Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-334

Az országgyűlés képviselőházának Ùàé. w Ez az ügy három, óv óta elintézetlen és sürgős lintéizlkedést kénelk Aani a vasátügyet illeti, hangsúlyozom és tudom, hogy háború van, de Udvarhely vármegyéit mindenáron be kell kapcsolni a. vasúti forgalomba. (Helyeslés a szétsőbal®ldq<lon.) 'LetietetleoV hogy az ország legmagyarabb vármegjéie ne legyem bekapcsolva a vasúti forgalom/ba. Tudó m ásom szerint 200.000 pengő volt felvéve erre a célra ebben az évben a költ­ség-vetésbe. Szeretném tudni, hogy. a szakemDe­rek a terveket és az előkészítő munkálatokat elvégezték-e^ mert ennek megfelelően! közvéle­ményt kell teremteni, hoigy mindenki ne sa:át • ízlése és egyéni érdeke szerint határozza w^g azt, hogy hol kell ennek a vasútvonalnak el­vonulnia. A vasúti terv elkészítésénéi; döntő szerepet kérek a székely szakembereknek, első­sorban azoknak, akiknek nevét előbb említet­tem és akik a Székelyföld megsegítéséire teljesen önzetlenül a Kaláka Munka Szövetkezetben tö­mörültek. Udvarhely vármegyének a múltban nagy szerepe volt Erdély történelmében. Csa\k arra utalok, hogy 1848-ban a székelyek itt hatá­rozták eil a dicsőséges! nemzeti felkelést. Utalok arra is, hogy a romám megszállá® idején a Ma­gyar Párt elnökét sorozatosan mindig Udvar­hely vármegye küldte he a román parlamentbe. A románok mindent elkövettek, hogy ezt a színtiszta magyar vármegyét eltöröljék Nagy­Eománia térképéről, de ez, a törekvés — hála Istennek — megtört a székelyek ellenállásán. Éppen ezért ma a legmagyarabb vármegyének, Udvarhely vármegyének sürgős megsegítése nemcsak lokális, hanem egyetemes nemzeti ér­dek is. (Ügy varul Ügy van! Helyeslés és taps a szélsőbaloídalon.) Elnök: A belügyminiszter úr kíván szólni. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügymi­niszter: T. Képviselőház,! (Halljuk! Haljuk!) Szükségesnek látom, hogy röviden válaszol­jak az interpellációnak, különösen az engem illető részeire. Nyugodt lélfkiisnietrettel állíthatom, hoigy a kofmiány minden vonatkozásban a legmesszebb ­mlenően szívem viseli a Székelyföld dolgait és — nem akarok most saiámadátokkal jönni — niagyon sóik pénzt fordított arra, hogy az ottani helyzeten javítson. Ami már most speciálisam a belügyi vonat­kozású részeit illata ennek a kérdésnek, csak néhány adatot legyen szabad felsorolnom. Ud­varhely megyének 111 községe van, ezek közül 109-et segélyeztek, mégpedig 1943-ban 641.303 " pengővel. Nemi akarom itt felsorolni^ hogy ma mindent építettünk itt tárcám terhére, de egy másik adatot még felhozok: 1943 ban 1,040.000 pengőt utaltam ki Udvarhely megyének az Oncsa. feladatainak teljesítésére'. Azt hiszem, eizek a számiok maguk 1 is mutatják azt, hogy a Székelyföldnek és különösen Udvarhely me­gyének ai kérdéseit a kormány nem hanya­golja el. , „ . . ,, , , Ami a képviselő urnák azt a felvetett kér­dését illeti, hogy állítólag hét községet el akar­nak csatolni, nekem erről nincs tudomásom. Le­het, hogy) valami ilyesmi itt szóbanforog a var­megyék között, de nekem ninics tudomásom roia. (Helyeslés.) , .._* Legyem szabad ezekntáni meg az iparügyi miniszter úrhoz a székelyföldi villamosítás kérdésében intézett interpellációra vonatkozóan egy kérdésire válaszolnom. Ezt ne méltóztassék válasznak tekinteni, hanem csak felvilágosí­tásnak. Én annyiban ismerem a kérdést, mert ése 1943 november lö-én, szerdán. 177 a székelyföldi villamostársasággal a székely­földi váro»oík képviseletébefni tárgyalok* Az iigazga>t óságot ellőttem mindig" székelyföldi és erdélyi prominens emberek képviselték. Azt az állítást tehát, hogy a Székelyföld az igazgató­ságban nincs képviselve, nem tartom helyes­nek, mert — mondom — én csupa olyam em­berrel tárgyaltam az igazgtóság nevében, akik háromszéki udvarhelyi odavaló promimens férfiak. (Mester Miklós: Azok sincsenek meg­elégedve!) Ezeket voltam bátor elmondani, tisztelettel kérem, hogy a magam részéről adott válasza méltóztassék tudomásul venni. (Heyedês a joàèoMahn és a középen.) Elnök: Kérdemi ai t. Házat, méltóztatifc-e tudomásul venni a belügytminisizter úr vála­szát, amely a;z, interpellációnak hozzáintézett részére vonatkozott'! (Igen!) A Ház a válását tudomásul veszi. Az interpellációt egyébkémrt a Ház kiadja az illetékes miniszter uraknak. Következük C'soór Lajos, képviselő úr inter­pellációja a miniszterelnök úrhoz*. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellláció szöve­gét felolvasni, Szeder János jegyző (olvassa): »Interpellá­ció a m. kir. miiDászterelnöiki úrhoz a városolk­ban mutatkozó lakáshiány és lakásuzsora meg­szüntetése tárgyábank Hajlandó-a a m. kir. kormány haladék tala­nul f intézlkedéseket tenni, hogy , a városokban, elsősorban pedig a székesfővárosban jelentkező immár tűrhe tetten lakáshiány és az ezzel kap­csolatos lakásuzs'Orai megszűnjék? Elnök; Az interpelláló képviselő urat illelti a sízó. (Felkiállások: Nincs ij't!) A képviselő úr nincs jeleni', interpellációja töröltetik. Következük Rajniss Ferenc képviselő úr in­terpellációja' a kormányhoz Kérem) a jegyző urat, hogy síziveskedjék az interpelláció szöve­gét felolvasni. Szeder Jáno« jegyző (olvassá): »Interpelr lácáó az összklormányhoz a dr. Salló János ügyében hozott kúriai ítélet tárgyában. 1. Van-e tudomása a, kormánynak arról, hogy milyen körülmények között és mit írt dr. Salló Jáno» a felsőházról? 2. Van-e tudomása a magyar királyi kor­mánynak a meghozott súlyos ítélet körűimé-' nyeiről? 3. Hajlandó-e a magyar királyi kiorinány a normális politikai bírálat jogát biztosítani s a küzdelmes idők jobboldali politikai cselekmé­nyeit megbélyegző ítéletiek; tárgyában közke­gyelmi felterjesztéssel élni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Kajniss Ferenc: T. Ház! (Halljulc! Halljuk! a széisőbalö&daloni.) Akik ismerik az 3í-Jiat esz­tendővel ezieí'Őtt lezajlott és szélsőjobboldalinak nevezett mozgalmiak történetét, az oki nem t vá­dolhatnaik meg engem azzal, hogy valamilyen baráti vagy bajtársi elfogultságból! teszem szóvá dr. Salló János héthavi börtlönbüntését. Az emberi és egyéni elfogultság inkább azt diktálná, hogy sízó nélíkül haladjak el a mellett az ügy mallett. amelyben több, mint féleszften­dővel ezelőtt jegyeztem bei interpellációmat. A tényállás rövid és érdektelen. Dr. Salló János 1939 április 30-án a Magyarság Üt ja című hetilapban egy cikket írt, amelynek) a. bíróságául elfekvő eredeti kézirat szerint ez volt a címe: »A felsőház bemutatkozott.« A szerkesztőség megváltoztatta ezt a címet és a cikk ezzel a címmel jelent meg: »A fellsőház

Next

/
Thumbnails
Contents