Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-331
Az országgyűlés képviselőházának 331. ülése 1943 október 22-én, pénteken. 109 A képviselő, úr által felvetett kérdésiekre válasz/oniat az alábbiakban adom meg: . '/ r »A tőketörlesztési jutalom megállapítására illetékes Pénzintézeti Közipontot és az Országos Köziponti Hitelszövetkezeteit már jóval a képviselő úr interpellációjának előterjesztése előtt fel hatalmaztam arra, hogy a tőketörlesztési jutalmat azokban az esetekben is megállapíthassák, amelyekben a visszafizetés oly időpontban törteut, midőn a védettség' általában már megszűnt. Egyébként a tőketörlesztési jutalomra vonatkozó szabályok változatlan fenntartását ma már nem tartom indokoltnak ® ezért tervbe vettein, hogy azok megfelelő módosítását rövidesen kezdeményezni fogom. Kérem- válaszom szíves tudomásul vételét. Budapest, 1943. évi január hó 22-én. Remény i-Schnelier Lajos s. k. m. kir. pénzügyminiszter.« Elnök: Méltóztatnak az írásbeli miniszteri választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a válaiszt tudomásul veszi.. Következik a pénzügyminiszter úr válasza Közi-Horváth József képviselő úrnak. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Mocsáry Ödön jegyző (olvassa): »Válasz Közi-Horváth József országgyűlési képvisel őnek a képviselőház 1942. évi december hó 2-án tartott üésében az aknasizlatinai öregségi és rokkantsági járadékosok jogos panaszainak megszüntetése tárgyában eiőterjetsstett interpellációjára. »Az igen tisztelt képviselő úr sürgős.intézkedést kért aziránt, hogy az aknaszliatinai bányanyugbéresek az őket megillető magasabb járandóságokat; — az esetleges alaki nehézségek áthidalásával — a legrövidebb időn belül megkaphassák. Az igein tisztelt képviselő úr kérésére a belügyminiszter úrral egyetértően a következőket válaszolom: Azs aiknaszlatinai m kir. sóbánya hivatal üzemeiben foglalkozó munkások betegségi ' biztosítását 1940. májusi hó 1-től 1 kezdődőiéin; nyugbér biztosítását pedig 1941. december hó 1-től kezdődően külön belügyminiszteri engedély alapján, az Aknaszlatinái m. kir. Sóibányahivatal Bányatárspénztára látja el. Az 1941. évi november hó 18-án kelt 302.500—1941. B. M. számú rendelet szerint ,a; bányaltárspénztár első alapszabályának megállapításáig a nyugbér biztosítási tennivalóknál a komlói m. kir. kincstári kőszénbánya tái-ispénztára alapszabályának megfelelő atllkiatimazásával kell eljárm!.'' Azokat a nyugbéreseket, özvegyeket ési árvákat, akiknek ai nyugbérlbiztosítlási szolgáltatásokiria vonatkozó igényjogosultsága az 1939. évi március hó 15. napja előtt nyílt meg, olyan összegű nyugbér (özvegyi nyugbér, árvanyugbár) illeti meg, amilyen összegű nyugbért (özvegyi nyugbér, árva nyugbér) a komlói m. kir. kincstári kőszénbánya társpénztárának alapszabályai szerint a B. biztosítási csoportba tartozott biztosítottialk, illetőleg ezeknek özvegyei és árvái kapnak. Az így megállapított nyugbér (özvegyi nyugbér, árva nyugbér) összege azonban nem lehet kevesebb f a volt cseh-sizlovák jogszabályok szerint az érdekeltet megillető nyugbér (özvegyi nyugbér, árva nyugbér) 25 százalékkal felemiéit összegénél. A volt 1 csehszlovák jogszabályok 1 szerinti nyugbéreknek (Özvegyi nyugbérekûiek, árva nyugbér éknek) a fenti belügyminiszteri rendeKÉPVISELŐHAZI NAPLÓ XVII. íet szerinti átszámítását az aknaszialinai bányatárspéinztár a legrövideblb idő alaltt fogianatosította úgy, hogy az aknaszllatilnai 171 nyugbéres, 213 özvegy és 184 ellátatlan árva már 1942. február hó 1-én a magyar jogszabály okit. ak megfelelően kapta nyugbérét visszamenőleg az 1941. évi december hó 1-től kezdődően járó különbözeti összegekkel együtt. A nyugbéresek éss özvegyek részére a bányatárspénztár külön-külön névreszólói határozatot hozott, amelyben felhívta, a figyelmüket arrai. hogy a, társpétaztár határozata ellen a budapesti Központi Kir. Járásbíróság mint .társadalombiztosító bírósághoz! fellebbezhetnek. A nyugibérekiüek (özvegyi nyugbéreknek. árvauyugbéreknek) a fenti belügyminiszteri rendelettel megállapított magyar jogszabályok szerinti rendezése a vol ti cseh-szlováki jogszabályok szerinti nyugbérek (özvegyi nyugbérek, árvanyugbérek) végösszegét a fentiekben már jelzett 25 %-om felül 7 %-al emelte, minek következtéiben aiz a helyzet, hogy a bánya társ*pénztár nyugibérpénztárának hiánya meghaladja a havi 6000 P-t. Meg kiell még említenem, hogy az aknaszlatinái nyugbéresek ketízben rendkívüli segélyihm is részesültek, így legutóbb 1942. évi október 21-én, összesen 9.245 pengő rendkívüli segélyt utaltam ki rételukre. Mindezekből megállapítható, hogy az aknaszlatinái nyugbéresek (özvegyek és 1 árvák) nyugbéirének a magyar jogszabályok szerinti rendezésnél semmiféle késedejem nem történt. A bányatárspénztárak önálló jogi személyek. Nyugbér emelést csak közgyűlési határozattal és annak belügymniszteri jóváhagyásával lehet foganatosítani. A diósgyőri társpénztár is ilymódoln' emelte a nyugbéreket. Ezzel szemben a komlói bányiatárspénztár kötelékébe tartozó munkások; azért, hogy a nagyobb járulékfizetést elkerüljék, elzárkóztak a nyugbérek emelésétől és csak az 1942. évi október 25-én tartott közgyűlésükön határozták el a nyugbéreknek körülbelül 17-5%-kai felemelését Minthogy a fentiekben hiyatkozott belügy; miniszteri rendelet szerint az aknastzlatinai bányatárspénztár egyelőre a komlói bányatárspéSnztár alapszabályai szierint köteles mű-> ködni, e közgyűlési határozat alapján az akna-, szlatinai bányatárspénztár kötelékébe tartozó nyugbéresek, özvegyek és árvák^ nyugbérét (özvegyi nyugbérét és árvanyugbérét) az aknaszlatinai bányatárspénztár a komlói társpénztár határozatával egyező mértékben emeli fel. Ennek megfelelően a legmagasabb nyugbér. az »A« csoportba tartozóknál az eddigii évi 1380 pengőről, illetve havi 115 P-ről évi 1620 P-re, illetve havi 135 P-re!, a »B« csoportba-, tartozóknál az eddigi évi 840 P-ről, illetve havi 70 P-ről évi 1020 P-re, illetve 85 P-re emelkedik. Budapest^ 1942. december 21. KeményiSchneller Laijos s. k. m. kir. pénzügyminiszter.« Eluök: Méltóztatnak az írásbeli miniszteri választ tudjomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a pénzügyminiszter úr válasza Lili János képviselő úrnak. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Mocsáry Ödön jegyző (olvassa): »Válasz Lili János országgyűlési képviselőnek a képviselőház 1942. évi inovember hó 11-én tartott ülésén a jövedelemadóalap alsó határának fel-, 18