Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-334

Az országgyűlés képviselőházának 334. minden közhírtrététiel, mert a közönségben ci­nizmus uralkodik, teljesen az egyéni érdieteket 1 nézik (Börcs János: A régi zsidó világ: aki bírja, marja!), mert azt látják, hogy a lent küzdői emflberek könnyen bleileibotlanak a. tör­vény .súlyos par ágra fusaiibai, a fent sokat ke­reső karte'lvezérek pedig büntetlenül 1 élnek to­vább úgy, aifoogyan- eddig éltek. Amíg ez a­helyzet imíeig nem változik, addig nem lehet tudatosításról beszélni. Itt van a bejelentési kötelezettség. A be­jelentési kötelezettséget nem 1943-ban kiellene' bünetőtörvényjavaslatban, büntető szankciók­kal behozni (Radocsay László igazságügymi­niszter: Igaza van kérem! Már 1940-ben meg­csináltuk!) és nemi 1940-B^n (Radocsay László jigazságügyminiszter: De akkor megcsinál­tuk!), hanem mindljárt a háború kitörésiékor. Ez mem tartozik a törvény javaslatihoz!, de lm akkor minden készletet zároltunk volna az or­szágban és az első élrej tőt az Andrássy-úton fél akasztották volna, eigészen máskép alakult volna a kérésiéit és a. kínálat viszonya (Börcs János: Honnan szerezinék be a cipőiket? Mert jegyre nemi kapni!) Be tovább megyek. Nem akarok a javas­latba részletesen belemenni, hiszen már ismer­tették az előttemi szólottak de ebben a javas­latban az van, hogy az its bűncselekményt kö­vet el, aki ilyen közszükségleti ciíklkteit^ ^meg­szerez. A beszerziési csoportok emberei járnak a vidéken. Az én kerületemben is saját me­mélyeis tapasztal atom, — majd címmel külön szolgálhatok* nem akarok' ebből szenzációt csi­nálni. — hogy a tojást 120 pengőért veszik, (Pándi Anta.': A mézet meg 12 pengőért!) Mi a nemzeti gazdálkodás védelméről beszélünk, amikor Budapestről lemennek. és ennyiért ve­szik meg a tojást a hivatalos beszerzési cso­portok. Nem ott van tehát a hiba, hogy az.em­berek mérhetetleniül gazdagodni akarnak, hogy aljas- indokokból követik el a cselekmé­nyeket, hanem ott van a hiba. hogy a gazdál­kodás rendje teljes káoszban, teljesen kaotikus állapotban van (Ügy van! a szëlsobaïùfdakoni.), ezt pedig sajnos, ez a törvényjavaslat nem fogja megszüntetni, mert nem is szüntetheti meg. Kérem, hogy méltóztassék talán ezt a ja­vaslatot «tel igiazságügyminisztieir úr vissza­vonni, mert ez szándékolt célt résziben sem fogja megvallósítani. Méltóztassék © helyett egy olyan átfogó nagy törvényjavaslattal > jönni és idei a Ház elé hozni, amely általános igazságot és a gazdasági élet mindéin területén, kezdve a kicsitől egészen a. legmagasabbig, teljes és tö­kéletes rendet teremt. Azt a javaslatot meg fogjuk szavazni, ezt azonban nem fogadjuk el. (Helyeslés és taps a szélsőbaltoMoÁhn.) Elnök: A vezérszónokok közül sízálásriai kö­vetkezik? Szeder János jegyző: Biró Istvánl Elnök: Biró István képviselő urat illeti & SIZIÓ. ' ',' i Biró István: T. Ház! Az előttem! szólott Budinszky i képviselőtársam és áltlaüábtaln az eh­hez a. törvényjavaslathoz! megelőzőleg is hozzá­szólók közül többen azt kértek az igazságügy­minâszter úrtól, hogy kegyeskednék egy át­fogó, tehát aizi eddigi rendelkezéseket és módo­sításokat magában foglaló árdrágítási törvény­javaslattal jönni a Ház elé. Ez az, első pilla­natban nagyon tetszetős volna, hiszen^nein tu­dom elképzelni, hogy miaguk a bíróságok is nagyon örvendenének az ilyen, állandóan egy­mást követő módosító törvényjawaisuatoknak," KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVII. ülése 1943 november 10-én, szerdán. 155 1 méltóztassanak azonban elképzelni, hogy 1943-bami, tehát a világháború ötödik esztende­jében is állandóan nap-nap után jöhetnek és jönnek is olyan meglepetések, mind a gazdasági életben, mind, siatjnos, ág erkölcsi feí fogás ok­ban, hogy a most véglegesen kodifikáltalak látszó' árdrágítási törvényt lei esetleg az egé­szen közeli jövőben megint módúsítaná', még drákoibb törvényeiket hozni lenme kényfelen maga a Ház is. Egy tipikusan háború szülte töirvényjavas­lattal állunk szemben, amelynek az igazság­ügyminiszteir úr »törvényja vasilat a nemzeti gazdálkodási rendjét zavaró egyesi cselekményeik szigorúbb büntetéséről« címet adta.. Ez a cím bizonyoisi tekíntetlben mást mond, mint amit a, törvény javaslat tartalmáéi, mert hiszen a tör­vényjavaslat nem más, minit atz 1920:XV. te­nek, azután az ezt módosító 1920:XXVI, te. 8. §-ának, majd az 1940:XVI.II. te. 9. §-ának, végül pedig aizi 1941 :X, tc-nek a módosítása és mind­járt hozzáteszeim, kiterjesztése! ós igen nagy­mérvű megszorítása. T, Házi! Minidéin magyar embert mélységes megdob benésseil kell, hogy el töltsön az a gon­dolat, hogy mindennapi elletünk gazdasági egyensúlyában milyen nagymérvű eltolódások álltak ibe, hogy a kormányzat kénytelen volt ezzel a törvényjavaslattal megpróbálni a gaz­dasági egyensúly helyreibillentését. Amiről ed-" dig ; a parliament ellőtt csak közvetett formában beszéltünk, ma már mint élő valóság jár át bennünket, egyéni életünket és: r a jtunki keresz­tül közösségi életünket s ez 'társadalmunkniak a háborúban nagyszerűen megélő betegsége, a fcugforgaloim. vagy ahogyan köznyelven neve­zik, a feketepiac. Nem tudom, hogy ez a tör­vényjavaslat vajjoim meg fogja-e oldani a fe­ketepiac kérdését? Szerény megítélésem sze­rint nein. (FeJhMWások a szélsőbaloláa^n: Nem!) Legfeljebb csökkenteni fogja a fekete piacot, de bizonyos tekintetben félő, hogy a fe­ketepiaici árak e törvényjavaslat hiatásia alatt még jobban emelkedni fognak {Ügy van! Űgij van! a szétsőbnMdalon^) mert esetleg a na­gyobb rizikót isi bele ffogiák kalkulálni a fekete piac áraiba. (Ügy van! Ügy van! a ezé T sőBal­wdnlon. — Palló Imre: Tisizitai dolog!) 1918. szo­morú tapasztalatiai alapján minden felelős té­nyező minden alkalommal a belső frront fon­tosságáról beszél, Vailóbanj mindnyájan nagyon jól tudjuk, hogy a belső front legíailább is olyan Petaios^mánt a külső front és ezért a bel=ő front fenntartását minden körülmények között, min­den lehetséges módon, sőt bizonyos esetekben mé<r a lehetetlennek látszó eszközö.k megraga,­flá sával is, biztosítani be.1T.' A magyar kormányzat éppen ezért mindent elkövetett a múltban és elkövet ma is, hogy a termelést! és a fogyasztást megszervezze' és a báború-s fogyasztás előfeltételeit, a szétosztást is igyekszik megfelelő úton a megfelelő eszkö­zökkel elvégezni. Ha objektívek akarunk lenni, be: beH. vallanunk .91 képviselőház minden olda­lán, hogy 1943 az ilyen vonatkozású háboirús gazdálkodás terén, jelentős eredményeket mulat fel 1940-hez vagy éppen, 1941-hezi viszonyítva, krjvpüösképpen. ha figyelembe vesszük azokat a TfittvríPAe?, háborús nehézségeket, amelyek: 1040 vtigyi 1941 ófn fokozatosan, sőt rohamosan foko­zódva fejlődtek ki az 1943-as szomorú állap©-­tokiar. (vitéz Lipcsey Márton: Ez. igaz!) Méltóztassanak megengedni, hosry a törvény­I javaslat tételes tárgyalásának megkezdése előtt piár szóval említést tegyek a piaci egyensúly 25

Next

/
Thumbnails
Contents