Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-333

136 Az országgyűlés képviselőházának 333 az 1940. évi XVIII. törvénycikkben; sítatuált minősített esetet, amelyik törvény mái- fegyházzal rendelte büntetni azt a tettest, aki az árdtrágítÓ visszaélés bűntettét azáltal követte el, hogy a hatóság félrevezetése céljából az ármegállapítás tekintetében hamis adatokat (tartalmazói számllát, köti evei et, fuvarlevelet vagy más ilyen, okiratot hasiznál. Most a törvényjavaslat 3. §-a a

, két minősítet^ súlyos eset mellett még súlyosabb minősítést tartalmaz arra, az esetre, ha a. két súlyosbított esetben elkövetett cselekiménnyeli a tettes a közellátás érdekeit súlyosan veszélyeztette. Rendkívül fontos, újítást tartalmaz még a szakasz arra vonatkozóan, hogy ha a bíróság bűntett _miatt ítél él egy tettest valamely árdrágító visszaélés bűntett© miatt; ebiben az esetben a bíróságnak vagy az ítélet kihirdetése alkalmával, vagy pedig, "ha írásban kiözöltetiik az, ítélet, magában az ítéletben figyelmeztetnie kell a> vádlottat vagy az elítéltet arra hogy ha még egy esetben árdrágító visszaélés bűncselekménye _ miatt elítéltetik, akkor vele szemben a télíjes vagyonelkobzás, lesz, mint mellékbüntetés alkalmazható. A törvényjavaslat 4. §-a ugyancsak ismétlése az 1940:XVIII. tc-ben szabályozott azoknak a jogszabályoknak, amelyek ia vagyoni elégtéítel megfizetésére, mint mellékbüntetésre vonatkoznak. Ezt a szabályozást azonban ez a javaslat kiegészíti egy új rendelkezéssel, éspedig azaail, hogy a bíróiság a teljes vagyonelkobzást mint mellékbüntetést köteles alkalmazni abban az esetben, ha a megelőzőleg el-ítélt vádlottat az ítélet kihirdetése alkalmával vagy az ítéletben erre a következményre, egy újabb elkövetés esetére figyelmeztette. A javaslat 4. §-a az árdrágító visszaélésekre kiszabható mellékbüntetéseket szabályozza még kimerítőbbéin. Ebben új az a rendelkezés, hogy a mellékbüntetéseket — tehát hivatalvesztés, politikai jogok felfüggesztése, iparengedély megvonása: — mint az. 1920 : XXVI. tc-ben szabályozott mellékbüntetéseket bűntett esetén mindig ki kell szabni. Ezek közül a bíróság csiak a falragasz vagy hírlap útján való közzétételi mellőzheti akkor, ha a körülmények figyelembevételével! ez az intézkedés célravezetőnek vagy hatályosnak nem mutatkozik. Azonkívül új intézkedés ebben az, hogy az ítélet közzétételét a bíróság olymódon is elrendelheti, hogy magában az ítéletben, szövegez meg egy rövid ismertetésit az elkövetett bűncselekményre vonatkozólag és azután a bíróság által megszer kesztett ezt a szöveget kell közzétenni. A törvényjavaslat 5. §-a új, éspedig az, árdrágító visszaéléseknek egy új fajtáját állapítja meg ési ennek az újonnan statuált bűncselekménynek teljes m pontos definieióját adja. Ez az új árdrágító visszaélés elkövethető közszükségleti cikkek fuvarozásával és a közszükségleti cikkek fuvarozása közben elkövetett árdrágító cselekménnyel, amely cselekményt bárki elkövetheti és azonkívül az ipari vagy

1 kereskedelmi vállalkozás részérő!» közszükségiet kielégítésére végzett munkával vagy másnemű szolgáitatással is elkövethető ez az újonnan statuált bűncselekmény. Üj a törvényjavasltat 6. §-ta is. és a javaslatnak talán ez a szakasza az, amely valószínű leg a, legtöbb vitára fog alkalmul szolgálni. Ez a szakasz egy kezdő lépést tesz arra, hogy az árdrágító visszaélések miatt a vevő is büntettessék, mégpedig abban; az esetbein» ha a maximális ár átlépésével vásárol, vagy ha, a ülése 1943 november 9-én, kedden. törvényben megtiltott módion vagy megtiltott mértékbem vásárol, vagy ha a vásárlási jogosultság* kieszközlése körül fondorlat terheli, vagy ha a vásárlási jogosultság kieszközlésénéi yaiátlain bejelentést tesz vagy a valóságot elhallgatja, vagy vásárlási jogosultságával üzérkedik, azonban csak abban az esetben, ha a vevő ezzel a cselekményével ,a, közellátás érdekeit súlyosain veszélyeztette. T. Képviselőház! Azt hiszem, hogy ebben a kérdésben meglehetősein meg fognák oszlani a vélemények. Az egyik vélemény bizony álra továbbra is a mai jogállapotot kívánja fenntartani, amely a vevőt, mint sértetteit kezeli és neki büntetlenséget bitztosít, viszont bizonyára akadnak olyan álláspontok is, amelyek a vevőt is feltétlenül büntetni kívánják akkor, ha az ebben a 6. § ban felsorolt módon ő is hozájárul az árdrágító visszaélés elkövetéséhez. Én. mint előadló természetesen a törvényjavaslatot vagyok bátoir képviselni, köteles is vagyok azt képviselni és nem vitatkozom -azzal, hogy ez a szabályozás helytálló-e. elegendő-e vagy kevés-e és egyáltalában megoldja-e a problémát. (Kassay Károly: Nem oldja meg, azzal tisiztábam vagyunk!) Mindenesetre csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy azt az álláspontot nem lehet vitatni', hogy nagyon, sok esetben a vevő az, aki az eladót úgyszólván beugratja aß árdrágító cselekmény elkövetésébe, amikor tehát a vevő még bűnösebb, mint az eladó. Én faluhelyen élek és tudom, hogy a falusi kisembereket, akik nincsenek tisztában ezekkel a jogszabály okkal, nagyon gyakran ugratják be egyes vevők ilyen árdrágító bűncselekmény elkövetésébe és amikor azután sikerült a vétel, akkor az első útjuk az ügyészséghez vagy a rendőrséghez vezet, hogy ezeket az eladókat .feljelentsék és ők

1 a sértett szelepében tetszeileghesseniek, holott a cselekmény elkövetésében éppen olyan bűnösök, mint az eladók. A törvényjavaslat terve» a vevők számára is egy büntetti esetet is, amely abban az esetben foglal helyet, ha a vevő is visszaeső

1 vagy pedig, ha 20.000 pengőt meghalad az, a készlet, amelyre nézve a statuálni kívánt árdrágító bűncselekményt elkövette, A törvényjavaslat 7. Va

1 összhangba hozza ennek a javaslatnak szabályozását az 1941. évi X. te. 2. §-ával, a törvényjavaslat 8. §-a pedig életbeléptetési és végrehajtási intézkedéseket tartalmaz. T. Képviselőház! Ezzel talán; nem kimierí; tőeni. hanem inkább fogyatékosan ismertetni voltam bátor a törvényjavaslatot. Alaposabban nem volt mód'oimbaro, mert nem volt cher gendő időm ahhoz, hogy a megelőző joganyag tanulmányozásába és ennek a töirvényjavaslatnaik tanulmányozásába is még behatóbban belemerülhessek. MostL amikor ismertettem magát a törvényjavaslatot, legyen szabad a törvényjavaslathoz imég egy uár gondolatot hozzáfűznöm. (Mozgás. — HaWuh! Halljuk!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Tornyos György előadó: T. Képviselőház! A nemzeti gazdálkodás rendje és az árdrágító visszaélésekkel szembeni való védekezés nem elsősorban' büntetőjogi kérdés, sőt szerény véleményem szerint talán legkevésbbé büntetőjogi kérdés, haneimf többek között termelési, közellátási kérdés is és a leguiagyobb mértékben talán erkölcsi kérdés. (Ügy/ van! a jobboldalon.) Az bizonyos, hogy a feketepiac kinövéseit és általában az árdrágító visszaéléseket sem ezzel a tervezett törvénnyel, de még súlyosabb törvényalkotásokkal sem tudnók töké,-