Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-331

Az országgyűlés képviselőházának 331. ség vetési nehézségek miatt nincs lehetőség. Eizért átmenetileg nem az állami tanoncottho-n'ok támogatására biztosítottam tárcám költségvetésébeni megfelelő fedezetet. Az építési és költségvetési nehézségek megszűnése után a tanoncotthonok hálózatát a körzeti szakirányú tanonciskolák kiépítésévet párhuzamosan kívánom kifejleisztetnii. A tanonictairtó mesterek élelmezési gondjainak teljes átvállalására^ sines ezidoszerint le, be tőség. Ezen a nehézségen annak! a lehetővétételével kívánóik ' segíteni, hogy egyes állama tanoncotthonok ne csak telje

e ellátásra vegyenek fel tanoncokat, hamem ágynevezett ebédelteiési akciókat is szervezzenek. Ezirányban a szükséges kezdeményező^ lépéseket már meg is tettem. Az: iparostanoneiskolábam a. tamátás ideje az 1922:XII. te. 117. §-a értelmében heti 9 óra. Egy napon 5 tanóránál többet és 2 tanóránál kevesebbet Diem lehet tartani. Az. interpelláló képviselő úrnak a» a megállapítása, hogy egy tanonc hetenként háromszor • délután 4 órától 7 óráig iskolában van, nem általános, jelenség. Vannak oi'yan nagyobb taimnciskoíák, aihol a tanoncokat hetenkint csak két délután hívják be iskolai tanulmányok folytatására. Intézkedtem aziránt, hogy minden olyan tanonciskolában» ahol ez valamiképpen megoldható, a tanoncokat hetenként többször, mint két ízben iskolai oktatásra ne hívják be. Persze, ezt különösen a kisebb iskolá-kbaim nehéa megvalósítani. A legtöbb tanonciskolában ugyanis csak óraadók tanítanak, akiknek napi elfoglaltsága legtöbbször nem engedi meg azt, hogy délelőtti elfoglaltságuk után további öt órát egyfolytában tanítsanak délután is. Ezt a kérdést csakis a főhivatású tanonciskolái tanítói állások na. gyobbszámú megszervezésével lehet véglegesen megoldani. Ennek fokozatos megvalósítására törekszem. Aiz interpelláló képviselő ár azt kívánta, hogy vezessék be minden tanonciskolába r a szakoktatást még akkor is, ha a tanoncok! létszáma ezt nem teszi lehetővé. A szakoktatásnak a tanonciskolákba való bevezetését az 1922:XII, te. végrehajtási utasítása, akként ^szabályozza, hogy szakirányú Oktatásról a község akkor köteles gondoskodni, ha az egy rokonipar-esoporiïhoz tartozó tanoncok száma a negyvenet eléri. Nincs azonban akadálya annak, hogyha valamely község a szakoktatás bevezetésének terheit vállalja, az ülető általános irányú iparos, tanonciskola ennél kisebb tanonclétszámmal is szakirányúvá szerveztessék át. A község etzzel kapcsolatos terheinek csökkentésére államsegélyért folytamodhatik. ' Egyébként mindazok a kérdések, melyeket a tanoncoktatással kapcsolatbani az interpelláló képviselő úr megemlített, gyökeresen csakis törvényhozási úton rendezhetők. A vallás- és ikÖEoktatásügyi tárca, költségvetésének tárgyalása során már be is jelentettem egy ilyen törvénytervezet előmunkálatainak megindítását. Ebben a törvénytervezetben gondoskodni kívánok a szakirányú tanonciskolák nagyobb számban való felállításáról, valamint ezekkel kapcsolatban tanoncotthonoki szervezéséről is. Az. úgynevezett körzeti iparostíanonciskolák felállításával pedig lehetőség nyüik arra, hogy a tanoncok egy vagy legfeljebb' két nap alatt minden iskolai kötelezettségüknek eleget tegyenek. Kérem at. Képviselőházat, hogy válaszomat tudomásul venni szíveskedjék.« ülése 1943 október 22-en, pénteken. 111 Fogadja Nagy méltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapest, 1942. évi december 'hó 31. Szinyieii Merse Jenő s, k. m. kir. vallás- és, közoktatásügyi miniszter.« Elnök: Méltóztatnak az írásbeli miniszteri választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr válasza Kövér Gusztáv képviselő úrnak. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Mocsár y Ödön jegyző (olvassa) : »Nagyméltóságú Elnök Ür! Kövér Gusztáv országgyűlési képviselőnek a Képviselőház ,1942. évi június hó 10. napján tartott 2&4. ülésén a műegyetem mezőgazdasági növénytani tanszékének betöltése tárgyában hivatali elődömhöz intézett interpelláció járta adott írásbeli válaszomat további szíves, eljárás végett van szerencsém Nagyanéltóságoddal tisztelettel az alábbiakban közölni Tény az, hogy a. József Nádor műszaki és gíazdaság'üudoimányií egyelem mezőgazdasági osztályának mezőgazdasági, növénytani tanszékére nem a. mezőgazdasági kar által első helyen jayasiolt, hanem a második helyen javasolt pályázó neveztetett kí. Helytelen azonban az a beállítási, minltlha az első helyen javasolt pályázó kineveizése azért; maradt volna el, mert ő harctéri szolgálatot, teljesítvén, nem volt abban a helyzetbein, hogy saját ügyeinek utánajárjon. Elsősorban is meg kell állapítanom, hogy a kinevezett professzor, aki egyébként szintén egyetemi magántanár, európai hírű tudós, az örökléstani kísérleti vizsgálatok terén egyike a •legfelsőknek. Kétségtelen, hogy az első helyen jelölt pályázó is kiváló tudós, akinek nagyon terjedelmes és értékes tudományos ' szakirodalmi munkássága van, ez azonban nem olyan irányú, amilyent a szóbanlévő tanszék természetié megkíván, mert csaknem kizárólagosan, a • uövényreindszetrtanra szorítkozik és> távol áll a mezőgazdasági tartalomtól. A kinevezésnél a választás azért esett vele szismben a II. helyen jelölt dr. Oláh László egyetemi magántanárra, a M. Kir. NövényÖrökléstani Kutató Laboratórium vezetőjére, mert Oláh László eddigi működése, képzettsége és kutatási iránya leginkább megfelel ia műegyetemi mezőgazdasági osztály agrolbotanikai tanszéka természetiének. Dr. Oláh László kutatási tere éppen a növénynemesítés és az örökléstan sejttani vonatkozásai, amely tárgykörben évekig dolgozott külföldön a növénynemesítés centrumai-báni és jelenleg is vezetője a M. kir. Növény örökléstani Kutató Laboratóriumnak. Tudományos működéséről csak aranyit kívánok még megemlíteni, hogy növénybiológiái és örökléstani munkássága alapján már 1934 ben külföldi kutató ösztöndíjat nyert, kutatásainak és tudományos munkálkodásának elismleréseűl 1940-ben a, m. kir. József Nádor műszakig és

1 gazdaságtudományi egyetemen magántanárrá képesíttete^t. Tollából edidig 33 tudományos dolgozat jelent meg s ezenkívül

1 számos cikk és közlemény különböző szaklapokban. Egyébként az interpelláló képviselő úr megnvugtatására még azt is közölhetem, hogy n szóban lévő egyptemi tanári állásra a kar által első hetven jelölt pályázó időközben kineveztetett * Magyar Nenize^ Múzeum statu- . sába oly állásra, am elv az ő kutatási területének, tudományos munkásságának leginkább megf el ©T. Kérem a t. Képviselőházat, hogy válaszoló*