Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-334
' 178 Az országgyűlés képviselőházának 3&4. levizsgázott.« Salló János 1939 áprilisi írása megállapította, hogy a világtörténelem legforrongóbb korszakát éljük, hogy Európában óriási a háborús készülődés, közeleg a ntagy világkíonfliktus, amely nyilvánvalóan, elkerülhetetlen és éppen azért a főcél mindenütt, minden országban a fegyverkezésein kívül ai dolgozók szociális színvonalának felemelése, a. népszaporodás biztosítása és a nemzetpusztító betegségek leküzdése. Megállapította Salló János, hogy a magyar reformpolitika alkotásai elégtelenek, az irány, a terv, iái cél, a végrehajtás habozó és példának állította oda ehhetz a tételéhez a zsidókérdés megoldását Arról írt Salló János, hogy a második zsidótörvényt négy hónapig tárgyalták, gyengítették, de a felsőház még a megnyirbált törvényjavaslatot sem akarta elfogadni, ami az ő írása szerint az országban óriási feltűnést keltett. Ezután Salló János az országos medöbbenésről ír, kifejezi az aggályiát, hogy a földreform sons a mi lesz etzekután, ha a 1 felsőház elé kerül és felvetette aizt a kléirdést, nincs-e szükség — idézem, ezt a részt szószerint — »új törvényes szabályozásra, amely vagy eltörli a felsőházat vagy úgy ailakátja át. hogy az valóban szaktestület, legyen s szerepe ne lehessen akadályozó, de még fékeziő sem.« Végeaeitül Salló János azt írta, hogy mostanában, tehát 1939 áprilisában, nem fékre, hanem motorrai vam szükség, s ha elkövetkezik a magyar szocialistái mozgalomnak idejíe, mindenkinek számot kell adnia szerepéről, a. felsőháznak is. (Mozgás.) Ez az egész cikk, nem sok nevetnivaló van ezen, t uraim! 1939 elejém a. haisoinló, de erőteljesebb cikkeknek, írásokinak százai jelentek« toeg, — és mindenki, aki ai magyar politikai életét figyelte- ezt nagyon jól tudja, — minden ügyészi inkriminálás nélkül. Salló cikkiét azonban inkriminálta az ügyészség éspedig aiz al, kotmány intézménye elleni lázítás bűn tette címén, a Magyarság Ütjábam megjelent cikk miatt, amely lapniak abban az időben Matiolcsy Mátyás képviselőtársunk, a kormánypártnak jelenlegi tagja volt a főszerkesztője és kiadója. (Zaj a mélsöbailoldalon.) Ezlt a pert 1942 májusában, tehát több, mint három esztendő utlán tárgyalta a budapesti kir. büntetőtöirvényiszék öttagú külön tanácsa. A magáim részéiről súlyos és lehetetlen állapotnak, előre kiszámított esetekéd tnek tartom azt, ha egy politikái pert három, négy vagy öt esztendő múlva tárgyaltatnak le. Nem méltányos, wem igazságos a tökéletesen megváltozott légkörben, a háborús pszdhózisnak és a most már érvényben lévő kivételes hatalomnak, önkéntelenül is befolyásoló légköréh&in az eredeti helyzet és állapot lelki, hatásainak kikapcsolásával ítélktezni három, négy- és ötesztendős, dolgok felett. Ez nem igazság, de, sajnos, igenis jó alkaloim laiz utólagos ütésekre. Ez csupán és egyébként elvi nézetem, mert az ötöstanács Salló Jánost 1942 május 19-én kihirdetett ítéletében bűncselekmény hiányában! azért, mert az ítélet szavai szeirkut^ »cselekménye az izgatási vagy lázítás, ismertető jegyeit nem viseli miagám«, a vád alól felmentette és a költségekben is az államkincstárt marasztalta eil. Az ötöstanáos hosszú és gondos indokolása valóságos alkotmányjogi tanulmány, amely megállapítja, hogy a felsőház létei elvileg, — elvileg! — nemi abszolút. és hogy a sajtószabadság általánosan ismert elvéből a,z következik, hogy mindenkinek joga van, gondolatait a sajtó útján szabiadón terjeszteni és ijymódon ütése ÍÖ43 november 10-én, szerdán. is az intézmények működése tekintetében bírálatot gyakorolni. Megállapította az ötöstanács, hogy a cikk törvényes szabályozásit követel. Nem azt mondotta, hogy töröljük el ,a felsőházat, hanem azt mondotta, hogy törvényes úton,— ez benne van a cikkében, — tehát nem a szenvedélyek felelőtle^n 'felkeltését i.' kívántai nieim izgatott bűncselekményre, nem gerjesztett fel gyűlöletet, nem izgatott, nemi lázított és ezért így kellett határozni. /T. Ház- Csak mellékesen jegyzem meg, hogy 40 észtendiő óta a szociálctemofkratapártnak hivatalosan elismert és a belügyminiszter úr által kontrollált szakaszának külön rövid mondata követeli a, felsőház eltörlését és még csak szó sincs arról ebben, hogy törvényes úton való eltörléséti kívánná. E miatt pedig eljárást a szociáldemokraták ellem 'természetszerűleg — természetszerűleg! — sohasem indult. T. Ház! Az 1939 áprilisában megjelent cikk és az, 1942 eleijén történt felmentő ítélet után- 1943 februárjában, tehát négy esztendő múlva a kir. Kúria Töreky-tanácsa Töreky Géza felsőházi tag elnöklete alatt (Mozgás a ssé sőbailoldalon.) Salló ügyében végső fokon ítélkezett és Salló Jánost lázítás bűntetté címén héthavi börtönbüntetésre ítélte. (Egy hang a szélsőbiío'ldcúlon: Könnyű k'iszab'tô 1 , de nehéz MáMani!) A Töreky-indokolás egyenesen megmondja, hogy az 1939. év tavaszán — idézem a szavait — »izgatott és túlfűtött volt a politikai légkör«, ezt a megállapítást azonban négy esziendő múlva nem enyhítő, hanem súlyoslbíitó' körülménynek állítja be, amit 1939* ben, ha idejében tárgyalták volna le a pert, egyszerűen nem lehetett volna, megtenni, mert nem volt meg az a távlait, amely 1942-ben nyílott meg a bíróság előtt. A közben eltelt időt és megnyugvást tehát a vádlott! ellen használta ki, Különösen súlyosbító körülménynek minősíti az indokolás a .cikk címét, amelyről a kézírat- alapján az ötöstanács kétségtelenül megállapította, hogy azt nem Salló János írta, mert az, ő eredeti kézífása ki ,voU húzva és> a isgaerkesztősélgbeni kapta a másik címet a cikk. (Palló Imre: Ezért Matolosyt kellene felelősségre vonni!) T. Házi! A 'bírósági fellmeinjtő ítélet és ai héthavi börtön közötti rikító ellentétet semmiféle indokolással nem lehet elmosni. ••• Formailag szebb lett volna ezi a végtelenül súlyos, ítélet, ha Töreky Géza, a Kúria elnökiéi, egy más tanácsira szignálja eztfc az ügyet, akinek mint felsőházi tagnak, az ítélkezés törvényhozói és politikai tekintélyt biztosi that az igazságszolgáltatásion; kívüli eső körökben. A kúriail indokolás ikiemelíi. igen feleslegesen, Salló ci|kiké(bőli azt a lényeghez nem tartozó részt is, amelyet Salló a Galíciából beszivárgott zsidóság féktelen és 1 mohó, vasryojnisizierzésa rohamáról írt, (SzÖllosi Jenő: Helyben vagyunk!) holott e'zt a mondatot az ügyész nem inkriminálta. Ezzel kapcsolatban csak annyit mondok, hogy a Kúria elnöke mellett 1 , mióta a királyi Kúria élén áll, az ügyeki ismertetését, az elnöki saját tanácsára szignált ügyek, intézését, a személyi és adtmlmfezitrátív ügyeket, a; be nem töltött elnöki tanácsosi állási keretéiben egy tiszta zeidószármazású törvényszéki bíró látja el mind a mai napig. (Nagy zaj a szélsőbalddálon. FetJőtáTítáisú'k ugyanott: Abszurdum, szörnyű! ~ Budinsaky László: A királyi Kúria elnökei)
