Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-333

Àz országgyűlés képviselőházának 338. ülésé 1943 ûôvëmbër Ö-éri, kedâeû. 135 jogszabályoknak alapos tanulmányozása és alapos áttekintéseEzt a körülményt talán felfoghatnék úgy is, hogy ez enmiek a törvényjavaslatnak gyöngesége és talián célszerűbb 'lett volna, az árdrágító visszaélések, tárgyában edidig alkotott jogszabályokat most ezúttal egy egységes rendszerbe foiglaltni, és talán» itt helyesebb is lett voLnia a törvény szabályainak könnyebb alkalmazhatósága és könnyebb mlegérthetősége kedvéért; hogy azonban ez nem így történt, anmak az; oka bizonnyal az, amint az igazságügyminisater úr az igazságügyi költségvetés indokolásában ezt előadta» hogy az igazságügyminisztériumban elkészült a büntetőtörvénykönyy általános részének teljes átdolgozása és ezzel kapcsolatban az igazságügy miniszter úr az eddigi összes büntetőszabályokat, tehát

1 a büntetctörvénykönyv különös részét is egy egységes rendszerbe kívánja összetogialni és foglalja össze. Valószínűnek tartom tehát, bizonyára ez az oka, hogy nem) egy egységes szerkezetbe foglalt törvény javaslattal jött az igazságügyi kormányzat, hanem csak egy novellával, tehát az eddigi jogszabályiofcnak a módosítását és kiegészítését célzó törvényjavaslattal. T. Képviselőház! A törvényjavaslat appercipiálásáhoa feltétlenül szükséges az ebben ai tárgyban edidig alkotott jogszabályoknak legalább is rövid áttekintése. Amint említeni bátor voltom, ebben a tárgyban eddig öt törvény alkottatott. Az alapvető törvény az, 1920. évi XV. te., amely elsőízben szabályozta ezt a joganyagot alapvető módon és amely törvényalkotás az árdrágító visszaélések egyes fajait külön definiálja, külön szabályozza és hét ilyen külön definiált árdrágító visszaélést mint! bűncselekményt statuál, azonkívül még két, mondjuk sui generis bűnicselekménynek nevezhető bűncselekményt. T. Képviselőház! Ez az 1920:XV. te. már a megalkotása után nyomban nem töltötte be azt a feladatot, amelyet betölteni hivatott volt, úgyhogy már 1920-ban egy másik törvényt kellett ennek kiegészítéséül alkotni, az 1920. ÓTÍ XXVI. tc-et. amely az alaptörvény egyes rendelkezéseit már jelentőis mértékben súlyosbítja, különösen akkor, amikor az alaptörvényben szabályozott egyetlen bűntetti eselekménynyel szemben újabb bűntetti eseteket statuált éspedig arra az esetre, ha az árdrágító visszaélés a közellátás, érdekeit súlyosan: veszélyeztette, vagy ha az elkövetés üzletszerű módon történt, továbbá pedig akkor, ha visszaesés esete forgott fenn. Ugyanez az 1920:XXVL te. a mellékbüntetések körét is kiterjesztette és a mellékbüntetések tekintetében ez a törvény te

1szi elsiő ízben lehetővé az árdágító visszaéléssel kapcsolatban kiszabható büntetés mellékbüntetéseként a vagyoni elégtételt, amely már eszerint a törvény szerint is a teljes vagyonelko'bzásig terjedhetett; ennek a törvénynek alapján azonban ezt a büntetést csak akkor lehetett alkalmazni, ha a tettest előzőleg szabadságvesztés-büntetéssel ísujtották. Az 1920:XXVI. te. sem mutatkozott kielégítőnek és folytatólag az 1939:111. te. 206. %-&•. tehát a hon védelemről szóló törvény, majd folytatólag az 1940:XVIII. te. és legutoljára az 1941 :X. te. egészítette ki az árdrágító visszaélések bűncselekményének körét. Az 1940. évi XVIII. te. az alaptörvényben) definiált hét bűncselekmény körül az áruelvonással elíköveKÉPVISELŐHÁZI NAPLÖ xvn. tótt árdrágító visszaélés büntetését szigorította, ezenkívül az üzemtulajdonos mulasztásával elkövetett bűncselekményre állapított meg súlyosabb büntetéseket. Az 1941 :X. te. tulajdonképpen egy új bűncselekményt statuált már, éspedig a vétséget abban az esetben,' ha valaki a tormielés, a forgalom és a termények vagy termények felhasználását szabályozó közigazgatási jogszabályokat áthágta, azzal a feltétellel, ha ez a cselek meny a közellátás érdekeit súlyosan veszélyeztette, visszaesés esetében pedig ezt a cselekményt bűntettnek minősítette. Ezek a röviden ismertetett tör vény alkotások foglalják magukban az árdrágító visszaélésekről eddig alkotott jogszabályok anyagát A most előttünk fekvő törvényjavaslat tulajdonképpen beleilleszkedik ezeknek a régi jogszabályoknak a rendezerébe és új dolgot nemigen tartalmaz, tendenciája inkább azhogy a régi törvényekben megszabott bűncselekményeik büntetését súlyosbítsa, illetőleg i hogy olyan új, minősített eseteket statuáljon, | hoigy több esettben leheissen bűntettnek minősíteni az elkövetett cselekményt. A törvényjavaslat második és harmadik szakasza tartalmaz elsősorban ilyen súlyosbítást, amely tehát nem a bűncselekményt állapítja meg, hanem csak a régi elkövetési módok egyikét és másikát minősíti a törvényjavaslatban megállapított körülmények fennforgása esetén. így az első minősítés az, hogy ha valaki ebben az öt eddigi törvényben meghatározott) valamely árdrágító visszaélés vétsége miatt már voit büntetve és a büntetésének kiállása óta öt év nem telt el, tekintet nélkül arra, hogy pénzbüntetéssel vagy szabadságvesztés büntetéssel volt büntetve, bűntett miatti vonandó fellelősségre először akkor: ha öt év még a büntetésnek kiállásától nem telt el, másodszor akkoc, ha 200 pengőt meghalad az az illetéktelen nyereség, amelyet az, árdrágító visszaélést magában foglaló cselekményével elért vagy elérni törekedett. A törvényjavaslat itt az illetéktelen nye^ reség definicióját is adjia^ amely szerint illetéktelen az a nyereség, amelyet valaki a maga, vagy más részére jogszabályba ütköző módon I ért el vagy törekedett elérni. Tehát ez az első súlyosbítás, amely bűntetté minősíti a cselekményt és csak; börtönnel büntetendő, abban az .esetiben alkalmazandó, ha megielőzőleg vétségért volt a tettes elítélve. A 3. §-beli súlyosbított eset, minősített eset az, amikor azi előző jogszabályokban megállapított bűncselekményekből! kifolyólag bűntett miatt volt már valaki elítélve és ha büntetésétől számítva öt év még nem telt el, vagy pedig hiai 20.000 pengőt xnis&haliadott az az illetéktelen nyereség, amelyet a Qsele'kménnyel elért és harmadszor, ha tudatosan arra törekedett, hogy az illetéktelen nyereségből állandó keresetforrága legyen. Ez a két esst telhát az, — amely mind a kettő büntettet, tehát minősítleitt, súlyosabb esetet statuál — ebben a törvényjavaslatban már ai régi jfoigiíizabályokkal szemiben súlyos újítást jelent; éspedig, ha vétségért volt valaki elítélve, akkor börtönnel, ha, pedig megv előzőleg bűntettért volt valaki elítélve, akikor fegyházzal büntetendő bűntett esetét kell, vagy leh'elt .megállapítani. A súlyosbított esetek között fenntartja a törvényjavaslat 3. §-ánaik (2) bekezdése már 22