Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-331

Az országgyűlés képviselőházának S3

Î. Budapest, 1943. évi március hó 1-én. Báüffy Dániel s. k.« -" . Elnök:-Méltóztatnak az írásbeli miniszteri választ tudomásul vennii (Igen!) A Ház a választ tudiomásul veszi. Következik a földmívelésügyi miniszter úr vá'íászia ugyancsak Mester Miklós képviselő úrnak a nagyesaládú székely munkások halászait! sérelme tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Nyilas Fere'nc jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! Mester Miklós országgyűlési képviselő iir 1942, évi november hó 11-én interpellációt intézett hozzám a nagyesaládú székely munkások halászati sérelmie

1 tárgyában. Az interpellációban. felvetett! kérdésekre válaszom a következő: • Az erdélyi halasvizek a hosszú román megszállás után elhanyagolt á.'lapotbam kerültek vissza. A halállomány a nagymértékben elharapódzott orvhalászat miatt annyira lec-ökkent, hogy a területeknek visszacsatolása után kormányrendelettel keltett a halászat, kérdését: sürgősen szabályozni. A Maros folyónak Dédától fölfelé eső! szakasza és ennek a szakasznak mellékpatakjai, feisőszintájú vizek, melyeken a hálós halászat engedélyezése a telepített nemes bal állomány teljes pusztulásához vezetne. A rendelkezésre álló adatokból megállapítható ugyan, hogy 1936. év előtt az-érdekelt halászati jogtulajdonosok adtak itt engedélyeket emelőhálóval való halászatra, de később az akkori hatóság is belátta ennek helytelen voltát és a; román földmívelésügyi minisztérium a Marosnak Dédától Csík Vármegye határáig terjedő szakaszán már 1936-ban megtiltotta a halállomány kímélése érdekéhen a hágóval való halászatot. A román uralom megszűnt éveil a román bérlők sok helyen eltávoztak és a bérletek gazdátlanná váltak, aminek következtében a halállomány szabad préda lett. A magyar kormány a halállomány további pusztításának meggátj'ása végett a 4070/1941. M, E. Sizámú rendelettel S'Zfaíbályozta az erdélyi nyilitvizek halászatát. E rendelet az összes halászati jogtulajdonosokat vármegyénként halászati társulatokba tömörítette, hogy biztosíttassák a, haíasvizek egységes üzemiferv alapján való népesítése és okszerű kihasználása. Az Országos Halászati Felügyelőség meghatározta, hogy melyek ,

a hivatásszerű halászatra és melyek a horgászásra alkalmas folyószakaszok, így az egyes vármegyék területén lévő összes vízfolyások olyan egységes egynemű üzemszakaszoikra osztattak, .melyeken a halászat önálló és. okszerű folytatásának elő- • feltételei megvannak. A Maros-Tarda vármegyei halászati társulat üzemtervének 18. §-<a töíbbek között előírja, hogy

1 ahol egy üzemszakaszon béliül egyet' lein birtokos tulajdonában van a vízfolyásoknak legalább

1 55%-a,, ott a majoritásban lévő íuuiaijdonos kezelésélbe- adható az egész üzeniszakasz. Ily esetekben a szakaszhoz tartozó töh'bíi érdekeltség haszonrészesedését a? társulati közgyűlése áZffiápítja •meg. Erre az intézkedésre azért volt szükség, hogy ott, ahol pl. kincstári erdészet; t kezeléséhen »'agy • területek állanak és a halászat fejlesztése érdelkében nagy költségekkel történik a. pisztirángfajták teüepítése, a szűk patakok völgyében keskeny sáviban beékelődött községek a költséges telepítés eredményét ne veszélyeztessék. Ezen az alapon a Maros folyón Maroshévíz üUse Ï94S október ÈÈ-én, pénteken. 95 kornyékem — nevezetesen Maroshevíztől felfele mintegy 5 km-es szakaszon (Csik vármegyte határáig és MaroslhéVíztől lefelé kib. 10 km-es szakaiszon) a halászati jogot a m. kir. kincstár gyakorol! ja;, nem pedig a " Bánffy-uradaloni, mely — minit az interpellációiban említett beadvány állítja — ezen a folyószakaszon semmiféléi halászati jogot nem bérel és nem gyiakorol. A Maros folyó kérdéses üzemszakaszán, ahová tehát Maroshévíz is tartozik, a MarosTorda vármegyei

1 halászati társulíat üzemtervének 5. §-a — anémies halfajoknak telepítésére való tekintettel — csak nyeleshoroggal való halászta tot engedélyezi s tv hálózás csak •— kivételes esetekben — a nem kívánatos ragadozók ritkítása céljából engedlélyiezhető. Ehhezképest a marosthévízi m, kir. erdőfelügyelőség -,a marosvásárhelyi.' m. kir. eírdőigfazigíatóság hozzájárulásával — a Maros folyónak errera szakaszára — megbízható egyéneknek esettrőleseitre engedélyt

1 ad hálóval való halászatra, így az 1942. évben 6 egyénnek adott ilyen enngedléiyt, ezek 'között van az interpellációban említett György Lajos, Bara'b'íg. Ferenc és Vass Istváni is. Az erdőfelügyelőlségtől ezeken kívül engedélyt senki sem kért és így az erdőfelügyelőség az engedély megadását meg ßiem tagadhatta. Az előadottakon kívüli rá (kell mutatnom még arra, hogy a Maros-Tor da, vármegyei halászati

1 társulat 1941 július 14-én történt megalakulásáról Maroshévíz, mint érd elkelt község, tudomással bírt ós így tudnia keülett azt; is, hogy «halászati engedélyeket nincs jogában kiadni. Hlyen engedélyadás a halászati jogtuLajd ónos ok* részéről Erdély visszacsatolása és ^a halászati társulati megalakulása kö:/őtti időszakban lehetséges volt ott, ahoi a léríők ^eltávozása következtében a bérletek gazdátlanul maradtak. Megállapítottam, hogy Maroshévíz község az 1941. év első felében emeliőhálóval való hálászásra, egyesieknek adictt ki engediélyt, de csak addig, amíg a halászati

1 társulat megalakulásáról tudomást nem; szerzett. Ezen időponttól kezdve Maroshévíz község a Maros említett szakaszára halászati engedélyeket nem adott ki. Az előadottakból kétségtelenül kitűnik, hogy az inte'rpellációbani foglalt panaszok és beállítások nem helytállók. Végül megnyugtathatom az. interpelláló képviselő urait, hogy .szeretem annyira a sokgyermekes székely családokat, mint az igen tisztelt képviselő úr s ahol csak, lehet, segítségükre is vagyok. Jelen esetbein! azomban nem erről van »szó s nekem, mint földmívelésügyi miniszternek, kötelességem őrködni olyan érdekek felett, amelyek felette állanak az egyesekének. Kérem a, t. Házat, hogy Írásbeli válaszomat tudoimásulvenni méltóztassék. : Budapest, 1943. évi február hó 11-éln- Báró Bánffy Dániel s. k.« Elnök: Méltóztatnak az írásbeli miniszteri választ tudomáisul venni? (If/en!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a földmívelésügyi miniszter úr vála&za Pándi Antal képviselő úrnak a gyümölcsexportőrök panasza tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Nyilas Ferenc jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! Pándii! Antal országgyűlési képviselő úr az 1942. évi november hó 18-án inter' 16*