Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-331

Az országgyűlés képviselőházának 331. Az alföldi jóminőségű búzatermő vidékeik gazdáinak régi panasza, hogy az egyes terményeik, így elsősorban a búza árában nem jut kifejezésre a belső minőségbeli különbség, E panaszokra tekintettel, a kormányzat már a múltban is igyekezett a minőségbeli különbségeket a búza áránál kifejezésre juttatni. A múlt évbemi a 78 kilogramm hektoliter súlyú szokványbúzának mázsánkénti ára ab feladóállomás 30 pengőben állapíttatott meg. E mellett külön minőségi felárat kell fizetni a 80—81 kiloigramm, vagy ennél több hektoliter súlytí búzák után, amelyek legalább 6U százalékban acélosak, idegen magtartalmuk az 1 százalékon alul van és ezenkívül egészségesek és nem tartalmaznak, szorult szemeit- A gyakorlatban a kérdés megoldását rendkívüli módon megnehezíti, hogy sem a hektolitersúly, sem egyéb külső ismérvek nemi feltétjeimül fejezik ki a búza belső minőségi tartalmát. Ez csak liszt vizsgálattal állapítható meg kielégítő ' módon, amely azonban, különösen a pármázsás kisebb tételeknél' ma & vizsgáló állomásoknak eilviselhetetlen megterhelését jelentené. A lehetőségeikhez képest fokozni kívánom az állomások teljesítőképességét, de ennek! a mai körülményeik között szitué el!háríthatatlan aikadályai nratatkoznaík A fajták vizsgálata során megállapítást nyert az is, hoigy a búza minősége nem feltétlenül csak a talaj és éghajlat következménye, hanem arra — a vetőmag minőséigén és a talaj!míívelésen kívül — rendkívül nagy befolyása van arbúza fajtájának is. Ennek következtében házán'k területén erősen elmosódnak azok a határvoinalak, amelyek régen a minőségi és nem minőségi búzatermő területek között fennállottak. Ezeknek a bortermő területeik mintájára való megállapítása azonban termelői érdekeket is sértene, mert meg nem érdieméit védelemben részesítenie aizioíklat a gardákat, akik a kiváló búza vidékeklen nem. megf elélő már .nőségi fajtája, de bővebben termő tömegbúzákat termelnek s méltánytalaniul sújtaná azokat a gazdákat, akik bár kevésbbé megfelelő vidéken, de olyan fajtájú búzákat termelnek, amelyekének belső minőségi tartalma jó. Éppen ezért e tekintetben az az álláspontom, hogy a kérdést nem merev határvonalak megállapításává!!, hanem a minőségi búza árának belső . érték szerinti megállapításával lehet megoldani. Ennek keresztülvitele a lisztvizsgálati módszerek gyorsabbá és általánosabbá tételével lesz majd megoldható, amire a magam részéről súlyt helyezeík. Kérem a t. Házat, hogy a pénzügyminiszter úr nevében is adott írásbeli válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1043. évi február hó 27-én. Báró Bánffy Dániel s. k.« Elnök: Méltóztatnak] az írásbeli miniszteri választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudOtmásul veszi. Következik a földmívelésügyi miniszter úr válasza Prokapecz József képviselő úrpak a cseh reform útjánt gróf Károlyi Lajostól elparoellázott földbirtokok tárgyában és a közellátás teréni a budapesti manhavágóhídon tapasztalható! Iklíméletien b«<aásmód megváltozz tatása ügyében. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Nyilas Férem* jegyző (olvassa): »T. Képviselőházi! Prokopecz József országgyűlési, képese 1943 október 22-én, pénteken. 97 viselő úr 1942. évi december hó 2-án interpellációt intézett a m. kir. közellátásügyi miniszter úrhoz és, hozzám a cseh reform útján gróf Károlyi Lajostól elparcellázott földbirtokoik tárgyában és a közellátás terén a; budapesti marhavágóhídoni tapasztalható kíméletlen bánásmód megváltoztatása ügyében. Az interpellációban felvetett kérdésekre tárcáin ügyköre szempontjából válaszom a következő: A 87.000/1939. F. M. számú rendeletben intézkedés történt aziránt, hogy e> visszacsatolt felvidéki terülteteken a cseih földreform során szerzett ingatlanok bejelentessenek. E rendelet alapján beérkezett jelentéseikből nem tűnik ki, hogy Tótmegyer községiben, olyan szlovák állampolgárok kaptak volna a cseh agrárreform során; földeikeit, akik azóta Szlovákiába költöztek és földjeiket haszonbérbe adva, csak a haszonbérek behajtásáért térnek vissza az országba. Megállapítottam azonban, hogy az említett! rendelet alapiáin felterjesztett bejelentéseik sokhelyütt, hiányosak és az időközben bekövetkezett változásokra sem terjednek kiÉppen ezért tigy intézkedtem, hogy a 87.000/1939. P. M. számú rendelet alapján beérkezett bejelentések felülvizsgálata, a visszaesatolt felvidéki területeken sürgősen történjék meg és hogy enme'k alapján a még kifogásolható öszszes cseh földreformos ingatlanszerzések hatálytalaníttassanak. Ez a. felülvizsgálati eljárás a közel jövőben Tótmegyer községben is megtörténiik. Az igemi t. képviselő lir interpellációjában foglalkozott Szimő község lakosságának a çs'eli agrárreform során» történt ingatlanszerzésével is. Ezzel kapcsolatban a következőket közölhet tem: A cseh f öldref ormot megelőzően gróf Károlyi Lajosnak Tótmegyer község határában összesen 18,445 katasztrális hold kiterjedésű birtoka voit. Ezt a, birtokol: a cseh földreform végrehajtásai során túlnyomórészbein: kisajátították. A kisjuttatásokra felhasznált területekből Szimő községbelieik nagyobb ára 1 katasztrális holdas parcellákban 201 katasztrális holdat tulajdoni juttatásként kaptak. A szdmőieik ingatlanszerzését — • tekintetted; arra, 'hogy földmíves kisemberekről van szó — a 2550/1939. M. E. számú rendelet alapján megerősíteni kívánom. A megerősítési határozatok kiadásának azoinban ezidőszteirint az az akadálya, hogy a csehszlovák föidlhjvata'i ,

a jottatláisokat telekkönyvileg nem rendezte, viszont a német birodalommal (Protektorátussal) kötött iratcsereegyezmény alapján a protektorátusi földmíve-. lésügyi minisztérium a földbirtofeszerzési iratokat még nem küldte meg. Mihelyt az iratok megérkeznek, módomban lesz a megerősítési határozatokat, kiadni és a szimőiek ingatlanszerzését telekkönyyileg is rendeztetni. Ám«m_ynyíben a megerősítés, során megállapítás^ nyer az, (hogy a juttatottak az ingatlanoknaik as cseh földhivatal által' .megállapított júttatatási árát még nem fizették volna ki teljes egészélben, úgy a hátralékok behajtásáról gondoskodni fogok. Az ingatlanok adóit természetesen a juttatottak tartoznak viselni és ennek behajtása a pénzügyi hatóságok feladata. Mivel) a juttatás, tulajdonként történt, így a juttatottak, mint tulajdonosok az ingalanért haszonbért nem w> fizethetnek. A képviselő úr szóvátetite a budapesti közvágóhídon tapasztalt visszásságokat is. Erre vonatkozólag megállani toltam, hogy a múlt év. \