Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-333
Az országgyűlés képviselőházáriak 333. tkikl A törvényjaVaslarfc által érintett többi városok ési községek lakosságának 30—35 százaléktól, egészen 50 százalékig terjedő hányada lakik künn a tanyán. Nagy probléma tehát ez, de amit én. moinidtaïn, az semmiesetre sem azt jeleníti, hogy mindenütt tanyai kirendeltséget kell felállítani, ellenkezőleg, csak, ott, 'ahol a ; .tanyacsoportoik faluszerűen vannak kiképezve. Zentíának és Kanizsának például hat-hat tlamiyai központja van, ezek közül azonban! csak há-, rom tanyai központom kell tanyai kirendeltséget felállítani, à többi szétszórt tanya csoportot pedig a helyi viszonyoknak megfelelően fogják a központokhoz odacsatqlni. így 'egységesen fognak eljárná és el tudják látni a tanyai lakosság teljes megelégedésére közigazgatási teendőiket. Mármost, hogy mi tartozzék, a tanyai kirendeltségek ügykörébe, azaz a polgármester jogait gyakorló vezető ügykörébe., abban a tekintetben a szakkörök 1 véleménye körülbelül a következő. À legelső, a legfontosabb, a legsürgősebb és az életben a leggyakrabban felmerülő követelmény, amelyről Szöllősi képviselő társam megfeledkezett, az anyaikönyvi hivatalok felállítása. •" _^ Az a tianyai munkás, zsellér, vagy kisemrber, aki 25—30 kilométerbe lakik a várostól, ha akár születés, akár haláleset, akár esketés fordul elő a családban, kénytelen drága fuvarral bemenni a városbarés kénytelen 1 az időt veszte--getni. Ha kint volna pl. anyakönyvvezető, aikkor etzeket az ügyeket' gyorsan és olcsóm el tudná intézni. A kirendeltségeik ^ügykörébe tartoznak ,a, községi-bíráskodási, a kihágási büntető : bíráskodás, a gazdasági cselédügyekben való bíráskodás, továbbá az arató-, cséplő 1 és gazdía-: sági munfcásszerződések megkötésénél való hartósági közreműködés, a járlatleyélkezelés, a le-, ventekötelesék összeírása, nyilvántartása, a hadigondozottak' ügyében való intézkedés, a szegénygondozás, az anya- és csecsemő védő ügyekben való- eljárás, a Diaci helypénzkezelés', •— mert hiszen a legtöbb 'helyen van már ilyen nagyobb tanyaközpontokban piac is — • jövedelem-, vagyon- és keres etilaid ó vall oui ási íveknek, házadóvalloimási íveknek a felek kérelmére való kitöltése, közreműködés adóívek, csekkek kiállításánál, felvilágosítások, fogyasztási hivatali teendők ellátása,^ dobsrzó,útján valói hirdetés és általában hirdetések közlése a ha-; táskörük alá tartozó területen, a lakosság közien zgatási és egyéb hivatali ügyekben való tájékoztatása és mindazok az ügyek, 'amelyeket .törvény, kormányrendelet- szabályrendelet., az . önkormányzati szervek vagy városi polgármester hatáskörébe utal. Széles lehetőség vain tehát arra 1 , hogy a* tanyai közigazgatási kiremc deltségek vezetői jogukat olyan körben gyáko roliák, hogy az szinte feleslegessé tegye a városba vagy községbe való bejárást azoknak,« akik kinn laknak a tanyám Szöllősi t-. képviselőtárs&iim mondotta,; hogy ha egyes öregebb embereknek, akik \ a fiúkkal együtt gazdálkodnak, be kell menniök a városba*, akkor mi tör- : ténjék? Elvégre 2—3 vagy 10 ilyen gazda, is akadhat, de az ilyen — hogv úgy monidljam — nyugalmazott gazdának a kérdése nemi olyan jelentős, mint azoknak a nagytömegű munkásoknak; zselléreknek, gazdáknak és kisgatzdálknak a kérdése, akik a tanyához vannak kötve és akik 30^—40 kilométeres távolságot: nehezen tesznek meg. Fontoisiabb, hogy ezek kapják' imleg otf helyben-mindéin! ügyükben a gyors, kiszolgálást és a köizigazgatási eljárást. ülése 1943 november 9-én, kedden. -129 T. Ház! Ha az. előbb felsorolt hatáskört tekintjük, iákkor azt látjuk, hogy a: törvényhatósági és megyei városok külterületi igazgatási szervei szempontjából ezi annyira kielégítő a községekkel szemben, hogy a, községi kihágási bíráskodás terén bizonyos többletet is jelent, több előnyt jelent a taryiai lakosság számára, mint amilyen előnyt az Önlálló községi lakosok élveznek. Természetes, hogy amikor az érinitètt városok és községek 30—50 százalékát kitevő lakosságának a korszerű tanyai közigazgatással való ellátását meg kell valósítani,- ezt egyetlenegy város és község sem valósíthatja meg azok között a. pénzügyi keretek között, amelyek között eddig mozgott. Ha a: tanyai közigazgatást a nép érdekei, gazdasági, kulturális, egészségügyi és egyéb szempontjai szerint teljesem megoldjuk, ha a szükséges 'épületeket felépítjük és állandósítjuk a megszervezés által a tisztviselők kiküldését, akkor a'hozzáértő szákemberiek számítása és becslése szerint minden városnak ég községnek eddigi költségvetése körü-belül 15—20 száz&lékikial emelkedni fog. Természetes, hogy ez nagy kiadási többletet jelent a községek,' és városok szempontjából, de ezt meg kell csinálni, ha azommal nem is, de fokozatosan, mert a tanyáké rdés— mint ezt már mások is megállapították --a magyar nép egyik legfontosabb probléma jai. Legyen szabad ezzel kapcsolatban! a kérdést délvidéki vonatkozásban is megvilágítanom. Ebben é kérdésiben: érintve van Szabadka város, különösen Zenta é$ Magyarkanizsa megyei városok, Martonog és Mohot község a zentai járásban, általában a Felső-Bácskában. Tudnunk kell azt, hogy a magyar kormány intézkedése következtében Zenta, város.-ék általában a, felsőbáoskai városok mindazokat a községi földjeikeit elveszítették a magyar agrárigénylőkmekr való juttatás által, amelyeket a szerb kincstár a szerb nacionalista, céloíkra- anniakidején; igénybevett. Őszinte szívvel meír állapíthatom nemcsak, a magam, hanem a. délvidéki magyarság részéről, amely tisztán látja a magyar sorsproblémáklat, hogy szívesen adtuk földjeinket és szívesem' váltunk meg a községek és városok földjeitől, hogy békét, megnyugvást teremtsünk,, mert azáltal, hogy földet adtunkl a földdel együtt az életlehetőségeiket hosszú időre biztosítottuk a magyar földnélküli muffikásságés tÖrpebirtokiosság részére az, ország leggazdagabb területén,. Amikor azonban ezt 'az áldozatot, meghoztuk, akkor ezek ai nagvom gazdag magyar városok teljesen kof-dússá váltak, mint jogi személyek. Zentának 6200 hold földje volt. amelyet ilvem: címen» elvettek tőle!. Ez 30 millió pengő óriási értéket jelentene, ma éN tiszta jövedeüme ma egyniilliókétszá?•ezer pengő' vo^-na- Kömnyíí kiszámítani, hoiQ*v egy 2200.000 pengős , költségvetésben 1.2OO.O00 pengőnek a kiesése milyen nagy kárt ési hiányt okoz. Ha » földjeink megvolnának, nemes'ak. holírv- ,n ! em volna nótadónk. hanemha mostani, kiadások teljes fedezése melletf még 400000 pen erő jutna ia fejjődé.s biztosítására, utak és intézmények, létesítéséreiUgyanez a helvzet Mágvairkanizsám Ezt a várost ' aráutVosan kisebb voltig mellett -ngyamily eu arányú veszteség érte. miután ott is 4500 hold földet vontak agrárreform 'alá és osztottak széif, T. Ház! Felső-Bácska magvai* városainak ,a kérdése, amint már előbb az ú'lkérdésben rá: 21*
