Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-333
130 Az országgyűlés képviselőházának 333. mutattam, igen fontos probléma. Ezeki a városoík és községek voltak azolk, amelyeknek jogán mondhattuk, hogy az a vidék niiagyar vidék, hogy az elszakított terület magyar jogon, etnográfiai alapon hozzánk: tairtozik. Mi kitartottunk ég, szenvedtük mindazt a mefoiéizséget, atmlit a magyarság szenvedett az idegen elnyomtásoik alatt. Mégis .aizt látjuk, hogy amikor 23 évig idegen kéz nyomott bennünket, amikor a törvény erejénél fogva elvették a föMjeinket és amikor 110—150%-os pótadóval kell dolgoznunk és a törvény újiaíb'b terheket ró ránk, olyan terheket, »amelyeknek teljesítéséit szívesein vállalnék, azonban neim tudjuk; szívesen fej lie&z fenénk ki a taiíyai közigazgaitást, mégis azt kell mondanunk, hogy »non possumius«, miefrt gazdaságilag Lehetetlen helyzet be kerültünk. A belügy miniszter úrtól ez a keit város: Zenta, 250000, Magyarkanizsa 150.000 pengőt kér a tanyai kirendeltségnek 1944 január 1-től kezdődő fokozatos megszerveizésére, mert tudja azt, hogy erre szükség van, die ennek a két városnak mai anyagi helyzete aiz agrárreform miatt neim engedi m|eg. Eppea ezért azt kérjük és elvárjuk, hogy amikor Debrecentől és más nagy városoktól a mostani agrárreform; még nem vett el semmit, és a birtokuk megvan a maguk teljességében, ugyanakkor bennünket azért, mert a szerbek elvették a földjeinket, ennek mintajária, a kincstár is elvette tőlünk a földeket, ha nemi is tud azonnali kártalanítani, h a , nemi is tudja biztosítani azt, ami nekünk járna, de kérjük, ne akadályozzanak bennünket meg a fejlődiésben. adják meg az alkalmi lehetőséget, adjon a. belügyminiszteri úr segélyt nekünk, hogy a tanyai kérdést megoldbaiíi&uk, illetőleg a ínegoldás (megkezdéséhez hozzáfoghassunk. Tisztelt Házi! A törvényjavaslat igen liberálisan az egyes városokra bízza a szabályrendeleteik megalkotását. Ez 'azt mutatja, hogy igenis a belügyminiszter* úr naigyon jól tudja és adatok birtokában látja azt, hogy nem lehet egy kaptiaifára húzni Kecskemétet Szabadkával, Hódlmezövásárhelyt Szegeddel, vagy Zeintát Nagykőrössel, ilíietőleg Kiskunhalassal, pedig mindegyik helyen van tanyavilág és szükség van tanyai kirendeltségekre. A helybeli lakosság, illetve annak képviselőtestülete itmieri legjobban a problémákat, tehát ők tudják az irányelvek szem előtt tartásával legjobban megalkotni a szabályrendeleteket. T. Ház! Kérek tíz perc meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbitáat megadni! (Igen!) A Ház a kétat meghoszSBabbítást miegadjia. Vámos János: A szabályrendelet megalkotása tehát módot ad minden egyes helynek arrahogy legjobban felfogott érdeke szerint és a tanyai lakosságnak minél jobb kiszolgálása «»empontj ából olyan intézkedéseket hozzon, amelyek megfelelnek annak az. elvnek, amelyet a torvény elő fog írni. A törvénynek ez a liberalizmusa a szabályrendelet megalkotásával kaposolaitbian úgyszólván korlátlan jogot ad a helybelieknek. Szöll'őlsi képviselőtársam azt mondja, hogy az autonómiák korlátozását jelenti az, hogy a szabályrendeleteket a belügyminiszter úr hagymái jóvá. Erre csak azt mondhatom, hogy ha SzöÜősA képviselő úr így beszél, a'kkór nem tudja, hogy még egy gazdasági vagy társadalmi egyesület alapszabályainak jóváhagyása is a miniszter úrra tartozik és hogy egy város költségvetése és egyáltalában naindetív ami közigazgatási vonalion van, ülése 1943 november 9-én, kedden, végső fokon a belügyminiszter úr jogkörébe tartozik és ez egészen helyes; ez másképp nem lehet; csodálom tehát, hogy ennek a szabályrendeletnek jóváhagyását, illetve, ha nem hagyják jóvá, akkor rákényszerítését az egyes városokra, kifogásolhatna valaki, amikor ez a legbölcsebb intézkedések közé tartozik. A közigazgatási szakemberek véleménye szerint aggályos az a körülmény, hogy a törvényjavaslatban magában nincs benne ; az> hogy városokban a polgármestereik, illetőleg községekben a jegyzők jogait gyakorolhatja a kirendeltség vezetője. Ha a belügyminiszter úr neto ta'rtja feleslegesnek, igen helyesnek tartanám, ha a szabályrendelet egyik pontjába az autonómia kérdésével kapcsolatban be lehetne venni azt az irányelvet, hogy törvényhatósági és megyei városokban általában a polgármester jogkörét, községekben pedig a községi jegyző jogkörét fogja gyakorolni a kirendeiltség vezetője, mint jogvégzett 1 személy. Ez benne van ugyan az indokolásban, mint lehetőség- azonban nincs imperative benne, pedig ez feltétlenül szükséges volna, meríti ez rákényszerítené az egyes városok polgármesterét, képviseliőitéstületeát, hogy ebben a tekintetben _ ne tegyenek változtatást és az előírt módon járjanak el.' T- Ház! A magyarságnak az az igazán nagy szeretete, atmelyről a belügyminiszter úr a tanyai kérdéssel kapcsolatban tanúságot tesz, nyilvánul meg abban, hogy a miniszter úr immár a negyedik törvényjavaslatot terjesztette a Ház elé\ amellyel a magyarság legfontosabb élrdefceit szolgálja. Nagy szolgálatot tett ugyanis a miniszter úr az Onosa.-'törvénynyel, mert annak gyakorlati kivitele nagy erkölcsi és gazdasági haszonnal jár a magyarságra., sőt a családi házak felépítése és más egyebeik által haszonnal jár a nemzetszaporodásra is. Nagyszerű törvényjavaslatot hozott a miniszter úr a városi és községi orvosok megszervezésével 1 , továbbá a múlt évben a végleges közigazgatási törvény meghozatala helyett — mert ezt a háború nem engedte meg -r- öt évre eltolta a községi és városi tisztviselők kicserélésének lehetőségét; mindezek után azt mondhatjuk, hogy ezzel a javaslattal megint fején találta a szöget, amikor a legfontosabb magyar sorsproblémát hozta a Ház elé. Ennek megállapításával a miniszter úrnak a {magyar nép nevében, de a felszabadult vidék magya'rsága nevében is, őszinte hálát és köszönetet mondok ég a magam részéről a leg* nagyolblb örömmel szavazom meg ezt az egészséges, a magyar célokat szolgáló törvéíiyTavas^ latoifj. (Helyeslés jobbfelől, A szónokot' sstámosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Serényi Miklós gróf. Gr. Serényi Miklós: T. Képviselőház! Az előttünk fekvő javiaislát indokolásai szerinti a belügyminiszter úrnak a tanyai közigazgatás megoldása tekintetében htártomféle elgondolása van. Az első azt, hogy a tanyaközpontokban megállapított helyen és meghatározott időben a város, illetve ai község már meglévő státusához tartozó tisztviselőik lássák el la közigaizgar tási teendőiket A második megoldási terv szerint állandó tanyai igazgatási szervek létesítendők. A harmadik elgondlolás pedig az, hogy ötaiállló önkormányzati közületeket, úgynevezett tanyiaíközségekiet kellene aJiakítaiii,
