Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-334
Î64 Áz országgyűlés képviselőházának 334. szernek a bevezetése előtt: az a nyilatkozat, hogy ki fog alakulni kétféle ár és ez a helyes, meirt a közellátásügyi minisztérium, részéről mondották] itt a Ház, ülésén, hogy ki fog alakulni először a hatósági ár és másodszor a szabadforgalmi ár. Ilyen 1 bifurkációt nem lehet a gazdasági életben fenntartani, vagy ha fenntartóik ilyen dupla árrendszert, akkor nem lehet börtönbüntetéssel és vagyonelkobzással büntetnem azokat, akik esetleg ilyen bűnicselekményekbe esnek, vagy tudatlanul, vagy véletlenül, vagy esetleg szándékosan isi, mert megvan: adva nekik a lehetőség arra, hogy ilyen; bűncselekményeket elkövessenek* illetőleg fel vannak híva a táncra, hogy tessék elkövetni ezeket a bűncselekményeket. A cipőutalványokat) már említették), éoo 1 tehát nem is alkarok ezekkel az. apró-cseprő kérdésekkel most már tovább foglalkozni. Azt látjuk ezekből a példákból, amelyekből szláziat is fel lehet sorolni, hogy) nincseni meg ennek a törvényjavaslatnak a gazdasági alapja. A mélyen t. igazságügyminiszter úr ezzel! a. javasilattal a termelő gazdásági önvédelmét akarja büntetni, mert én nem tekintem másnak a feketepiacot, amikor az alkalmi eladásokból áll, mint a kiszolgáltatott termelő vagy a kiszolgáltatott f oigyasztó gazdasági önvédelmének. Az a fogyasztó, aki nem kapja meg a hatósági kiutalásokat, vagy, egyáltalában! nem kap hatósági kiutalást, létfenntartásának, egész gazdasági exiszteneiájának védelmében kénytelen, ott venni, ahol tud. Az a termelő viszont, aki a hatósági árak leszorításával annyira egyenlőtlenül és any* nyira súlyosan van terhelve, megint saját gazdasági Önvédelmi] harcát vívja akkor, amikor lehetőleg drágábban ad el, nem nyerészkedési szteimpontbóL csak azért, hogy a mágia szükségletét; és termelési költségeit fedezni tudja. Egy közönséges paraszting ma 80--9Ö- -löQ pengő. Ez hatósági áron 200—250 tg búzának felel meig, aminek ára normális visao^ nyok között 40 pengő volt. 40 pengős paraszting nem volt, mióta a világ van; 2—3—4 pengő volt a paraszting, még az urak sem viseltek drágább inget, mint 10 pengősét. Amikor a gazdaember gabonáját vagy árpáját igyekszik eladni 120 pengőért, akkor még mindig veszik mert 120 pengőért! másfél inget, vagy egy inget fog kapni, eizzel szemben, almikor az árpa ára 16 pengő volt, ezért a 16 pengőért két vagy három inget kapott. Tehát ezt a mai aránytalanságot igyekszik kiegyenlíteni a parasiatember, amikor normális áron akar eladni. Én nem az árdrágítót védem, t- Házi és t. igazságügyminiszter ú'r. Távol áll tőlem, sőt — amint nagyon helyesen mondotta 'Bu dins-ziky képviselőtlánsam — minden eszközzéi azon vagyunk, hogy az üzletszerűen árdrágító, az üzletszerűen áruhalmozó, az üzletszerűen bűnöző embert tényleg akasszák fel az Andrássy-úton, kobozzák el egész vagyonát, de azoknak az embereknek feje fölé, akiket gazdasági kényszerűség sodor bele. ezekbe a tiltott cselekményeikbe, nem lehel od a függeszteni Damjokles kardját, amely bármely percben r lesújthat és az illető egész exisztenciáját. családját, becsületes múltját és jövőjét tönkreteheti. Ezt gazdasági önvédelemmel igyekezik a feketepiac kiegyensúlyozni - túlnyomórészben. Nem mondom, hogy mindenütt, mert ülése Î943 november 10-én, szerdáú. valóban vannak olyanok, akik, — mint az igaizságügyminiszter úr mondja az indokolásban — a mindenáron való vásárlásnak, a mindenáron való jólélésnek, öltözködésnek, a könnyű kereset eliszórásániak mániájában mindent megadnak. Ezeket, is meg kell büntetni. Helyes, de még mindig az az első alaptétel, hogy az egész országban egyenlő * fogyasztást és^ elosztást kell teremtenünk és mindenki részére biztosítanunk; kell ezt az elosztást Mélyen t, igazságügyminiszter úr! Bizonyára a kegyelmes asszonynak is a r étikül jé ben van a budapesti bab jegy, amelyre: még nemi ikaptunk egy deika babot sem. Mit egyék az a szegény ember, hai nem krumplit és babot? Két kiló krumplit adnak szeimélyenlkint egy hétre. Azt megeszii a család két nap alatt. Most jönne utána a bab, de nem kapni, Mii: csinálunk tehát? Behozzuk, ahogyan tudjuk, annyival is inkább, mert ki van adva a rendelkezés, hogy 10 kilóig szabadon hozhatók be. Mennyiéirt vehetem 1 meg? Annyiért, aniienyiért kapom. Ez a helyzetünk!. Miért? Azért, ; mert. a. parasztnak, egyáltalában a mezőgazdának az az állás,- pontja, hogy én rám ki van szabva a pontrendszerben minden hold; után 50 pont leadása. Ez a kötelességeim, Teljesítettem, tehát logikus, hogy ami azon felül van, azzal szabadon rendelkezem. Nem lehet az emberekkel megértetni 1 , hogy ha ők a gabonát, a zsírt és mindazt, ami elő volt írva, beadták hatósági áron az állam részére, akikor még azonfelül azt is, ami maradt, hatósági áron juttassák a fogyasztónak. Esetleg nem ia tudják, hogy van-e hálósáéi ára. Éppen az a legnagyobb hibája az egész gazdasági rendszerünknek, hogy bizonyos árakat hatóságilag megszabtak, más, cikkekre irányárak vannak, amelyeiket a helyi hatóságok szabnaik meg és vannak dolgok, amelyeknek ára egyáltalában nines megszabva. Az áraknak ez a különbözősége teszi lehetővé, hogy az embereik ide-oda tologatják a kereseti lehetőségeket és ez mozdítja elő a feketepiac fennforgását. A mi kérésünk és álláspontunjk az, hogy mivel ennek a javaslatnak intencióját és, célját helyesnek! tartjuk abból a szempontból, hogy a nemzeti gazdaság ellen elkövetett vé.sége'jket szigorúan megbüntessük, de ennek; a javaslatnak w alapját, a gazdasági rendszert nem látjuk kellően kiépítettnek és helyesnék, azért ezt a javaslatot meg kell változtatni, módosítani kell, mégpedig olyképpen, hogy azokat, akik csak alklailíomsizerűen és csak a körülmények következtében sodródnak bei^e ezekbe a bűncselekményekbe, ne bélyegezzük meg mindjárt börtönbünte.éssel. A cselekmény kétszeri elkövetése már börtönbüntetést von maga után. Egészen gyakran elő fog fordulni, hogy ugyanaz a személy nemcsak kél szer, hanem tízszer vagy húszszor is kénytelen lesz a körülmiények kényszere folytán a maga ellátására t ilyen tiltott cselekményt é'követni. (Szentiványi Lajos Î Hajtóvadászat fog megin. dúlni a termelő és a fogy asz.ó között!) Az 1920 : XV. te, az első árdrágítási törvény megalkotásai idején valóságos láz volt az országban, azt kövei'.élték, hogy botot az árdrágítóknak! Akkor ebbe a törvénybe egy nagy lendületlet belevették a botbüntetést. Ugyanabban az évben megmaradt ugyan a botbüntetés, de enyhítették az erre vonatkozó rendelkezést. Hány embert botoztak meg akkor ennek a törvénynek az a'apján? (Felkid tások a szélsőbe!oldalon: Egyet sem-)
