Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-334

168 Az országgyűlés képviselőházának 334 ülése 1943 november 10-én, szerdán. lyosan veszélyeztette. Tehát ebből az következik, hogy vehetek drágábban, alkalmazhatok drágábiban; munkást, — mert ez szintén idetartozik), közszükségleti cikké minősíttetvén bizo

1nyois eseteikben a munkaszolgáitatás is — mondom, mindezt tehetem büntetlenül, ha ezi az oxsizág közellátásának érdekét nem veszélyeziteti súlyosan. Ez a mieighatártozás szerepelt az eddigi törvényeikben is, de ott a büntetés tárgyává tett bűncselekménynek e,z esiak minősítési elemié volt, amelyet a bíróság vizsgált: veszélyeztette-e, vagy mieím veszélyeizitette. Itt azonban magának a bűncselekménynek téniyállládéki elemévé lett, amelyet előzetesein! el kell bírálnia a hatóságnak^ hogy vádat emel-e vagy, nem emel. Teihát a királyi ügyész abba a helyzetbe int, hogy wiieigállaipítja, hogy a vevő a maga részérői túllépte a hatósági árat s el fogja dönteni, indít-e eljárást, vagy nem indít eljárást, veszélyeztette-e súlyosam az ország: közellátás át, vagy nem veszélyeztette. (Tauf fer Gábor: H onnan fogja azt tudni ? Sziakértől) Tehát amely piUainlatban a vevő tényét is bűncselekménnyé deklarálnám, e fölött a tény fölött minden esetben a hatóságnak döntenie kell, Szeriintem az a helyéig felfogás, hogy nem is laizi ügyészinek, hanem a bírónak kell döntenie, van-e bűn esel eikmény, vagy nincs bűnesetek mé(uy. Engedelmet kérek, én már éhből a szem pontból is lehetetleninek tartom ezt a szakaszt, de lehetetlennek tartóim a vevő büntetését azokblói a közgazdasági okokbó^ is, amelyeiket U kéipvisieöőtársiaám itt bőven és szél fts- mederben kifejtettek!. Legyen szabad most még osiaiK egy pontra rámutatnom. Itt vannak nagyipari vállalatok. Ezek a nagyipari vállalatok kényszerítve vannak arra, hogy munkásaik élelmezését biztosítsák. ÍMeskó Zoltán: így van!) Mert az. nag-yon jól tudjuk, lehetetlen dolog volna, hogy az a hadiüzeniben dolgozó ipari munkás ki legyen téve annak; hogy he váltják-e a jegyét vaigy nem váltják-ie be. Tehát miaga a korniiányziat is kényszeríti , ezeket a vállalatokat, hogy gondoskodjanak a maguk munkásainak élelmiszerrel való ellátásáról. Azt is tudjuk, hogy a mai viszonyok között egyetlen válla lat sem képes ezt úgy megcsinálni, hogy a megállapított hatósági árakat túl ne lépje. (Felkiáltások a szélsoba o'dalon; Ez így vavl) Azt is tudjuk, hogy az illetékes minisztériumok egyenesen feljogosítják négyszemközt a vállalatokat, hogy ezeket túllépjék. Már most, ha egy ilyen rendelkezés fog törvénybe iktatódni, meg vagyok győződve arról, hogy lesz igen. sok ilyení ipari vállalkozás, amely nenn meri vállalni majd' azt a rizikót, hogy utólag döntsék el. vétiettve. ő az ország közeílátása> ellen, súlyosan, vagy nem vétett, hanem be f°ff d, maga részéről vonulni a miniiszte- úr által fölállított szakaszok barrikádjai mögé és azt mondja: nem teszem ki magamat börtönbüntetésnek é« a törvén v konzekvenciáinak. (Mozgás.) Az1920:

XV, te, helyesen intézkedett, hogy d vevőt csak akkOT büntette, ha a vevő üzérkedés céljából vásárolta az árut. Ez volt a helyes és ez volt a gyakorlati dolog is: a vevő ugyanis, ha valahol lelepleztek valamilyen efféle cselekményt, a bíróság által m egkérd ejtetvén, azt mondta, hogy többet adtam az áruért, mett elkerülhetetlen volt családom ellátására stb., most pedig azt fogja mondani; Hogyan kívánhatja tőlem a hatóság, hogy en bevalljam, hogy többet adtam azért az áruért és ennek bizonyítékát, szolgáltassam, hiszen akkor önmagam etilen bűnvádi eljárás megindítására adnék módot; s joga van neki egyszerűen megtagadni a vallomást. Csak néhány megjegyzés, amelyeket bátor voltam előadni és ezeknek konzekvenciája a következő: Azt kértem már <aí pártközli értekezleten, hogy ha odajutott a kormányza, hogy a közr gazdasági tudomány rohamos elfogyása után (Éléwk derültség a bal- és s&é sőbaloldalon.) a policiáiis eirélyhez fordul és itt lélektani hatásokkal oiperáli, ám tessék ezt a törvén y javaslíatot általánosságban elfogadtatni, de a bizottsági tárgyalás során úgy gazdasági, mint jogászi szempontból olyan szívonalra kell! azt hozni, ameilyen a kívánt célt megközelíti, nem pedig még rosszabbá teszi a jelenlegi helyzetlet. (Helyeslés a bal- és szélsőbal® dalon.) A javaslatot nem fogadom el. (Taps a bajioldalon-) Elnök: Szólásra következik? Szabó Gyula' jegyző: Palló Imre! Elnök: Palló képviselő urat illeti a szó. Palló Imre: Mélyen t. Ház! A vevőnek és fogyasztónak az aggodalma az, ami arra késztet, hogy néhány pillanatra igényble vegyem a t. Ház türelmiét. Amikor ezt a törvényjavaslatot átolvastam, annak a pedagógusnak nehéz munkája jutott eszembe, akit megbízott az igazgatója, mondván: adva vau itt egy osztály, ennek nem volt gazdája, ezzel nem törődött senki, elburjánzottak a

z erkölcsök, meglapult a fegyelem, a diákok nem tanultaki, mem dolgoztak, légy szíves, hozd rendbe ezt az osztályt és szerettesd meg velük a tanulás munkaiját. A pedagógus bevonul abba az osztályba, amelyben a legnagyobb káosz van és gondolkodik, hogyant tud ebből egy életerős, munkás társaságot öaszekoiVácsolni, ahol a megértés ! szelleme az ujralkodó. Vagy azt mondja; egészen új alapokra fektetem az osztály munkálat és megmondom, mi az, amit a társadalom, az isfcola és én mint osztályfőnök az osztálytól kívánok egyenként és összességéiben és elmondom, mi az, amit én adok, mi, aiz, amit a tanári testület ad és mi az, amit a társadalomtói várhat, ha megszereti a munkát és így tovább; vasry büntet. A tanárember, a pedagógus az első elgondolást választja, mégis azt tapasztalja, hogy előfordul, egyes rendbontók nem telsiznek a, követelményeknek, eleget, nem abban a szellemben dolgoznak, amelyben megállapodtak. Akkor a jó pedagógus azt vizsgálja: Vájjon én eleget tettem-e annak, amiről beszéltünk? És ha valaki azt tapasztalja, hiogyjaz egész osztályon az elrontott nevelés szelleme következtében változtatni nem tud ég; akkor a legszigorúbb eszközökhöz nyúl, mondhatni, a drillnek az eszközeit alkalmazza s ahelyett, hogy egyeseket büntetne és egyeseket zárna ka abból a társadalomból, akik megmételyezték az osztályt, egyetemlegesen bünteti, őket, ( helytelen nevelési eljárást követ'és nem fogja megszerettetni az osztállyal a munkát és nem fog.Ta a>, csoportot a társadaloim hasznos tagjává tenni. Ez jutott eszembe, amikor ezt a töirvényjavaslatot elolvastam- Adva van itt egy elrontott közellátás, amelyre az igazgatóság, a kormány megkérte az igazságügyminiszter urat, álljon oda mint osztályfőnök és próbáljon rendet te-