Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-334

Í5í) Az országgyűlés képviselőházának 334. adatszolgáltatásra is vonatkoznék, ami az anyaggazdálkodás 'körébe tartozik. (P&idányi Gulyás Jenő: Nagyon helyes!) Természetesen én nemi azokra az adatszolgáltatásokra gondolok, amely adatszolgáltatásokra a kereskedők, vállalatok, gyárak és iparosok minden hónapban kötelezve vannak, harwem — gyakorlati példával megvilágítva — gondolok arra, ha például adott esetben 'sízü/ksége lenn© az illető szakminiszternek anyaggazdálkodási szempontból arra* hogy tudja, mikyeu árukból az országban pillanatnyilag miüyen készleteket tárolnak! (Zimmer Ferenc: Már régen meg kelllett volna csinálni!) Ebben a tekintetben ugyaniéi szomorú példák vannak, mert azt látjuk, hogy ilyen, adatszolgáltatásoknál, ha az, ílleltjo hatóságok meg akartak győződni az adatszolgáltatási helyességéről, ^ sajnos» igen: sok esetbem ennek ellenkezőjéről kellett meggyőződniök. Tudomásom szerint ha ilyen hibákat, illetőleg hiányokat állapít, meg a hatóság, ez a jelenlegi rendelkezések értelmében

1 csak vétségnek számít, éppen ezért szükséges volna, hogy az. enyhe büntetéseket megváltoztassuk, és. a szigorítást ennek a törvényjavaslatnak keretéibe beiktassuk. (Helyeslés) Miután határozati javaslatot nem nyújthattam be, talán legyen szabad megkérnem az igazságügyminilszter urat arra, hogy a részh lettes tárgyalás soráni tegye megfontolás tárgyává szerény javaslatomat, hogyan lehetne ezt a szakaszt olyképpen megfogalmazni, hogy ha valamely anyagra vagy az anyagok bizonyos csoportjára vonatkozólag valamely időpontra egyes készletek tél vét elének szükségessége meirül fel, az illetékes miniszter kötelezheti az egyes vállalatokat, illetőleg a vállalatok egyes csoportjait leltár, esetleg mérleg készítésére és a leltár alapján bejelentésre'. Vétséget követi el és három évig terjedő fogházzal büntetendő az, aki nem a valóságnak megfelelő adatokat szolgáltat és a • rendelkezéseknek meghatározott időben eleget, nem tesz,.« (Helyeslés. — vitéz ffr. Takách-Tolvay József: Három év kevés!) Igen t. Házi A. gyakorlati életben szerezett tapasztalataimra hivatkozom. Igen sok esetben teljesen tájékozatlanok vagyunk abban a tekintetben, hogy bizonyos anyagokból ebben az országban adott pillanatbain milyen készletek felett rendelkezünk, már pedig a készletek tökéletes ismerete nélkül helyes anyaggazdálkodásról, tervgazdálkodásról nem lehet beszélni. (Ügy van! Ügy van!) Tudom, hogy a bejelentési kötelezettség fennáll é® ezt a 990/1939. számú miniszterelnöki rendelet 1. §-a szabályozza, ez azonban a bejelentési kötelezettségre háromhavi határidőt és csak kihágási szankciót állapít meg, pedig megítélésem szerint indokolt lenne, hogy teljes szigorral sújtsuk azokat, akik a mai időkben a bejelentési kötelezettségnek, ha erre felhívják őket, teljes mértékben, az igazságnak megfelelően, nem tesznek eleget. T. Ház! Utalás van a törvényjavaslatban a közellátási jegyekkel való visszaélésekre is, amennyiben azt mondja a javaslat- hogy ha valaki beszerzési jogosultsággal üzérkedik és ezáltal az ország közellátásának érdekét siílyosan veszélyezteti, vétséget követ el és egy évig terjedő fegyházzal büntetendő. Valószínű, hogy a törvényjavaslat nem azokra as» esetekre gondol, amikor egyesek az élelmiszer-, illetőleg beszerzési jegyekkel kereskednek. Neim mondok újságot azzal, hogy például a cukorjegyek ülése 1943 november ÍÖ-en, szerdán. adás-vétel tárgyát képezik és megfelelő ázsiójuk van. A múltban nem a jeggyel, hanem az áruval történt aa üzéikedés. ma ellenben magával a jeggyel történik az üzérkedés. (Ügy van! Ügy van! — Börcs János: Például az a kilenctagú cigánycsalád érthető is!) De nemcsak a cukorjegyekkel üzérkednek, hanem a lálbbelikészítésre jogosító igazolványokkal is ugyenez az üzérkedés folyik. Igen sok ember, amikoir megkapja a lábbeli elkészítéséhez szükséges igazolványt, nem azért mégy el az iparoshoiz, hogy magának cipőt készíttessen, hanem azért, hogy eladja á jegyet annak az iparosnak és az iparos természetesen a jegyet megvéve- az anyagot beszerzi és feketén készít bárkinek cipőt (Börcs János: Ez már a szakmába vág!) Én súlyos közellátási visszaélést látok ebben és. azt hiszem, indokolt lenné, hogy a törvényjavaslat pregnánsabban, erősebben juttassa kifejezésre, hogy az ezekkel a jegyekkel való üzérkedést is hasonló módon sújtja, mint a többi visszaélést ? Kendkiívül fontosnak tartanaim, hoigy a joggyakorlat alkalmával az iparigazolványok, helyesebben a kereskedelmi jogosultságok elvonását is több esetben, gyakran alkalmazza majd a bíróság. A törvényjavaslat kimondja, hogy azt árdrágító visszaélés mellékbüntetései közül alkalmazni lehet mindazokat, amelyek az eset körülményei szerint lehetségesek. A gyakorlati életben, amint láttam, sokszor előfordul az atzi eset, hogy eigy iparost viagy egy vállalat vezetőjét, helyesebben tulajdonosát, akár feketézásért, akár áruelvonás miatt saabadságveszr tésre ítéltek, üzentét azonban tovább folytatta, amyiagkiutalásban részesült és amikor a szabadságvesztésnek: vége voUt és ai börtönből kijött, „ mint gazdag ember hagyta el a börtönt, vagy a fegyház kapuját. Nem tudom, hogy annak az üzemében, aki azt a kihágást elkövette és akit szabadságvesztésre ítéltek, nem ugyanaz a széliem uralkodik-e toyáhbra is, amely szellem miatt szabadságvesztésre ítélték. Éppen ezért említettem, hölgy semmiféle büntetést nem tartok szigorúnak a mai nyomorúság vámszeidiőivel szemben, nagyon, kívánatos- lenne tehát, hogy azokkal szemben, akik ilyen kihágásokat, illetőleg vétségeket követnek el, a bíróság minden, egyes, esetben, amikor lehetséges, mondja M az iparigazoivány, illetőleg a kereskedelmi jogosultság elvonását. T. Ház! Indokoltnak tartanám még, hogy a törvényjavaslat tartalmazzon olyan rendelkezéseket, amelyek szerint az 1939:11. te. 20G. §-ában megdiatározott bűntett vagy vétség tárgyaiban kitűzött tárgyalást a fogoly előállításától számított 15 napom belül meg kiell tartani és-ez alatt az idő alatt a, letartóztatásban: lévő személy óvadék ellenében sem, helyezhető szabadlábra. A jelzett bűncselekményeket a 3170/1943. számú miniszterelnöki rendelet az uzisorabírósiág hatáskörébe utalja, és a határidő tárgyában az 5950/1920. számú miniszteri rendelet intézkedik. Méltóztassanak megengedni, hogy egy gyakorlati példával világítsam meg kérésem, illetőleg javaslatom szükségessegéitl Az anyaggazdálkodási hivatal miellé ma detektívtestület van kirendelve- Ezek; bizonyos áruk elvonását, halmozását, vagy árdrágítását saját detektívjeikfoe! kivizsgáltatják, saját sziakelőadoDukr kai az egész kérdést f elgöngyöli tiki és a bűnöst átadják az ügyészségnek, azi ügyész a legtöbb esetben át is veszi a foglyot, az uzsorabirosag