Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-331

Ï08 Az országgyűlés képviselőházának 331 Miatt is és ezért nem érvényesíthetett csupán kKilföldi részvénytársaságok által! támasztható igényeket a m. kir. államikinestár ellen. De különösen nem állhatja meg helyét ez a kifogás aizért sem, mert az 1921:XXXIII. tc.-be iktatott trianoni békestserzŐdés 232. cikke kifejezetten elrendeli azt, hogy a szövetséges és társult hatalmaik állampolgárainak javaihoz, jogaihoz és érdekeihez oda kell érteni azokat a társaságokat is,. amelyekben ezek az állaimpolgánolk — mint a nevezett vállalat eseteiben is — érdekelve voltak. Ilyen körülmények között az, igazságügyminiszter úr a! feljelentésnek azt a részét, hogy a vállalat atz adóinentességet azi }923. évben a magyar ' kormány hatos ág megtévesztésével nyerte el, alaptalannak találta. A feljelentésben foglalt az az állítás, hogy szabálytalan volt a; brüsszeli vállalatnak a Compagnie Financière et Industriell© Bel go Hongroise belga részvénytársasággal VBJÓ egyesülésének cégbejegyzése olyan külföldi vállalattal, «mely alapszabályai értelmében már előbb megszűnt és megtévesztő volt a cégjegyzék tartalma is akkor, amikor úgy tünteti fel', mjintha a Compagnie Financiers et Industrielle Belgo-Hongroise olvadt volna bele a Buda. pestvidéki Kőszénbánya Rt.-ba, holott az utóbbi olvadt bele a külföldi vállalatiba, lényegében azt akarja kifejezni, hogy a vállalat vezetői megtévesztették és tévedésben tartották a pénzügyi hatóságokat a Budapestvidéki Kőseénbánya Rt. részére engedélyezett adómentesség fennállása tekintetében, mert jäzt a látszatot keltették;, hogy a. jelien legi részvénytársaság azonos azzal aiz előző részvénytárisasággaí, amely az adóimentességet kapta, holott lénye, gében másik új vállalat létesült, amely csupán csak az előbbivel^ azonos cégelnevezést iar*totta, meg. Arra nézve, hogy a sEÓbanlévő két belga részvénytársaság egyesülhetett-e egymással az egyiknek az alapszabályaiban megállapított határidő lejártával, a belga jog szabályai az irányadóik és ebbeni a kérdésben &• belga, hatóságok voltak hivatva dönteni. A szóhamlévő egyesülést annakidején Belgiumban a cégbíróságnak bejelentették és aß erre vonatkozó köz. gyűlési jegyzőkönyvet szabályszerűen közzétették az erre szolgáló hivatalos lapban. Nem lehet tehát kifogásolni, hogy ennefe igazolása alapján a magyar cégbíróság a budapesti j fiókra, néföve bejegyeztette a cégjegyzékbe az • egyesülést. I Az egyesülésre vonatkozó közgyűlési ,7-egyző" í könyvekből az tűnik ki, hogy a; Société Anonyme des Char bonages du Bassin de Budapest, magyarul Budapestvidéki Kőszénbánya Rt* j brüsszeli cég a Compagnie et Industrielle í Belgo-Hongroise cégű másik belga részvény. ; társasággal akként egyesült, hogy mint a két | társaság megseünt és új részvényt/ársiaság keleifi J kiezett í Annak, hogy a Buda pestvidéki Kőszén-* íbánya Rt. olvadt volna heile a Compagnie Financier© et Industriellie) Belgoi-Hongroisiet külföldi vállalatba, — az igazságügyminiszter úr véleménye szerint — ellene szól az a körül- I meny, hogy mindkét társaság részvényesiéi ad1 dig részvényeikért az egyesült részvénytárisa-1 ság részvényeit kaptáik. De ellene szólt maga *.] »fusion« szó használata is, az erre vonatkozói közgyűlési jiegyzőkönyvben. í A belföldi fiókintézetnek a Kt. 216- <^án* ütése 1943 október 22-én, pénteken alapuló önállóságánál fogva a Budapestvidéki Kőszénbánya Rt. 'brüsszeli cégnek ily módon történt egyesülése következtében' a budapesti t'iókintézet nleim szűnt meg, hanem attól) fogva, hogy az egyesülésit az itteni cégjegyzélkbe bevezették s ezzel a külföldi főintézet viszonyaiban beállott ez a változás a belföldi fiókintézete© nézve is hatályossá lett, a most már egyesüléssel! létrejött, új részvénytái-saságnak lett a fiókintézetévé. Az igazságügyminiszter úr véleménye szerint ma'nemi fér kétség ahhoz, hogy az 1929. évi egyesülés óta működő Budapest vidéki Kőszénbánya Rt nem azonos jogi személy a korábban l'ennállott hasonló cégű részvénytársasággal. Enneík azonban nincs jelentősége abból a szempontból, hogy a kincstár és a brüsszeli cég között 1923. december 29-ém létrejött egyezség biztosított adómentesség megilleti. A. magyar államkincstár és a Budiapestvidéki Kőszénbánya Rt. brüsszeli cég között létrejött megegyezéssel a társuliati adómentesség nem a Société Anonyme des Charhonagesi du Bassin de

1 Budapest brüsszeli cég személyéhez fűződő kiváltságkép. hamieim egyenesen az egyezségben is megjelölt budapesti finkintézelti számára engedélyeztetett. Az említett egyezség szövegéből kitűnően ugyanis a vállalat belga érdekeltség© éppen anna'k fejéhen mondott lei a magyar állani ^ ellen a trianoni békeszerződés 232. cikk/e alapján támasztható -kitérési igényének érvényesítéséről, hogy az egyezség a; Budapestvidéki Kőszénbánya Rt budapesti cég, tehát a belföldi fiók részére hiztosítsa az adiómentességet. Minthogy ezek szerint a belga érdekeltség részéről a kártérítéisi igényről való lemondásnak egyezségi feltétele olyan adómentesség biztosítása volt, amelynél fogva a budapesti fiók üzleti tevékenysége a kikötötti idő alatt társulati adó alá nem vonható, ennek a rfeltételnek a. teljesítése szempontjából csak az a lényeges, hogy a budapesti fiók fennálljon és üzltetét tovább folytassa. Tekintettel pedig arra; hogy a kedvezményezett budapesti fiók változatlan üzleti köribtin működött és működik és az egyesüléssel keletkezett belga' válta latnak: nemcsak a cége azonos az előbbi vállalat cégével, hanem átvette annak vagyonát és üzletét, ennélfogva az igazságügyminiszter úr véleménye szerint egymagáiban ez a változás amint nem érintette a fiók fennállását, nem vonta maga után az egyezségben engedélyezett ideiglenes adómentesség megszűnését seim. Az igazságügyminiszter úrnak az előbbiekben ismerteitett szak:véleménye alapján nevezett vállalat társulati adó alól való mentességét továbbra is fenntartom. Tisztelettel kérem az igazságügyminiszter úr nevében is adott válaszom tudomásulvételét. Budapest, 1942. december 28. Reményi-Schneller Lajos m. kir. p. ü. miinisztea'.« Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a miniszter úr válaszát tudomásul venni? (Ige,)!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a pénzügyminiszter úr válasza Csoór Lajos képviselő lirnak. Kérem a jegyző* urat, szíveskedjék azt felolvasni. Nyilas Ferenc jegyző (olvassa): »Válasz Csoór Lajos országgyűlési képviselőnek ai védett gazdaadósok rendkívüli tőketörlesztésié után járó tőketörlesztési c jutalom tárgyában előterjesztett interpell ációjárav