Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-331
96 Az országgyűlés képviselőházának 331. ülése 1943 október 22-én, pénteken. pellációt intézett hozzám a gyümŐlcsexpo,rtorök panasza tárgyában. Az interpellációra felvetett kérdésekre válaszom a következő: Az interpelláló képviselő úr: a múlté vi gyümölcsexporttal kapcsolatban tett szóvá panaezelkat. Azt állította, hogy a gyümölcsexport a legszervezetLemebb módon bonyolódott le és e'lőfrdult, hogy az utolsó pillanatban akkor zárták te a határokat, amikor ai áru már exportkészen állott & ha később m áru kivitele mégis lehetővé vált, akikor már igen sok vágón áru romlásnak indult és így olyan álla- * pótban került (külföldre, ami rontja a magyar gyümölcs hírnevét. A képviselő úr állításával szemben^legeli szögezmieim, hogy a gyümölcsexport előkészítése. a múlt esztendőben is teljes előrelátással és körüitekintesisel indult meg és bonyolódott le. A gyümölcsexport «stzenrpoxitjából számba jöhető országokkal, jóval az, idény megkezdése előtt megkötöttük a gyümölcsexportra vonatkozó megállapodásokat és ezzel a kivitel lehetőségét biztosítottuk. Ha ennek ellenére mégis előfordult, hogy egyes kivételes esetekben a kivitelt le kellett állítom, ennek az volt az oka, hogy a rendelkezésre állott beviteli értékkeret pótlólagos f elmelésére irányult tárgyalás némi ' elhúzódást szenvedett. Nem állott azonban napokon keresztül vagonokban az áru, amint azt az, igen _ tisztelt képviselő úr állította, mert a szállítási késedelem srem tartott huszonnégy óránál tovább. Az export lebonyolítása cél'jából hűtővagónok állandóani rendeIkezésue állottak és kivitelre nemcsak a saját hü tő vagonjainkat használtuk, hanem elegendő számú német .hűtő. vagont is bérelnünk azért, hogy a szállítás- hütővagóniok hiányában meg ne akadjon. Ezzel sikerült^ biztosítanunk aat, hogy a legnehezebb szállítási viszonyok mellett, amikor a gyorsvonaton való szállítás lehetősége nem voit meg, még Svájcba is «olyan mértékben tudtunk gyümölcsöt exportálni, amely mértékben^ a svájci piac felvevőképes volt. Hogy a határom a gyümölcsvagónokat nem továbbították mindig azonnal, illetőleg, hogy a szomszéd államok vasutai nem mindig tudták azonnal átvenni, ennek az à magyarázata;, hogy a, vámkezelést és a növényegészségügyi vizsgajatnc a külföldi államok előírásainak megfelelően, kell elvégezni és a múlt évben egyes. országok vasutai nem voltak mindig- abbain a helyzetben, hogy szállítmányainkat azonnal átvegyék és továbbítsák. A képviselő úr szóvátette az export tarén fennálló bürokratikus nehézségeket is. Ezzel kapcsolatban megjegyezini kivárnom, hoigy ezjek a nehézségek résziben a kötött gazdálkodásból származnak ré&zlben pedig abból, hogy az importállamok bizonyos követeim ényeiket írnak elő a szállítmányokra vonatkozóan. A magam részéiről a lehetőséghez képest ©zen a téren is igyekszem megkönnyíteni az exportőrök; munkáját. Az- igen tisztelt képviselő úr interpellációjában foglalkozott a Gyümölcstermelők Országos Egyesületével is. Ezzel kapcsolatban meg kell állapítanom, hogy téves az igen, tisztelt képviselő úrnak az az állítása, hogy az. egyesület iránit senki sem érdeklődött', s nem f voltak már tagjlai sem, mert ezzel szemben tény az, hogy az egyesületi tagegyesületeinek ' r és tagjainak száma, valamint működése, tízéves fennállása óta évről-évre fokozatos emelkedést és fejlődé»! mutat. Ami az egyesület támogatása tekintetében előadottakat illeti, ezzel kapcsolatban megjegyzem, hogy azi egyesület közérdekű feladataira való tekintettel tárcámtól részesül állami támoigatásbain, de a citrom, mint közszükségleti eikk, sem ezzel kapcsolatban^ sem más jogcímen illetékkel megterhelve nincs. Téves tehát aiz igein t. képviselő úrnak az az állítása, amely szerint az importcitromot ládánként 50 líra terhelné a Gyümölcstermelők Országos Ejgyesületének megsegítése céljaiból. Az olaszj eiJromnak különböző relációkban, különböző arai vannak éppúgy, mint az általában más áruknál is tapasztalható, azért, merit Európában egységes exportárak ma, ni ég nincsenek. Végül aiz interpelláló képviselő úr szóváí'etíte a gyümölcspulp, illetőleg közelebbről az ítímapuip készítésének ügyét is. Ezzel kapcsolatban rá kell mutatnom arra, Iiogy inemcsak a gytumölcstermelőknek, de az egész országnak is érdeke az, hogy azt a , gyümölcsöt, ami nem üti meg az export mértékét és hosszabb raktározásra nem alkalmas, gyümölcspulpnak dolgoztassuk fel. így történt ez a selejtesebb minőségű, úgynevezett hullott-alma esetében is. A képviselő úr azt állítja, hogy a nyárialmát 28'—30 fillérért vásárolták össze és abból csináltak pulpot. A képviselő úr állításával szem. ben megállapítottam, hogy ilyen árért csak az, úgynevezett hullott-aim át vették, amelynek ára azelőtt 5—8' fillér volt, így tehát .az elmúlt évben a hullott-alma is igen jó áron értékesült. Teljesen téveis a képviselő úrnak az 'az állítása, amely szerint körülbelül 8000 vágón ptilp lenne zsidókézben,- mert ilyen óriási mennyiségű pulp nem is készült a múlt évben. Megállapítottam továbbá azt is, hogy a Pnlp nagyobb része keresztény kezekben van SÍ nemcsak a konzervgyárak, ha neon főképp keresztény magyar gyümölcs exportőrök állították elő jelentős mennyiséget. Megnyugtathatioui az interpelláló képviselő urat, hogy a gyümölcsértékesítés tervszerű lebonyolítására mindenkor nagy súltyt helyeztem és helyezek és ennek érdekében a szükséges iutézkédeseket — mint eddig isi — jóval a gyümoleeérési előtt megteszem. Kérem a, t. Házat, hogy írásbeli válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1943. évi március hó 9-én, Br. Bánffy Dániel s. k.« Elnök: Méltóztatnak az írásbelii miniszteri választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a váÍEüB'zt tudomásul veszi. Következik a földmívetésügyí miniszter űr válasza Pápai István képviselő úrnak a tiszavidéki búza megfelelő elbánásban való részesítése és az országnak búzavidékekre való felosztása tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Nyilas Ferenc jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! Pápai István országgyűlési képviselő úr 1942. évi november hó 11-én interpellációt intézett m gazdasági tárcák működésének összhangja biztosításával megbízott in. kir. pénzügyminiszter úrho z és hozzám a tiszavidéki búza megfelelő elbánásban való részesítés© és az országnak búzavidékekre való felosztása tárgyában. Az interpellációban felvetett kérdésekre válaszom a következő:
