Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-311

68 Az országgyűlés képviselőházának 311. veknek. Mindenesetre kivánatos volna a jövőben,, ha nálunk is meg lehetne alapozni a külügyi szolgálatra vonatkozó ismeretszerzésnek egy maradandóbb, akadémiai színvonalon álló intézményét. (Helyeslés.) Ez természetesen nem lehetne aféle sablonos másolata egyéb iskoláknak, mert hiszen a külügyi szolgálatnak annyi különleges' árnyalata, mondhatjuk, finomsága van, hogy annak felső iskoláját nem lehet ennek a külön természetnek figyelembevételével jól megcsinálni. A korszerű, külügyi szolgálatnak természetesen mindenekelőtt a kor szellemi színvonalán kell állania és ez, ha nem is egészen, de nagyrészben már tudományos kérdés is. A nemzetközi jog és a nemzetközi jog történetének ismerete, fejlődésének, lehetőségeinek, irányainak tisztánlátása a jövőben még inkább kenyértudománya és kenyérismerete lesz a külügyi szolgálat embereinek, a -diploma táknak, mint eddig. Különösen vonatkozik ez egy kisebb nemzet képviselőire, mert míg a nagy, hatalmas nemzetek számára a mögöttük lévő fizikai erők és a rendelkezésükre álló szervezet nagysága a külügyek terén is nagyobb munkamegosztást és könnyebb nemzetközi tájékoztatást tesznek lehetségessé, addig a kisebb nemzetek képviseleteinek ilyen nagy, kényelmes és hatalmi helyzet hiányában sokkal nagyobb élénkséggel, hogy úgy mondjam, sokkal nagyobb szemfülességgel kell működniök. Másszóval a kis nemzet külügyi tisztviselőjének, diplomatájának — mint voltam bátor említeni — alaposabb tájékozottságának kell lennie, ha a siker reményével akar működni,, mint egy nagy nemzet külügyi szolgálata tagjának. A szelllemi színvonal terén tehát feltétlenül versenyképesnek kell' lennie. Ennek a külpolitikai versenyképességnek egyik alappillére a tudás és a tájékozottság. A tudás megszerzésének lehetőségeit tehát minél nagyobb a Lapossággal és tudományossággal kell intézményesíteni a jövőben. Ebben a tekintetben — mint erre szintén voltam bátor már rámutatni — a nemzetközi diplomácia története annyira fontos, hogy annak egyetemi színvonalú aliapos tanulmányozása elengedhetetlen. Nyelvtudás és a szellemi élet, de különösen a nemzetközi politikai élet minden kérdése iránt való tévé 'kény érdeklődés viszont a másik elengedhetetlen kelléke a külügyi szolgálat emberének. Azt lehet tehát mondani, hogy bizonyos tekintetben szülletni is kell erre a pályára, érzékkel, elevenséggel, alkalmassággal kell bírni és egyénileg is alkalmazkodni kell a pálya feltételeihez. Ez a kettős szempont adja meg a külügyi pályára alkalmas egyének kiválasztásának körülményeit. Tehetséges, agilis és e mellett kellően csiszolt és a nemzetközi miliőben helyüket megálló emberekre van tehát szükség. Mindezek a tehetségek azonban csak úgy érvényesülhetnek hasznosan a nemzet számára, ha mélyebb természetűek is. A mi külügyi szolgállatunk számára, amely aranyi nehézséggel és annyi kezdeményező akadállyal kénytelen küzdeni, nem alkalmas embertípus a csupán felületes,' a külügyi szolgálatnak csupán a külszínét, a kellemes oldalait néző ember, A mi szerény viszonyaink között luxus volna az úgynevezett pusztán »diplomate dansant« megvalósítása. Színvonalon álló, erős tudású, e mellett egyénileg ügyes és rátermett magyar külügyi szolgálatra van szükség. Ezzel korántsem azt akarom mondani, hogy minden eszes, tehetséges, sőt tanult ember is már alkalmas külügyi szolülése 1942 november 21-én, szombaton. gállatra, mert egy rosszmodorú, faragatlan emüer ezen a téren a munka természetének kényes voltánál fogva nemcsak kellemetlen, hanem egyenesen kártokozó és veszedelmes is lehet. Mindenesetre azt ajánlom a külügyminiszter lir szíves ligyellmébe, hogy a külpolitikai szakképzettség jövőbeli feladatainak ' nmei korszerűbb megvalósítása végett már eiőre is méltóztassék terv bevenni e szakképzés ntézniényesítésének egy nagyobb igen y ü Urogramm ját. Az új költségvetés kiadásai az elmúlt évben körülbelül 2 millió pengővel növekedtek. liibböl a központi igazgatás költségei nagyobb aranyban nőttek meg, mint a külpolitikai szolgálaté, de hiszen érthető is ez, mert a bekövetkezett háborúban a viszonyok kényszerűsége folytán külügyi szolgálatunk az elmúlt év óta összezsugorodott. Ami az egyes tételeket itlieti, már a múlt évi felszólalásom alkalmával is rámutattam arra, hogy a külföldi sajtószolgálat mennyire fontos és úgy véltem, hogy a sajtóalapot erősebben kellett volna dotálni, ami azóta meg is történt, amennyiben a tavalyi 1,300.000 pengő helyett az idén 2.5 millió pengővel dotáltuk. Ugyancsak jelentékeny emelkedés mutatkozik a tájékoztató osztály dotálásánál, amennyiben a tavalyi 650.000 pengő helyett jelenleg 2.5 millió pengő van ezen a eímen felvéve. Mindezekre vonatkozólag az idén is csak az lehet a megjegyzésem, hogy ezek nagyon fontos tételek és itt kicsinyes takarékoskodásnak helye nem _ lehet, hanem szükségszerűen kell a külügyminiszter rendelkezésére boesájtani mind a sajtóalapra, mind a tájékoztatás céljaira szükséges' összegeket. Ezzel kapcsolatban a sajtópropaganda tekintetében meg ktll állapítanunk, hogy most ennek a kérdésnek jelentősége szintén nemcsak, hogy nem csökkent, hanem még inkább jelentékenyen megnövekedett nagyságában és fontosságában. Ezért > nekem is hangoztatnom kell azt, hogy külföldi isajtópropagandánikat informálásunkat erősítenünk kell, hogy megvédhessük magunkat azok ellen a támadások ellen, amelyeket konkurrenseink a magyarság és a magyar érdekek rovására folytatnak. Nem árt ismételten hangoztatni és rámutatni arra, hogy a külföld informálása érdekeinkről,, állapotainkról igazságainkról nagyon is aktuális kérdés/ amely állandóan növekszik aktualitásában, minél inkább döntő stádiumba jut a háború, minél inkább közeledik az új európai elrendezésnek az a része, amikor a zöldasztalnál is számot lehet adni ezekről az igazságokról és kívánalmakról, annál fontosabb, hogy ezek az igazságok és kívánalmak köztudatba legyenek, de nemcsak nálunk, hanem ott is mindenütt, hazánk határain túl is, ahol baráti ' megértésre és figyelembevételre számíthatunk vagy azt rem élhetjük. Legyen szabad még ezzel kapcsolatban rámutatnom arra is, hogy a külföldi sajtó és tájékoztató szolgálatunkat a nagyobbmértékű állandósítás és intézményesítés irányába kellene továbbépíteni. En továbbmenőleg egy nagyobb ós állandóbb tájékoztató hálózat kiépítésére gondolok nemzeti és külügyi viszonylatban, amelyéknek gócpontjai a külföldön különösen ott működnének, ahol nagyobb számban élnek magyarok, ahoi nemzeti és közgazdasági érdekeink nagyobb arányban nyilvánulnak meg. Egy ilyen állandóbb és maradandóbb hálózat kiépítésiére természetesen csak a békés időkben