Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-331

98 Az országgyűlés képviselőházának 331. ben volt olyan időszak, amikor takarmányhiány miatit a gazdák részéről olyan 'nagymérvű állati elhajlás törtem t, amit a székesfőváros közvágóhídja felvenni nem volt képes. A közvágóhíd felvevőképessége

1 ugyanis — meghosszabbított vágási idő mellett is — naponta mintegy 1000 darab szarvasmarha. Ezzel «ziemben a felhozatali bizonyos napokon a napi 1000 darabet jióval meghaladta s így előfordult, hogy a vágásra váró szarvasmarhák száma olykor a 6000 ' fölé emelkedett. Miután a közvágóhídon lévő istállókban 4000 darabnál több szarvasmarhát elhelyezni nein lehet, az áldatok egy részét a vásártérig fedett csarnokban kellett elhelyezni. Hangsúlyozni kívánom azonban, hogy ez a helyzet csak a rendkívüli viszonyok következtében átmenetileg állott elő. Jelenleg nincs túl felhajtás, így az állatok két napon belül levágásra kerülmeík. Közölhetem az igen t. képviselő úrral, hogy az állatok megfelelő elhelyezése, gondozása és takarmányozása ügyélben intézkedés történt. Kérem a t. Házat, hogy írásbeli válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1943. évi március hó 3-án. Báró Bánf fy Dániel s. k.« Elnök: Méltóztatnak az írásbeli választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a földiníveüésügyi miniszter úr írásbeli válasza Rajniss Ferenc képviselő úrnak. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Nyilas Ferenc je'gyző (olvassa): »T. Képviselőház! Rajniss Ferenc országgyűlési képviselő úr 1942. évi július hó 1-én interpellációt intézett a kormányhoz az igénybevehető ziidó földtulajdoni mezőgazdasági felszerelés© tárgyában. A miniszterelnök úr az interpelláció másolatát azzal a kéréssel küldötte meg hozzám. ÎMsgy arrai a választ én adjam meg. Az interpellációban felvetett kérdésekre válaszom a következő: A zsidóbirtokok mezőgazdasági fefezereléfiének igénybevételéről! a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól

1 szóló 1942:XV. törvénycikk kielégítőéin rendelkezik. A vonatkozó rendelkezések szerint abban az esetben, ha m gazdálkodást a keresztény ingat l'an tulajdonos zsidó haszianhérlíőíétől átveszi, tehát az eddigi kereteket tartja fenn, az 1942:XV. törvénycikk 13. §-a érteimébén az élő és holt gazdasági felszerelés átaidását az ingatlan kiterjedésére tekintet nélkül megkívánhatja. Abban az esetben viszont, amikor a zsidó ingatlantulaj donoisit ingatlanának, átengedésére kötelJezem. és az ingatlant birtokpolitikai célokra használom fel és a gazdálkodás eddigi keretei megváltoznak, a felszerelés nagyobb részét a földhözjuttátott kisemberek nem is használhatják. Az átengedésre kötelezett zsidóingatlanok juttatása ugyauis az 1936. évi XXVII. * törvénycikk szellemének megfelelően elsősorban törpebirtokoknak egészséges kisbirtokokká való kiegészítésére történik s az ilyen juttatottaknak pedig a hivatko>zott törvény "szerint rendelkeziniök kell & szükséges gazdasági felszereléssel. A felszerelés megszerzésének nagyobb jelentősége akikor van, ha a felhasználás' során középbirtok alakítása indokolt. Ez azonban legtöbbször az 500 holdnál nagyobb ingatlanok esetében áll fenn. Erre áz; esetre pedig az 1942. évi XV. törvénycikk 3. §-áamk (1) bekezdése &' felszerelés megszerzését biztosítja. ülése 1943 október 22-én, pénteken. Kérem a t. Házat» hogy írásbeli válaszomat tudomásul venni méltóztassék, Budapest, 1943. évi január hó 30-án. Báró Bánt'fy Dániel s. k.« Elnök: Méltóztatnak a választ tudoimásul venni? (Igen!) A Ház a> választ tudomásul veszi. Következik a földmívelésügyi miniszte.r úr írásbeli válasza gróf Serényi Miklós képviselő úr interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a Atlaszt felolvasni. Nyilas Ferenc jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! Gróf Serényi Miklós országgyűlési képviselő lír 1942. elvi november hó 11-éni interpellációt intézett a m. kir. miniszterelnök úrhoz és. hozzám a drmavecsei zsidóbirtok eladása tárgyában. A miniszterelnök úr átiratilag felkért arra, hogy az interpellációra a választ ne

r vébeinl is én: adjam meg. Az interpellációkban felvetett kérdésekre' válaszom a következő: Az interpelláló képviselő úrnak korábbi, hasonló tárgyú interpellációjára adiott válaszomban -már

1 közöltem, hogy a most ismét szóvátett adásvételi szerződesve vonatkozóan a körülményeket kivizsgáltatom és & tudomásulvételt illetően végleges döntésemet ahhoz képest fogom meghozni. Közölhetem az igen t. képviselő úrral, hogy a Dunavecse község határában fekvő Milkó-féle 330 katasztrális hold kiterjedésű középbirtokra vonatkozó adásvételi szerződés tudotaásulvételét 549.138/1942. VII. 'B. 1. számú határozatommal megtagadtam és elrendeltem a szóban lévő ingatlan azonnali átengedésre kötelezését. Az előbb említett határozatom ellen özvegy vitáz Lo-rx Viktorné, mint vevő panasszal élt és

1 az iratok ezidőszerint a budapesti kir. ítélőtáblánál vannak. Ami a képviselő úrnak a szóban lévő ingatlan élő és holt gazdasági felszerelésének zár alól való feloldásával kapcsolatos kijelentéseit illeti, meg kell állapítanom, hogy azok tévedésien alapulnak!- Az'enilített felszereléseknek zár alól való feloldása ugyanis csak az ingatlan átruházásáho'z való hozzájárulástól feltételezetten tö.rtént. Miután pedig a szóbanlévő ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés tudomásulvételét megtagadtam, ennélfogva' az élő és holt gazdasági felszereléseknek zár alól való feloldása is hatályát vesztettéi. Kérem á t. Képviselőházat, hogy az interpellációra adott válaszomat tudomásul venni ' méltóztassék. Budapest, 1943. évi március hó 3-óm Báró Bánf f y Dániel s. k.« Elnök: Méltóztatnak azi írásbeli választ tudomásul venni? (IgenJ) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a földmívelésügyi miniszter úr írásbeli válasza Szöllősi JenŐ képviselő úr interpellációjára. Kérem a« jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Nyilas Ferenc jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! Szöllősi Jenő ország-gyűlési képviselő úr 1942. évi november hó 11 én inter p el lációt intézett hozzám az ország tűzifád'átása tárgyában. Az interpellációban felvetett kérdésiekre válaszom a következő: i A háborús viszonyok és az ezzel járó nehézségek szükségeséé tették, hogy a faeH&táa