Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-333
Az országgyűlés képviselőházának 333. ülése 1943 november 9-én, kedden. 139 erők. amelyek az ország érdeke ellem kanosán műkőidnek, változatlanul tovább foginak műfcödni és tovább fognak szenvedni azok, akik becsületesem betartják a! rendelkezésekéit.« Sajnos, két esztendő után megállapíthatom és velem együtt a Ház minden tagja megállapíthatja, hogy nekem van igazam. Sőt nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy azt ez év júliusi árrendezés óta a ikicfrmanyt kellőméi a vadítottak padjára .ültetni (Helyeslés és taps a szé'sőbaloldalon.) ennek a most tárgyalt törvényjavaslatnak címélben foglalt cselekmények elkövetése miatt. (Derültség a szélsőba^oldalo<n.) Nyugodtan állíthatom, hogy ez ia júliusi árrendezés, és* az azóta kiadotlt rendieletek megint a becsületes embereket sújtották és legnagyobb részüket tönkretették. Az éígvilágon semmiféle magyarázata sincs a júliusi árfelrúgtatásnak, semmiféle magyarázata nincs annak a káosznak:, amelyet ezzel tertemtettek és semmiféle magyarázata sincs a becsületesem szenvedő, tisztességes, véres verejtékkel pénzt kereső kevés emlber ama megterhelésének, amelyet ez ia júliusi úgynevezett árrlemdezéis hozott. (Ügy vwi! Űg<y van! 0 szélsobaloldalon.) Most a! helyett, hogy a kiormány minden erejét összeszedné, rendet teremtenie, termelést irányítana s júliusi árrendezés anyagi és erkölcsi rombolásait valahogyan megszüntetni ipakodnék, íme, itt tárgyalunk megint egy büntetőjogi javaslatot. Ezzel a büntetőjogi javaslattal akarják megint a »nemzeti gazdálkodás rendjét zavaró egyes cselekményektől« az országot megvédeni. T. Ház! Az 1941. évi X. te- tárgyalásakor Radocsay miniszter úr 1941 június 13-án azt mondotta, (Rajniss Ferenc: Nem jók ezek az idézetek! — Derültség a szé^sőbaJoldalon.) hogy az 1941. évi X. törvénycikk mögött, (o'vassnh »e mögött a javaslat mögött komoly hazafiúi aggodalom, nagy felelősségérzet, nagy kötelességtüdás, alapos megfontolás ég igeni komoly munka van«. Az akkor hangoztatott alapos megfontolás hiányát most a miniszter úr sajátmaga bizonyítja be ezzel az újabb javaslattal, (vitéz Lipcsey Márton: Azóta eigy kis időváltozás volt!) mert a miniszter úr mindazt, amit itt rendezni akart, az 1941. 'elvi X. te. tárgyalásakor is rendezhette volnla. (vitézi Liocsey Márton: Egy kis különbség azért van!) Én azonban nyugodt lelkiismierettél állíthatom, hogy 1941. évi X. törvénycikkben mindaz, ami most itt van, benne lett volna, (Rassay Károly: öt év helyett tíz!) akkor sem lett volna most rendezettebb a helyzet, éppen ilyeni lenne a zűrzavar, éppen ilyen lenne az igazságtalanság, mint most. (Mozgás.) Abban egyetértek az előadó úrral, aki ugyan mláskélp fejezte ki magát, hoíry rossz gazdasági politikát nem lehet büntetőjolgi javaslat oklkial rendibehozni, (Űay van! a szélsőbaloldalon.) őszintén csodálom. ho|gy ia csúcsminiszter úr és a közellátási minisztfer úr enynyire vágyva-vágyínak ez utáni ai büntető javaslat után. hogy mind a ketten ezfi emlegették beszédükben:. Én nem tudok éhből más következtetést levonni, mint hogy a kormányzat alibit keres a júliusi zűrzavar káros hatásainak ellensúlyozására. Azt pedig őszintén csodálom, hogy a; miniszter úr ennek a javaslatnak indokolásában azt mondja, hogv az áruuzsorára és az árdrágításokra! vonatkozó jogszabályok sryökeres újjáalkotásra nem szorulnak, Én az ellenkező nézetein vagyok^ mert ezek a jogszabályok — ha már a büntetőjogi jogszabályokat nézzük — gyökeres átdolgozásra szorulnak alakilag 1 is és tartalmilag is. (Rassay Károly: Ügy van!) Az 1941 :X. te, tárgyalásakor azt kívántam, hogy hozzanak új törvényt. A z akkori törvény tárgyalásakor két hónapig szünet, volt, megszakadt a törvényjavaslat tárgyalása, azalatt is ellehetett volna készíteni az áj törvényjavaslatot. Azóta két év múlt el, a Ház hat hónapnál hosszabb kényszefriszünieiten volt- ezalatt is el lehetett volna készíteni az új javaslatot. Ez nem történt meg, hanem megint egy novellával jöttek, amelyről az előadó úr maga is azt mondta, hogy az ötödik, illetőleg ha a honvédelmi törvényt is számítjuk, akkor ez a hatodik törvényi Ez már mégis csak helytelen s ezért én arra kérem a miniszter urat, vonja vissza ezt a javaslatát (Rassay Károly: Ez he lyes!) és terjesszen be egy, az egész matériát felölelő, az áruuzsorát, az árdrágítást! és a nemzeti gazdálkodás rendjét, zavaró mindenféle visszaélést és cselekményt üldöző törvényjavaslatot. Akikor ezt a törvényjavaslatot meg lehet érteni (Ügy van! a, szélsőba'oldalon.) és majd végrehajtani is lehet. Késedelemről nine?* szó- A költségvetés letárgyalása után le tinijük tárgyalni, a neimzeti gazdálkodás rendje addig semmiféle veszélyben nem fog forogni, (vitéz -tmrédy Bé^a: Hajtsák végre az eddigi törvényeket!) T. Ház! Igenis, ez a javaslat alakilag végrehajthatatlan. Őszintén megmondiom. hogy a legnagyobb nehézségek árán tudtam csak megérteni ezt a javaslatot, s a z ebben foglalt módosításokat és állandóan négy-öt törvényt kell forgatni, hogy az ember megtalálja, mi hova vonatkozik. Ugyanezek a nehézségei lesznek a bírónak is, amikor ítélkezni fog. mert azokban a kiadványokban, amelyekben összeszedték az eddilsri anyagot, ez a hatodik törvény természetesen nemi lesz benne, s azokban is roppant nehéz rniegtalálni, hogy most melyik jogszabály helyeződött hatályon kívül; hiszen van olyan mondat, amelynek első fele él, második felét pedig ezzel a javaslattal hatályon kívül akarják helyezni. (Derültség a széhőba roiííZffi/oi«.^Eibben a büntetőjogi matériában senki sem fogja kiismerni magát s ezért majd nem lelhet betartani és alkalmazni ezt a törvényt. (Rassay Károly: Kíváncsi vagyok a felsőbíróságok vezetőinek véleményére! Ugyan mit szólnak ehhez a JaVaglathozi) Elnök: Csendet kérek! Nagy László: T. Ház! Megjegyzem, érdekei megnézni, hogy azoknak a törvényjavaslatoknak, amelyeknek módosításáról*most itt szó van., milyen címük van. Az 1920 :XV. te. rendes dolosr. ezt úgy hívják, hogy az árdrágító viszszaélésekrol szóló törvény. Mindenki tudja tehát, hogy ebben a törvényben miről van szó. A 7 , 1920:XXVI. te. már így szól: a vagyon, az erkölcsiség és a személyiség hatályosabb büntetőjogi védelméről. ! (Momás. — Rajniss Ferenc: Ez már finomabb!) Az 1940:XVI[I te. így szól,: a magyair állam biztonságát és nemzetközi érdekét veszélyeztető egyes cselekmények büntetéséről. (Derüliséq a\ széUöbaoldalon.) Az 3941:X. te. ezt mondja: a közeilátás erdekét veszélyeztető cseilekmények büntetéséről. Ez is rendben volna, itt is mindenki érti miről van szó. Az ellőttünk fekvő javaslat pe-
