennek megfelelően! közvéleményt kell teremteni, hoigy mindenki ne sa:át • ízlése és egyéni érdeke szerint határozza w^g azt, hogy hol kell ennek a vasútvonalnak elvonulnia. A vasúti terv elkészítésénéi; döntő szerepet kérek a székely szakembereknek, elsősorban azoknak, akiknek nevét előbb említettem és akik a Székelyföld megsegítéséire teljesen önzetlenül a Kaláka Munka Szövetkezetben tömörültek. Udvarhely vármegyének a múltban nagy szerepe volt Erdély történelmében. Csa\k arra utalok, hogy 1848-ban a székelyek itt határozták eil a dicsőséges! nemzeti felkelést. Utalok arra is, hogy a romám megszállá® idején a Magyar Párt elnökét sorozatosan mindig Udvarhely vármegye küldte he a román parlamentbe. A románok mindent elkövettek, hogy ezt a színtiszta magyar vármegyét eltöröljék NagyEománia térképéről, de ez, a törekvés — hála Istennek — megtört a székelyek ellenállásán. Éppen ezért ma a legmagyarabb vármegyének, Udvarhely vármegyének sürgős megsegítése nemcsak lokális, hanem egyetemes nemzeti érdek is. (Ügy varul Ügy van! Helyeslés és taps a szélsőbaloídalon.) Elnök: A belügyminiszter úr kíván szólni. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: T. Képviselőház,! (Halljuk! Haljuk!) Szükségesnek látom, hogy röviden válaszoljak az interpellációnak, különösen az engem illető részeire. Nyugodt lélfkiisnietrettel állíthatom, hoigy a kofmiány minden vonatkozásban a legmesszebb mlenően szívem viseli a Székelyföld dolgait és — nem akarok most saiámadátokkal jönni — niagyon sóik pénzt fordított arra, hogy az ottani helyzeten javítson. Ami már most speciálisam a belügyi vonatkozású részeit illata ennek a kérdésnek, csak néhány adatot legyen szabad felsorolnom. Udvarhely megyének 111 községe van, ezek közül 109-et segélyeztek, mégpedig 1943-ban 641.303 " pengővel. Nemi akarom itt felsorolni^ hogy ma mindent építettünk itt tárcám terhére, de egy másik adatot még felhozok: 1943 ban 1,040.000 pengőt utaltam ki Udvarhely megyének az Oncsa. feladatainak teljesítésére'. Azt hiszem, eizek a számiok maguk

1 is mutatják azt, hogy a Székelyföldnek és különösen Udvarhely megyének ai kérdéseit a kormány nem hanyagolja el. , „ . . ,, , , Ami a képviselő urnák azt a felvetett kérdését illeti, hogy állítólag hét községet el akarnak csatolni, nekem erről nincs tudomásom. Lehet, hogy) valami ilyesmi itt szóbanforog a varmegyék között, de nekem ninics tudomásom roia. (Helyeslés.) , .._* Legyem szabad ezekntáni meg az iparügyi miniszter úrhoz a székelyföldi villamosítás kérdésében intézett interpellációra vonatkozóan egy kérdésire válaszolnom. Ezt ne méltóztassék válasznak tekinteni, hanem csak felvilágosításnak. Én annyiban ismerem a kérdést, mert ése 1943 november lö-én, szerdán. 177 a székelyföldi villamostársasággal a székelyföldi váro»oík képviseletébefni tárgyalok* Az iigazga>t óságot ellőttem mindig" székelyföldi és erdélyi prominens emberek képviselték. Azt az állítást tehát, hogy a Székelyföld az igazgatóságban nincs képviselve, nem tartom helyesnek, mert — mondom — én csupa olyam emberrel tárgyaltam az igazgtóság nevében, akik háromszéki udvarhelyi odavaló promimens férfiak. (Mester Miklós: Azok sincsenek megelégedve!) Ezeket voltam bátor elmondani, tisztelettel kérem, hogy a magam részéről adott válasza méltóztassék tudomásul venni. (Heyedês a joàèoMahn és a középen.) Elnök: Kérdemi ai t. Házat, méltóztatifc-e tudomásul venni a belügytminisizter úr válaszát, amely a;z, interpellációnak hozzáintézett részére vonatkozott'! (Igen!) A Ház a válását tudomásul veszi. Az interpellációt egyébkémrt a Ház kiadja az illetékes miniszter uraknak. Következük C'soór Lajos, képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz*. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellláció szövegét felolvasni, Szeder János jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. miiDászterelnöiki úrhoz a városolkban mutatkozó lakáshiány és lakásuzsora megszüntetése tárgyábank Hajlandó-a a m. kir. kormány haladék talanul

f intézlkedéseket tenni, hogy ,

a városokban, elsősorban pedig a székesfővárosban jelentkező immár tűrhe tetten lakáshiány és az ezzel kapcsolatos lakásuzs'Orai megszűnjék? Elnök; Az interpelláló képviselő urat illelti a sízó. (Felkiállások: Nincs ij't!) A képviselő úr nincs jeleni', interpellációja töröltetik. Következük Rajniss Ferenc képviselő úr interpellációja' a kormányhoz Kérem) a jegyző urat, hogy síziveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Szeder Jáno« jegyző (olvassá): »Interpelr lácáó az összklormányhoz a dr. Salló János ügyében hozott kúriai ítélet tárgyában. 1. Van-e tudomása a, kormánynak arról, hogy milyen körülmények között és mit írt dr. Salló Jáno» a felsőházról? 2. Van-e tudomása a magyar királyi kormánynak a meghozott súlyos ítélet körűimé-' nyeiről? 3. Hajlandó-e a magyar királyi kiorinány a normális politikai bírálat jogát biztosítani s a küzdelmes idők jobboldali politikai cselekményeit megbélyegző ítéletiek; tárgyában közkegyelmi felterjesztéssel élni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Kajniss Ferenc: T. Ház! (Halljulc! Halljuk! a széisőbalö&daloni.) Akik ismerik az 3í-Jiat esztendővel ezieí'Őtt lezajlott és szélsőjobboldalinak nevezett mozgalmiak történetét, az oki nem t vádolhatnaik meg engem azzal, hogy valamilyen baráti vagy bajtársi elfogultságból! teszem szóvá dr. Salló János héthavi börtlönbüntését. Az emberi és egyéni elfogultság inkább azt diktálná, hogy sízó nélíkül haladjak el a mellett az ügy mallett. amelyben több, mint féleszftendővel ezelőtt jegyeztem bei interpellációmat. A tényállás rövid és érdektelen. Dr. Salló János 1939 április 30-án a Magyarság Üt ja című hetilapban egy cikket írt, amelynek) a. bíróságául elfekvő eredeti kézirat szerint ez volt a címe: »A felsőház bemutatkozott.« A szerkesztőség megváltoztatta ezt a címet és a cikk ezzel a címmel jelent meg: »A fellsőház