Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-310

Az országgyűlés képviselőházának 310megjelenő időszaki folyóliratnak több mint háromszázezres példányszáma ezt a nagy és fontos munkát sikerrel végzi el. Terveim közé tartozik e nagymértékben bevált sajtóorgánumnak^ továhbi fejlesztése, valamint az ugyanezt a célt szolgáló más sajtóinstrumentumok igénybevétele. T. Ház! A rádió, a is ajtó és a fülm szerepének felismerése mellett nem .liehet figyelmen kívül) hagyni az élőszó nagy tatását sem. A meglévő legjobb magyar társadalmi szervezetek munkásságára kell ezen a téren támaszkodnunk és ez a társadalmi szervezkedés, a magyar léleknek, ai magyar társadalmi struk" túrának és a magyar mentalitásnak egyedüli megfelelő módon folyik, mert nem érinti az autonómia gondolatát, nem korlátozza az ebben résztvevő szervezetet, öntevékeny társadalmi erőinek sztahald kifejtését. Ez a társadalmi szervezkedés nem úgy, ahogy Kóródy Tibor ''képviselőtársain 'beállította volt, teljesen politikamentesen folyik. (Meskó Zoltán: Nem is lehet máskép!) Ha én egyes politikai gyűléseken, a Magyar Élet Pártja gyűlésein mégis megjellenek, ezt azt hiszem, azért tettem meg, mert ennek a pártnak vagyok ai törvényhozó tagja és mert miniszter vagyok, nem lehet kevesebb jogom, mint a párt más törvényhozó tagjainak. (Keck Antal: Az egész nemzet minisztere! — Kállay Miklós miniszterelnök: Hívjátok meg a ti pártgyúléseitekre is! — Élénik derültség, f— Hosszas éljenzés és taps a jobboldalon. —- Vitéz Imrédy Béla; Vállaltjuk a duellumot! — Derültség. — Elnök csenget.) Ha én pártgyűléseken felszólaltok, — ami egyébkent inkább a ritkább esetek közé tartozik — túlnyomórészt pártpolitikamentesen szoktam szerepelni. Aki ezeken a gyűléseken tartott beszédeimet (hiallja vagy oDvatssa, az kiállíthatja azt a bizonyítványt, hogy e beszédekben soha egy atomnyi pártpolitika sincs, mindig i csak a nalgy nemzeti kérdésekről szólok s kivétel nélkül magasabb nemzetpolitikai szempontibóll tárgyalva a kérdéseket. Ha a pártkérdésekről néha mégis szót emelek, azokat mindig úgy állítom be, hogy a magyar pártok mai gestiói, felelősségérzete, lel kiismered e, komolysága, a helyzet nehézségeiihlez való felemelkedése példát szolgáltat minden más állampolitikai vezetés számára- (Helyeslés.) Ha abban w szerencsében lesz részem, hogy a miniszterelnök úr tanácsát a t. túloldal meg fogja fogadni (Derültség.)^ és gyűléseire ebben a minőségiben el fog hívni (Meskó Zoltán: Szónokokkal el vannak látva! — Maróthy Károly: Cstak azután mi 'is felszólalhassunk! — Derültség. — Meskó Zoltán: Többször nem jön el, csak egyszer! — Elnök csenget. — Gergelyffy András: Kibeszéli az egész ülést! — Derültség.), minderről, amit most elmondtam, élő, sőt beszélő tanúbizonyságot fogok tenni. (Derültség.) T. Képviselőház! Hivatalom és a hivatalomhoz tartozó nemzetpolitikai szolgálatnak az egész országot behálózó szervezete és kitűnő, lelkes._ fáradhatatlan tisztviselői és munkatársi gárdája szinte naponkint állít olyan helyekre megfelelő előadókat, ahol) nem is olyan régen még csak politikai események kapcsán hallottak élő szót, amely a köz ügyeivel foglalkozott. Éhben a közvéleményt, főként a vidék népét helyesen tájékoztató előadáshálózatban nem politikai szónokok, hanem ismét a társadalmi munka és a szakkérdések legjoibb előadói vesznek réiszt és teljesítenek a népfelvilágosítás kÖ= KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVI, ülése 1942 november 20-án, pénteken, 49 rül önzetlen, álldozatkész és — ismételten hangsúlyozom' — teljesen politikamentes szolgálatot. (Keck Antal: Padányi-Gulyás és Donath!) Dolgoznak és igen érdemes munkát fejtenek ki, amiért őszinte nagy hálával tartozom nekik (Keck Antal: Ennek örülök, csakhogy pártpolitikát csinálnak! — Meskó Zoltán: Azokat is el kelll vinni és akkor rendben vagyunk! — Elnök csenget.) Az élőszó közvetlenségének átütőerejét és hatását úgy óhajtom még a nemzetvédelmi propaganda során hasznosítani, hogy ,a mondanivaló és a hallgatóság közötti közvetlen kapcsolat felvillanyozó hatását még jobban el lehessen mélyíteni néhány úgynevezett propaganda-autó beszerzésével, amelyek a modern technika vívmányaival, rádióval, filmvetítővel és más technikai instrumentumokkal felszerelve lehetővé teszik, hogy a népfelvilágosítás és nemzetvédelmi munka a közvetlen gondolatközlés e legmodernebb eszközeivel a^ legutolsó faluba, a legkisebb tanyaközpontra is elkerüljön (Helyeslés.) és kifejthesse hatását. Még egy problémáról kell megemlékeznem, t. Képviselőház. A gazdasági kérdések különös jelentőségének megfelelően a tájékoztatás feladatai közül ki kell emelnem — és ezt különögonddal építettem ki egy külön e célra létesített csoport, vagy osztály keretében — a nemzetvédelmi propaganda gazdasági kérdésekkel foglalkozó részét. Ezzel segítségére igyekeztem lenni egyrészt annak a megfeszített munkának, amelyet ma a gazdasági életünk folytat és amellyel legyőzi az eléje tornyosuló, nehézségeket, de_felkészült ez a munka emellett arra is, hogy sajátos nemzeti érdekeinket és a nemzet európai hivatástudatát a gazdasági kérdésekben is — és pedig már a jövendő feladatai felé fordulva — művelje, áSpolja és előmozdítsa. A propaganda védelmi ténykedései közé tartozik az a küzdelem is, amelyet a ponyvairodalom ellen folytatnak. A magyar nép ébredező olvasni vágy ás át és szellemi szomjúságát súlyosan mérgezte és fertőzte annak a ponyvairodalomnak a szennye, amelyet az általam kezdeményezett, s az én közreműködésemmel végrehajtott ponyvarendelet igyekszik kiküszöbölni. A védelem célja az volt, hogy a filléres irodalmat, amely csupán az aljas ös-ztönökre épített, elzárjuk a kritika nélkül, szinte gyermeki hiszékenységgel olvasó, egyszerű néprétegekí elől. Ebben van a jelentősége annak a bizonyos 3 pengős értékhatárnak, amelyet Kóródy képviselőtársam beszédében súlyosan difiikültált. Nevezetesen, amikor a vonatkozó jogszabály megalkotása előtt álltunk, — egyénként egy ízben már \ kifejtettem ezt a kérdést itt a. Házban, — a legjobb akarattal és a legkiválóbb jogászi fogalmazó készséggel sem tudtuk a ponyva és ponyvairodalom fogalmának olyan meghatározását ^axlni, amely jogszabályba legyen beilleszthető. Ennélfogva a kérdést nem elvi és elméleti oldaláról fogtuk meg, hanem tisztán praktikus megoldást kerestünk. Amikor megállapítottuk, hogy a ponyvairodalomnak több mint 90%-a az úgynevezett 20—30 filléres ponyva, úgy gondoltuk, hogyha ezt a 90:—95%-ot meg tudjuk fogni és le tudiuk állítani, akkor lényegében már gyakorlatilag elintéztük a ponyva túlnyomó., még pedig a legveszedelmesebb részét: . azt tudniillik, amely a kispénzű emberekhez jutott el. A 3 pengős értékhatár bevezetésének indítóoka tehát tisztán a praktikum volt s ez» 7