Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-333

Az országgyűlés képviselőházának 333. ülése 1943 november 9-én, kedden. 125 ,­1 A .tanyai közigazgatás mostani átszervezé­sével-kapcsolatban már is jelemitkezik az állata­.segélyek .'kérése. Temesváry igen t. képviselő­;társunki felszólialásábalni már kérte a. belügyi kormányzatot, hogy jöjjön az anitonotai köz­igazgatás, segítségemé. Már ezzel be isi van bi­zonyítva, hogy azi autonómiák képtelenek a magufcí közigazgatási feladataikat ellátni, úgy­hogy ha (már az államtól kérik a hozzávalót a közigazgatás berendeiziésérie. akkor igazam el­érkeziettl anniakl.az idejei, hogy újra. fiel! lehessieaii vetni! azlt a sekat hánytorgatott kérdést, hogy miért nieta] csinálja tehát az állam, miért nem oldják misg már egyszer egy törvényjavaslattal a közigazgatás régem elhanyagolt egész kérdé­sét, amikor kétségtelen, hogy az aíutonomiák a közigazgatást neon tudják ellátni. A tárgyillagosi szemlélő nézzen be a közr igazgatási életében nézzen, be a törvényhatósági közgyűlésekre: ott egy, azt lehetne! Jmolndani, a gutaütési képét mutató szervezettet lát, amely mozgásira, cselekvésrei szánté • képtelen, részt sieim. vesznek már a törvéhyhaitíósági közgyűlé­«alak életében a tagok, a jelenlévők egyáltalán nem igyekeznek! felszólalásokikial a vitákbami résztvenni. Ez. a közigazgatás valóban megérett arra, hogy lögy generális; initéizkedéssel segítse­nek rajta, die nieimi akarom ittJ azi államosításnak annyiszor hangoztatott kléírdélsét újra felvettlni. A belügymind sziteir 1 úr úgyisi állandóan az autonom gondolát hívéinek! mondja magát, köz­ben pedig évről-évre mindig többet vesz ©1 az autonom közigazgatásból. (Ügy vuw! Úgy van! a \sséí { sőbaloda\'o ] n.) most a legutóbb ü& elvett egy részt az, orvosok kérdésével kapcsolatban^ úgyhogymár igazán kívánatosnak látszik, hogy táláljáki meg már végrei, évtizedek mul­tán, azt a látszatot megmentő megoldást, amelyimeík révén államosítanák a közigazgatást, del meghagynák azi autonómiában azt a hitet, hogy, ő mégis aiutononii. közigazgatási marad. Meggyőződéseim szerint ugyanis ezt a lájt­sziatot nem tudják megtalálni, mert különben már régen megcsinálták volna, csak az auto­nómiák politikai ellenállásától félnek. Hogy ez mennyire így) van, mutatja ezt áz % hogy aimilklor az autonómia sérelmére kibocsátották' az 1927 évi tanyai rendeletet, azt! egy szerű cm szabotálták. Minden előttem szólott, akj evvel a kérdéssel) foglalkozott megállaintotta, hogy Hz 1927-es belügyi . tanyai, rendeletet egysze­rűen nem hajtották végre miért a törvény­hatóságoknak nem, tetszett. Ma is fontos szem­pont ez. és eizert meggyőződésem, hogy amíg a belügyminiszter úr ezt a kérdést szotrgal­miRizni fogja, az menni: fog autonom úton, mi­helyt azonban nem fogja -szorgalmazni, vagy niás belügyminiszter jön. meg fog akadni a kérdés, niert ez a, megoldás, 'amelyet ez, 'a tör; vé'nyjavas,|.at keresztül akar vinni a tanyai települések korlátozásával, lelki szempontból ellenie mond ,a magyarság 'érzületének és — hivatkozva az eil'őadó úr megállapítására — a leikig ellenállás meg fogja akadályozni végre­hajtását. Összefoglalva az elmondottakat, meg kell állapítanom, hogy az előttünk fekvő törvény­javaslatiban igen sok helyes szempont van az általam! kifogásolt, helytelen szempontok imiel­lett. Nagyon helyeslem például azt, hogy a belügyminiszter' úr a helyi közületekre bízza a szabályrendelet megalkotását Ez nagyon helyes, mert helyi ismeretekkel feltétlenül jotoban lehet eizt a kérdést megoldani. Azt is helyeslem, hogy a kitűzött határidől nemi en­gedi a kérdés elhúzódását, mert erre egy évet szab meg a belügyminiszter úr. Helyeslem azt &z ugyancsak nagyon fontos rendelkezést» amely anniak a tisztviselőnleik, aki kimiegy a tanyára ési ott intézkedik, ügyintéző hatáskört ad és ( elsői okú hatósággá teszi őt, illetve a le­hetőséget megadja erre. Azt^ is helyesnek tartom, hogy ezt a bel­ügyi jóváhagyástól teszi függővé, bár ebben megint benne 1 van, — s erre felhívom az igen t. Ház^figyelmét — hogy a belügyminiszter úr nem bízik az autonómiákban, mert ha a többi községi szabályrendteleteket a. törvény szerint a megyei kisgyűlés hagyja jóvá, akkor itt megint az a helyzet, hogy a tanyai közigaz­gatás szempontjából az autonómiákat nem tairtja eléggé érettnek arra, hogy az ügyeket felülvizsgál ja és rövid úton visszaadja a köz­ségnek, Ibaneimi kéri, hogy a saját maga. hatás­körében 'ennél a törvényjavaslatnál külön fel­ügyeletet gyakorolhagiso'm Mondom* etzlt he­lyieslem, mert feltétlenül szükséges .atz, hogy egy központi akarat irányítsa ennek az igeni fontos tanyai kérdésnek megoldását. Rámutatok azonban arra, hogy a belügy­miniszter úr itt (már megint az autonómiáik kérdését domborítja ki, és amellett latsaik, hogy nem meri ennek megoldását az autonó­miákra rábízni. Most már — és ezt csak öss«e^ fbiglalóiain szeretném beszédemi végén mon­dani — nem tartom helyednek, hogy kény­szerítik a gazdát arra, hogy bevonuljon ,ai ta­nyai közpomitlbiai Hagyjanak neki errei szabad­ságot. Nem tartom helyesnek azt seim, hogy kényszerítik a gazdát rá, hogy a tanyaköz­pontban lássa el! közigazgatási igényeit. Tesr sék nelki megengedni, hogy mind a tanyaköz­pontban, mind azi anyaiközületbten, községben vagy a városiban is elintézhesse a maga ügyeit­Tessék tehát könnyíteni a dolgon, a kényszer­r ends zabál y t méltóztassék a, tanyai tisztviselői karral sízeimben alkalmazni, ne a tanyai miai­gyarral' üzemiben, aki a maga termelő mun­kájával nagy gondok közepette el vian fog­lalva^ (Taps a széldőbaloldcdon.), tessék a tiszt­viselőket odaküldeni hozzá, ha, szükséges és azokkal! sziemben kényszert alkalmazná, nelmi pedig á magyar tanyai 1 gazdával szemben. (Vájna Gábor: Éljen a tanyai magyar!) Hely­telennek tartom és megváltoztatását szeret­ném annak, mint már az» előbb mondbttaim, ­hogy a kirendeltséget mint állandó tanyai ikiözigazigatási szervet tekintsék. Nem tartom szükségesnek, hogy a kirendeltség feltétlenül állandó jellegű legyen; lehet a tanyai kiren­deltség időszakom is és éppen olyan jól vagy még jobban fogja ellátni kötelességét, mert az, állandó tanyai kirendeltséggel összefügg az, hogy szinte községééi tv e van az a tanyaterü­let, amely hozzátartozik és lehetíetlenné teszi anniak a gazdának, hogy ellássa a közigazga­tási szükségleteit benn a városban is. Ez tehát lazt jelenti, hogy az.'eddigi egy^ város helyett most már a tanyalközpontiba is és a város'biai is be kell nelki- járnia. A gazdasági értékesítés szempontjai inkább a városhozi kötik a* gaiz­dát, mert ott jobban tud eladni. A közigaz­gatási szempontok a tanyaközponthoz, gazdag­sági szempontjai á városhoz fogják kötnii, te­hát ő most már az eddigi egy város helyett igenis két helyre lesz rászorítva, hogy járjon. Ezért szeretném biztosítani annak a magyar gazdának azt, hogy teJtszése szerint járhasson mindkét helyre. Azután helyteiliemneik tartom azt, hogy ném adnak a tainyai tisztviselőnek működési pótlékot és végül nagyon helytelennek tartom

Next

/
Thumbnails
Contents