Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-333

Az- országgyűlés képviselőházának 333. szerint mér elapad at scaületések száma, pgy­látszik, valami hiba van.: abban a kultúrában, amellyel mi a tany »világot megajándékozíZiuk. Igaz ugyan, hogy erről természetesem nem a belügyminiszter úr tehet. A közigazgatás is igen komoly bírálatot kap a belügyminiszter úrtól, almikor azt mondja: NA közigazgatás tájékozatlan a tanyai • lakosság viszonyai és szükségletei felől.« — Ez 'kétségteJenüi megvan igen sok helyem és fő­képpen ott. ahol .a közigazgatási tisztviselői kar nines a helyéin és: ahol főképpen, a vezetője an­nak a közigazgatásnak nem viseltetik kellő megértéssel ai tanyai nép szükségMei iránt. j A segítés, módja és célja most már, ameily­lyeli a javasilaí' a tanyai népemi segítem! akar az, hogy közelebb viszi a közigazgatást a tanyák népéhez. A gondolat helyes, és mindenki csak Örülhet neki de .bátraim fel lehet vetni azt a kérdési, hogy miért ezt a mai közigazgatást alkarjuk közeleibib vinni a tanyák népéhez? ÍCz ebben a. formában igazán nem népszerű ta tanyán!. Egy megváltozott, modernizált, új szellemű közigazgatást örömmel látnának kin*, (Ügy van! a szélsőbal&tdalon.) de a maival szemben meglehetős idegenkedés, mutatkozik. A tanyai néppel nem egyszer beszélgettem er­rőil a kérdésről. Egy oszinit© öreg tanyai ma­gyar, amikor arról volt szó, hogy kívánja-e a közigazgatás^ ki jövetelét, panaszkodott a jegy­rendszer áldásai miatt, és a: végén azzal fejezte be: akkor tássalm Itt a közigazgatást, amikor a hátam közepét. . T. Ház! Kétségtelen azonban, hogy a ta­nya érdekélben tenni kell valamit és most már csak az a kérdés, hogy milyen sorrendben tör­ténjék >a segítés. En a tanyai néppel sokat érintkezeim sokat beszélgettem velük erről a kérdésről és úgy vettem ki nagy .általános­ságban, hogy h,a! a tanyai népet megkérdezték volna erre Vonatkozólag, akkor a következő sorrend alakult volna ki. Az első, aimiit a tanyai nép igényel, az» ami a paszta eleimi élet fenntartásához tartozik. A legelső, amit említenek;, a jól fizetett é>& ki­tűnően képzett . szülésznő, aki a kis magyart a világra hozza, azután következik; az, ami az ellet fenntartásáhoíZ tartozik, a, jóminőségű, bőséges ivóvíz, azután jönnek az erkölcsi és •kulturális élet szükségletei: a templomi és az iskola. Ez volna az első, ami a tanyai, nép igényeiben jelentkezik. A második csoportba foglalhatnám: r mind­azokat a kívánságokat a tanyai nép részéről, amelyek az ő. eredményes- munkájához tartoz­nak, amelyek' az ő munkájának az eredmé­nyességét ermeük. Elsősorban tehát ,ai kövezett utakat kérik ezek között, telefont, postát, autó­buszt, majid állíátorvost, munkás- és íseléd­közvetí testi, azután értékesítő és-termelői szö­vetkezetet, de nem . olyat, mimt amilyenek iá. Hangyák • ma, lianem olyat, amilyet maga a gazdanap vezet a saját előnyére. Evvel függ össze> azután a gazdáikor, is, mint érdelkkép­viselieti szervezet. JËs itt kapesolódilk he # a tu­lajdonképenni közigazgatás munkájúi ai járlat­írá&sal és az adófizetéssel kapcsolatban. Ezután következik a tanyai nép kívánságai:' között a betege!k;ről való gondoskodás, miiért kétségtelen, hogy a tanyai népnél a beteg em­bernek nemi nagy: a Ibeosülete, azt beküldik ar városhaí, a tanyán csak az egészséges emlber­nek van meg igazán a helye. De itt következik ate orvos kérdése' is. Az állatorvos sem azért következett előbb a tanyaiak, kívánságai kö­zött, mert '—> mint ahogyan tréfásan emlegetni szokták — az allata egészsége a tanyainak fon- ; ülése 1Ù4Ù november 9-én, kedden. Í2Í tosabb, nem evvel függ össze, hameim igenis avval, hogy a, tanyai ember a bietegét ,at vá­rosba mégis csak be tudja juttatni, feilltëszli a szekérre, de a< jószágát bizony nem tudja be­vinni. Az orvoskérdéssel kapcsolatlbian azután fel­merül itt egy olyan szempont, amelyre fel szeretném hívni a belügyminiszter úr figyel­mét. Indokolásában ő rátér arra, hogy ami­kor kimegy a,z orvos a tanyai központba, eset; leg csak időszakosan, ellátja ia> közigazgatási teendőket és ellátja orvosi hivatását iá Ter­mészetes,, hogy itt tiszti orvosok járnak leg­inkább, ' minthogy '-azok közigatzgaitási ható­sági orvosok, már pedig tiszti orvos magán­rendeléssel neim| fogial'kozmatik. Ennek köyieit­keztében felmerülhet annak szükségessége, hogy a tiszti orvos, amikor tanyalátogatásra. mi2gy, a banyán odakint talán magánrendelés­sel is foglalkozhassak. Végezetül jönnek a tanyai lakosság szem­pontjából a magasabb kulturális igények, így ia villanyáram, kultúrház^ leventeotthon sitíb-, Ezi a kép. amelyet itt elmondattam, aej, ame­lyet én a tanyai lakossággal folytatott igen gyakori érintkezésem során sorrend szempont­jából ki tudtam alakítani. Ez elég logikusnak látszik, ezzel szembeni a belügy miniszter úr rendszere, az ő szempontja az, hogy elsősorban. a közigazgatást viszi ki a tanyára, mert az ó megítélése szerint a közigazgatás kintléte irányt mutat majd a töhbi szempontnak ÍSÍ ha> tást gyakorol elsősorban az. utak fejlődésére, azutáni — mint az indokolás mondja — a tanya­központok kialakulása módot ad majd kereske­dők odátelepülésém Én ehhem a kérdésbieni — szinte azt mondhatnám — fordított folyamatot látók- Piukovieh képviselőtársam már emll tette ezt felszólalásában. Én is csak alátámaszt­hatom azt, amit ő mondott, hogy tudniillik nem a tanyaközponthoz igazodik az útkérdés megoldása, az utak kiépítése, hanem igenis, a már megléviő úthálózat szerint, az útosomó­pontőkhoz települnek oda a közigazgatási ki­rendeltségek, a kereskedők már rendszerint ott vannak, legalább is kisebb számban és ott vannak az iparosok is, mire a tanyai közigaz­gatás odâ kiérkezik. De hát természetes és ma­gától értetődő, hogy a 'belügyminiszter úr, ­mint közigazgatási szakember, elsősorhan a belügyi igazgatás szempontjait látja előtérben.. Kétségtelen ^ is az, hogy a tanyakérdés leg­nagyobb része a közigazgatással összefüggő feladat, úgyhogy ennek a szempontnak elő­térbe helyezése magától értetődőnek iis látók' a bellügyminii&ziter úr által biemyujtQitt javaslat indok olá&ábami és' itteni tárgyalása sorám Egy helyen azoniban feltűnő, hogy a tanyái köz-, igazgatást a belügyminiszter úr indokolásában mint egyedül üdvözítőt állítja he. Amikor -, ugyanis ai tanyaközségek kérdésével foglalko­zik a» indokol ás^ akkor á következőket miondja (olvassa): »... a már ma is meglévő homogén tanyaközségekben nincs tariiyakérdéis, ezek à helyi közigazgatást éppen, olyain jól látják eL mint a ziárititelepüUésű községek«. 4 Ebbőíl az következik, hogy ahol tehát a közgiazgaftás jól működik, ott a: tanyakiéirdós mán nneg van oldván Én eziti egy kis túlzásnak látorni. mért bizony a közigazgatási kérdések megoldásán túl ! ott van mié'g. a tanyakéndiást sok száz és> isteáz--re«#-^ léte." •"•'- • ...-._- •••' -\ > " jfí; .Í ;-lí­; *|' ;. T. Ház! -Rátérve magának a törvényjavas­latnak tárgyalására, felvéteni azt a kérdést, hogy. legelőször el kellene dönteni azt, mint ­20*

Next

/
Thumbnails
Contents