Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-331
Az országgyűlés képviselőházának 331. delkezésnek azt a korlátozó magyarázatot adja, 'hogy a minisztérium csupán egyes előre pontosan körülírt bűncselekmények tekintetében ruházhatja^ át az eljárást és az ítélethozást az arra hivatott bíróságokról más polgári büntető bíróságokra, mégpedig akként, hogy a minisztériumi rendeleteknek az 1938: XVI. te. 1. §-& hasonlóságára kimerítően fel kell sorolnia miiiiidaizokíat a bű mesélek menyeiket, amelyeknek elbírálását az ötös tanács, illetőleg a Kúria héttagú tanácsa hatáskörébe utalja. Ez ,a törvénymagyarázat azonban 'nyilvánvalóan téves és az ilyen felsorolás nem volna célravezető, mert minden egyes — természeténél fogva esetleg csekély súlyú — konlkrét bűncselekmény tekintetéiben is külön kell megviz.sgálini azt, vájjon az. adott esetben a hadviselés érdeke vagy más fontos állami érdek nem teszi-e szükségessé, 'hogy aiz ügyet külön szakbíróság, az öttagú tanácsi, illetőiéig a Kúria héttagú tanácsa bírátja-e el. Nem vitás, hegy az 1939 : II. te. 160. § ának ' (1) bekezdésében; foglalt ea a kifejezés: »egyes bűncselekményeife tekintetében« okszerű értelmezés szerint 1 felöleli mindazokat- a büntetendő CfSielekiményeket, amelyek a hadviselés érdekét vagy az államnak más érdekét érintik. Tehát a kormány akkor, amidőn az ilyen büntetendő cselekmények tekintetében a királyi ügyészre, illetőleg a koronaügyészre bízza annak eldöntését, vájjon; a fenti érdekekre tekintettel valamely büntetőiügyet az Öttagú külön tanács vagy a Kúria héttagú tanácsa; elé kell-e vinni, lényegében meghatározza a bűncselekményeknek: azt ai körét, amely a törvényi felhatalmazás alapján az úgynevezett öttagú tanácsi illetőeg közvetlenül a Kúria elé vihető, egyben pedig megszűkíti ennek az • általános rendelkezésnek gyakorlati alkalmazhatóságát. Igazolják ezt a megállapításomat a statisztika adatai is, amennyiben a rendelet kihirdetésétől 1942. évi november hó 18. napjáig terjedő időbein a királyi ügyészek csupán nyolc ügyet vittekl iá királyi törvényszékek öttagú külön tanácsai elé, a koronaügyész pedig egyízben sem élt a rendelet 3. §-ában biztosított jogával. Nem helytálló Mosonyi Kálmán t. képviselőtársaimnak az az állítása sem, hogy egyes ügyeknek közvetlenül a Kúria hetes tanáosa elé vitelei a megfelelő jogorvoslat és a védelem elvének gyakorlati biztosítása figyelmenkívüihagyását jelentené. Ebben a tekintetben teljes megnyugtatásul szolgálhat a Kúria elnökének az 1943. évi január havában megtartott évnyitó teljes ülésben elmondott beszédének meggyőző pkfejtése: »A helyesnek látszó törvénymagyarázat szerint .... a honvédelmi- törvény 160. §-ának második bekezdésében foglalt az a reu del kézé?, amely jogorvoslati lehetőség biztosítását írja elő, nyilván csak azokra az esetekre vonatkozik, melyekben a kormány az ítélkezést a bűnvádi eljárás rendes szabályainak módosításával valamely aisófokú bíróság hatáskörébe utalja. Ha azonban már elsőfokon is az. ország legfőbb bírósága ítélkezik, külön jogorvoslat biztosítását nem állhatott a törvényihozó száji : dekában. A m. kár. Kiíriának első és végső tokon való ítélkezése *— különösen, ha az a közvetlenség és szóbeliség', valamint a védelem gyakorlati lehetőségének biztosítása mellett t'örténik — voltaképpen egyértelmű a jogorvoslati lehetőség - nyilvántartásával, mert biztoKÉPVJSJELOHAZI NAPLÓ XVH, ülése 1943 október 22*én, pénteken: 101 sítja az ügynetk a legmagasabbl'oká bíróság által való elbírálását. Egyébiránt a 4810/1942. M. E. számú renclerlet 4. §-a újrafe-vételt enged a m. kir. Aúria héttagú külön tanácsa által # elintézet bűnügyekben is. Már pedig a>z újratél vétel is tágabb értelemben vett, úgynevezett rendkívüli jogorvoslat. Ennek, a megadásával tehát « rende-et voltaképpen meg is felelt a hon védelmi törvény 160. §-ának második bekezdésében előírt garanciális rendelkezésnek.« Végezetül reá kell mutatnom, arra, hogy Mosonyi Kálmán t. képiviselőtársamnak az az állítása, mintha én a költségvetési vita során elhangzott felszólalásomban, illetőleg Nagy László képviselőtársamnak adott válaszomban olyan véleményt nyilvánítottam volna, hogy a honvédelmi törvény 160. §-a> a jogorvoslat elvének gyakorlati biztosítására, utalással csupán a, rendes és nem egyúttal a rendkívüli jogorvoslatra —- mint amilyen az újraíelvétel — is gondolna, valamint az a, további állítása, hogy én a rendelet visszavonására irányuló kérésére azt válaszoltemi volna, hogy sajnos, mem tehetem már meg, mert időközben a királyi ügyészség már nyolc esetben eljárást indított az új rendelet alapján, — my i Iván valóan téves. En ugyanis felszó'ljaJásoni során az újrafelvétellel kapcsolatban csak arra mutattatni rá, hogy az újrafelvétel nem fellebbviteli jogorvoslat, de ugyaniakkor kiemeltem azt is, hogy a törvényi felhatalmazás a jogorvoslatot nem korlátozza a fellebbvitelre és így a, rendelet akkor, amidőn az újrafelvétet lehetőségét mem zárja ki, eleget tett a »'megfelelő jogorvoslat— gyakor ati biztosítására« irányuló követelménynek. Egyébként aninak a bizonyítása végett, hogy az interpelláló képviselő úr tévesen idézte a nekem tulajdonított feniti kijelentéseket, egyszerűen utalok a t. Ház 1942. évi november 18-án tartott üléséről felvett jegyzőkönyvre. Minthogy a 4.810/1942. M. E. számú rendelet a honvédelmi törvény 160. §-ában foglalt felhatalmazás keretét sem lépi tál és a. betűni foglalt rendelkezésekben törvénysértés nincs, kérem az interpellációra adott válaszom tudomásulvételét Budapest, 1942. évi február hó 18-án. Radocsay László s. k.« Elnök: Méltóztatnak-c az írásbeli választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik az iparügyi miniszter úr válasza Csoór Lajos képviselő úr interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Nyilas Ferenc jegyző (olvasw):. »Tisztelt Képviselőház! Csoór Lajos országgyűlési képviselő úr a, folyó évi november hó 11-én interpellációt intézett a földmívelésügyi és iparügyi miniszterhezi, az ország tüzetaanyagellátá,sa' tárgyában 1 . A szén ellátás tekintetében az alábbiakat van szerencsém a t. Képviselőház tájékoztatására ismételten közölni: Hazai széntermelésünk 1934. év óta 74%-kai megnjövekedett (1934-ben kb. 695.000 mázsa, míg 1941-ben 1,263.000 mázsa volt), de még így sieon tudta kielégíteni a hadiipari termelés fotkozása és íáiz ország területének örvendetes megnagyobbodásai által támasztott igényeket. A 1 zavartalan szénellátás érdekében átfogó ren17
