Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-310
50 Az országgyűlés képviselőházának S10. zel kapcsolatban megállapítható, hogy a körülbelül hét hónap óta eietbenlévő rendelet e tekintetben túlnyomórészben beváltotta a reménységeket.. Van ennek a rendeletnek egy hibája, azonban nem az, amire'Kó ró dy Tibor igen t. képviselőtársam rámutatott, hanem áiz. bogy a rendelet a ponyva visszamenőleg történő kiszorításának vonalán az 1938. évi terminust álllapította meg a cenzúrázás kezdő időpontjának, most pedig a ponyvarendelet végrehajtása során azt tapasztaljuk, hogy ezen a határon messze túlmenően már a húszas évek elejétől mérhetetlen mennyiségű ponyva került felszínre, amelyek kibújtak az ellenőrzés (alól. Ezért a legközelebb 1 ; jövőben egy pótreindelettervezetet bátorkodom javasolni a minisztériumnak, amely azt az időbeli batárt, amelytől fogva megjelent ponyvatermékek ellenőrzés alá kerülnek» a húszas esztendők elejéig fogja kitolni. (Helyeslés.) Az irodalom és művészet nagy szempontjaira is felhívták figyelmemet igen t. felszólalt képviselőtársaim azzal, bogy a nemzetvédelmi propagandaminiszternek nem szabad kihagynia munkásságának keretéből a művészet és !az irodalom közreműködését sem. Különösen Matolcsy Mátyás képviselőtársamnak vagyok bálás azért, hogy ezekre a kérdésekre felhívta a figyelmemet. Erről a kérdésről nézetem a következő. Az irodalom és a művészet azok az elsőrangú lelki tényezők, amelyek a nemzet belső sajátos erőit emelik, fokozzák és megtisztítják. Ezeket a nemzetvédelmi propaganda legelsőrendű szövetségesei közé kell beállítani. Minden igyekezetemmel azon vagyok, hogy ezt a rendkívül finom, szinte végletekig érzékeny műszerét a legnemesebb értelemben vett nemzetvédelem lelki munkájának, minden felülről való irányítás, mondhatnám minden profán • érintés nélkül segítségül hívjam a nemzeti lélek ; és a nemzeti szellem szolgálatába- (Helyeslés.) Meg kell mondanom és őszinte halival kell konstatálnom, hogy ezen a téren a magyar alkotók, írók és költők között a leg nagyobb megértésre találtam és mind az írók, mind a költők, .mind pedig a magyar művészek ; egyéb termékeny és értékes irodalmi és művészi munkájuk mellett mindenkor szívesen jöttek és jönnek segítségemre a nemzetvédelem ügyében, amikor erre szükség vanA felelős államvezetésnek nemcsak az anyagi, a gazdasági és a társadalmi értékek felismerése és a nemzet céljainak szolgálatára való igénybevétel a kötelessége, hanem ugyanilyen kötelessége az is, bogy felismerje és a nemzet javára gyümölcsöztesse azokat a szellemi értékeket és javakat is, amelyekkel a magyar élet — hála Istennek — oly bőségesen rendelkezik. Különösen kötelessége ez a nemzet . védelmi^ propagandaminiszternek, aki — amini bevezetőmben mondottam - — tevékenységét nem a számok, a tények, iá konkrétumok, hanem a legfinomabb, leglégiesebb iihponderabiliák: a hangulatok és impressziók világában fejti ki. Ettől a belátástól vezettetve — és itt térek rá arra a kérdésre, amelyet Oláh György igm t. képviselőtársam vetett " fel a vitában — határoztam el magam egy igen érdekes kezdeményezésre^ arra tudniillik, "hogy Magyarország élő irodalmának legkitűnőbbjeit Lillafüredre írói találkozóra hívtam meg, hogv ©zen a találkozón &z ország mai helyzetéből ülése 1942 november 20-án, pénteken. adódó írói feladatokról kötetlen formában és teljes őszinteséggel beszéljenek egymással és a magyar államvezetés felelős tényezőivel. (Elénk helyeslés.) A szándék ennek a találkozónak megrendezésével az volt, hogy a mai háború által megkívánt egységes társadalmi közszellem és áldozatkész nemzeti közvélemény, az államvezetés által képviselt nemzeti céltudatosság és a magyar író, a magyar költő által képviselt igaz magyar szellemiség találkozásában megerősödjék és megacélosodjék. (Helyeslés.) Meg kell állapítanom, hogy ebben a tekintetben a magyar fajtának egészen küönleges. szinte csodálatosan gazdag ajándékát élvezzük. Irodalmi és művészeti életünk, úgy a szépirodalom, mint a tudományos irodalom, a publicisztika és a képzőművészet olyan gazdag, olyan színes, olyan ter mékeny, amilyenre napjainkban még alig találunk példát. A magyarság szellemi fölényének és lelki erejének kivirágzása ez. Vigasztalást és bátorítást nyújtó jele annak, hogy a mélyben, a magyar mélységekben milyen termékeny és megromlatlanul fiatal és sokszínű energiák hú zódnak meg. (Egy hang bal felől: Kik a, hivatcir losok?) Igen nagy fényűzés lenne ezt a hatal mas, teremtő, lélekformáló és nemzedékirányíto erőt, amelyet a magyar költők, a magyar írók és magyar művészek, általában a magyar szel lemnek emberei képviselnek, a magyarság megmaradásáért és méltó európai helyfoglalásáért folyó nagy, élet-halál küzdelemben észre nem venni és a nemzet egyeteme javára kellőképpen nem értékelni. (Élénk helyeslés és taps.) Oláh György igen t. képviselőtársam ezzel a kérdéssel kapcsolatosan figyelmembe ajánlott bizonyos »jobboldali és baloldali« írói szempontokat. Én közbeszólásomban arra kértem Oláh György képviselőtársamat, várja meg a dolog végét »• ezt most is kérem. De mégis méltóztas sék megengedni, hogy már most rámutassak irra. hogy én a magyar költészet, a magyar irodalom, a magyar szellem felfogásom szerint ma élő legkiválóbb reprezentánsait hívtam meg erre a háromnapos találkozóra, körülbelül ötvenötöt, akik között helyet foglalnak — bár felfogásom szerint írókat és művészeket politikailag skatulyázni rendkívül hálátlan feladat — minden jelenleg létező magyar irodalmi és művészeti iránynak képviselői, a konzervatívoktól kezdve a progrès szívistákig. a katolikusoktól kezdve az ú. n. nacionalista fai védőkig... (Egy hanq half elől: Szabó Dezsőt is? — Meskó Zoltán: Én katolikus fajvédő vagyok! Bocsánatot kérek, katolikus fajvédő vagyok! Jó katolikus, jó fajvédő! — Derültség. — Mar<Uhv Károly: Mi van Szabó Dezsővel? Zaj. — Elnök csenget.) Ez nem széttagoltságot, hanem inkább összefogást kívánt jelenteni. Kénviselőtársam azt kérdezte, hogy Szabó Dezső is el fog-3 jönni? Én meghívtam, azonban a meghívásomat még csak válaszra sem méltatta. Ellenben ott lesz például Erdélyi József. Sinka István. Féja Géza, Harsány i Zsolt. Zilahy Lajos és ott lesz a: magyar irodalomnak és költészetnek csaknem minden kiváló és i*mert alakja és művelője, akiknek egymás mellé leültetésévei. együttmuiikálikbdásáva! és a nagy magyar célokba való bekapcsolásával akartam =*. magyar irodalmi szellem vezetőinek és az államvezetés jelenlegi vezetőinek az ország jövője, nagv problémáinak megoldása fajtánk megmaradása, gyarapodása, fejlődése ; győzelme' érdekében a legteljesebb szintézisét megteremteni. (Helyeslés jobbfelől.)
