Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-310

Az országgyűlés képviselőházának 310­megjelenő időszaki folyóliratnak több mint háromszázezres példányszáma ezt a nagy és fontos munkát sikerrel végzi el. Terveim közé tartozik e nagymértékben be­vált sajtóorgánumnak^ továhbi fejlesztése, vala­mint az ugyanezt a célt szolgáló más sajtó­instrumentumok igénybevétele. T. Ház! A rádió, a is ajtó és a fülm szerepé­nek felismerése mellett nem .liehet figyelmen kívül) hagyni az élőszó nagy tatását sem. A meglévő legjobb magyar társadalmi szerve­zetek munkásságára kell ezen a téren támasz­kodnunk és ez a társadalmi szervezkedés, a magyar léleknek, ai magyar társadalmi struk­" túrának és a magyar mentalitásnak egyedüli megfelelő módon folyik, mert nem érinti az autonómia gondolatát, nem korlátozza az ebben résztvevő szervezetet, öntevékeny társadalmi erőinek sztahald kifejtését. Ez a társadalmi szer­vezkedés nem úgy, ahogy Kóródy Tibor ''kép­viselőtársain 'beállította volt, teljesen politika­mentesen folyik. (Meskó Zoltán: Nem is lehet máskép!) Ha én egyes politikai gyűlése­ken, a Magyar Élet Pártja gyűlésein mégis megjellenek, ezt azt hiszem, azért tettem meg, mert ennek a pártnak vagyok ai törvényhozó tagja és mert miniszter vagyok, nem lehet ke­vesebb jogom, mint a párt más törvényhozó tagjainak. (Keck Antal: Az egész nemzet mi­nisztere! — Kállay Miklós miniszterelnök: Hívjátok meg a ti pártgyúléseitekre is! — Élénik derültség, f— Hosszas éljenzés és taps a jobboldalon. —- Vitéz Imrédy Béla; Vállaltjuk a duellumot! — Derültség. — Elnök csenget.) Ha én pártgyűléseken felszólaltok, — ami egyéb­kent inkább a ritkább esetek közé tartozik — túlnyomórészt pártpolitikamentesen szoktam szerepelni. Aki ezeken a gyűléseken tartott beszédeimet (hiallja vagy oDvatssa, az kiállít­hatja azt a bizonyítványt, hogy e beszédekben soha egy atomnyi pártpolitika sincs, mindig i csak a nalgy nemzeti kérdésekről szólok s ki­vétel nélkül magasabb nemzetpolitikai szem­pontibóll tárgyalva a kérdéseket. Ha a párt­kérdésekről néha mégis szót emelek, azokat mindig úgy állítom be, hogy a magyar pártok mai gestiói, felelősségérzete, lel kiismered e, komolysága, a helyzet nehézségeiihlez való fel­emelkedése példát szolgáltat minden más állampolitikai vezetés számára- (Helyeslés.) Ha abban w szerencsében lesz részem, hogy a miniszterelnök úr tanácsát a t. túloldal meg fogja fogadni (Derültség.)^ és gyűléseire ebben a minőségiben el fog hívni (Meskó Zoltán: Szó­nokokkal el vannak látva! — Maróthy Károly: Cstak azután mi 'is felszólalhassunk! — Derült­ség. — Meskó Zoltán: Többször nem jön el, csak egyszer! — Elnök csenget. — Gergelyffy András: Kibeszéli az egész ülést! — Derült­ség.), minderről, amit most elmondtam, élő, sőt beszélő tanúbizonyságot fogok tenni. (Derült­ség.) T. Képviselőház! Hivatalom és a hivata­lomhoz tartozó nemzetpolitikai szolgálatnak az egész országot behálózó szervezete és kitűnő, lelkes._ fáradhatatlan tisztviselői és munkatársi gárdája szinte naponkint állít olyan helyekre megfelelő előadókat, ahol) nem is olyan régen még csak politikai események kapcsán hallot­tak élő szót, amely a köz ügyeivel foglalko­zott. Éhben a közvéleményt, főként a vidék né­pét helyesen tájékoztató előadáshálózatban nem politikai szónokok, hanem ismét a társadalmi munka és a szakkérdések legjoibb előadói vesz­nek réiszt és teljesítenek a népfelvilágosítás kÖ= KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVI, ülése 1942 november 20-án, pénteken, 49 rül önzetlen, álldozatkész és — ismételten hang­súlyozom' — teljesen politikamentes szolgá­latot. (Keck Antal: Padányi-Gulyás és Do­nath!) Dolgoznak és igen érdemes munkát fej­tenek ki, amiért őszinte nagy hálával tarto­zom nekik (Keck Antal: Ennek örülök, csak­hogy pártpolitikát csinálnak! — Meskó Zoltán: Azokat is el kelll vinni és akkor rendben va­gyunk! — Elnök csenget.) Az élőszó közvetlenségének átütőerejét és hatását úgy óhajtom még a nemzetvédelmi propaganda során hasznosítani, hogy ,a mon­danivaló és a hallgatóság közötti közvetlen kapcsolat felvillanyozó hatását még jobban el lehessen mélyíteni néhány úgynevezett propa­ganda-autó beszerzésével, amelyek a modern technika vívmányaival, rádióval, filmvetítővel és más technikai instrumentumokkal felsze­relve lehetővé teszik, hogy a népfelvilágosítás és nemzetvédelmi munka a közvetlen gondolat­közlés e legmodernebb eszközeivel a^ legutolsó faluba, a legkisebb tanyaközpontra is elkerül­jön (Helyeslés.) és kifejthesse hatását. Még egy problémáról kell megemlékeznem, t. Képviselőház. A gazdasági kérdések különös jelentőségének megfelelően a tájékoztatás fela­datai közül ki kell emelnem — és ezt különö­gonddal építettem ki egy külön e célra létesí­tett csoport, vagy osztály keretében — a nem­zetvédelmi propaganda gazdasági kérdésekkel foglalkozó részét. Ezzel segítségére igyekeztem lenni egyrészt annak a megfeszített munká­nak, amelyet ma a gazdasági életünk folytat és amellyel legyőzi az eléje tornyosuló, nehéz­ségeket, de_felkészült ez a munka emellett arra is, hogy sajátos nemzeti érdekeinket és a nem­zet európai hivatástudatát a gazdasági kérdé­sekben is — és pedig már a jövendő feladatai felé fordulva — művelje, áSpolja és előmozdítsa. A propaganda védelmi ténykedései közé tartozik az a küzdelem is, amelyet a ponyvairodalom ellen folytatnak. A ma­gyar nép ébredező olvasni vágy ás át és szellemi szomjúságát súlyosan mérgezte és fertőzte an­nak a ponyvairodalomnak a szennye, amelyet az általam kezdeményezett, s az én közreműkö­désemmel végrehajtott ponyvarendelet igyek­szik kiküszöbölni. A védelem célja az volt, hogy a filléres irodalmat, amely csupán az al­jas ös-ztönökre épített, elzárjuk a kritika nél­kül, szinte gyermeki hiszékenységgel olvasó, egyszerű néprétegekí elől. Ebben van a jelentő­sége annak a bizonyos 3 pengős értékhatárnak, amelyet Kóródy képviselőtársam beszédében súlyosan difiikültált. Nevezetesen, amikor a vonatkozó jogszabály megalkotása előtt áll­tunk, — egyénként egy ízben már \ kifejtettem ezt a kérdést itt a. Házban, — a legjobb akarat­tal és a legkiválóbb jogászi fogalmazó készség­gel sem tudtuk a ponyva és ponyvairodalom fogalmának olyan meghatározását ^axlni, amely jogszabályba legyen beilleszthető. En­nélfogva a kérdést nem elvi és elméleti olda­láról fogtuk meg, hanem tisztán praktikus megoldást kerestünk. Amikor megállapítottuk, hogy a ponyvairodalomnak több mint 90%-a az úgynevezett 20—30 filléres ponyva, úgy gon­doltuk, hogyha ezt a 90:—95%-ot meg tudjuk fogni és le tudiuk állítani, akkor lényegében már gyakorlatilag elintéztük a ponyva túl­nyomó., még pedig a legveszedelmesebb részét: . azt tudniillik, amely a kispénzű emberekhez jutott el. A 3 pengős értékhatár bevezetésének indítóoka tehát tisztán a praktikum volt s ez» 7

Next

/
Thumbnails
Contents