Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-321

Az országgyűlés képviselőházának 321. sebesülit, az, is megsebesült, aki ott szenvedett télben és fagyban, az éppen úgy szenvedett, mint a mostani háborúban. A mostani háborút illetően nem tartom helyesnek! azt, hogy egy­szerűen csak a katonai szolgálathoz kötjük a katonai kedvezményeiket. Amint a múlt hábo­rúval kapcsolatban a Károly-csapatkereszt, tehát a frontszolgálat adja meg a jogosultsá­got a kedvezményhez való részesedésihez, ép­pen úgy jeMemleg isi a frontszolgálathoz kel­letne kötni a kedvezményt, amely lényegesebb kedveztmény volna» mint a mostani. En nagyon sok olyan katonát látok, aki hónapokon ke­resztül pályaudvarokon, munkatáboroki fel­ügyeleti beosztásában, vagy esetleg a kiegé­szítő irodákban tölti el szolgálati idejét é& aki amellett még polgári foglalkozását is nagy­szerűen ellátja szemben azokkal, akik hacsak pár 1 hónapig ist, de kint szenvedtek! a harctéren. A jelenlegi háborús helyzetben is tehát az arcvoinallszolgálatot kell alapulvenni azoknál, akiknek kedvezményt akarunk! adni, vagy leg­aíább is az ő kedvezményüket az arcvonalszol­gálatot teljesítettek kedvezményének mérté­kéiig fel kell emelnünk. Ezzel kapcsolatban előttem szólott t. kép­viselőtársam többször említette a 3—6 hóna­pos határidőt. Kérjük, hogy necsak a folyta­tólagosan teljesített szolgálat számíttassék ilyen kedvezményre alapot nyújtó szolgálat­nak, hanem a frontszolgálat megszakításával szerzett szolgálati időt is össze lehessen adni. Ez olyain egyszerű és észszerű, hogy a pénz^ ügyminiszter úr ez elől nem fog elzárkózni. (Derültség.) Itt még azt is indítványozom, hogy méltóztassék hónapok helyett hetekben szá­molni, úgy, ahogyan! az a Károly-csapatkereszt­nél van; 12 heti frontszolgálat után is lehetett kapni Károly-csapatkeresztet. Ilyenformán a számítás is könnyebb, másrészt pedig nem for­dulhat elő az, hogy például az év első felében eltöltött 180 nap nemi adja ki a hait hónapot, bár közben voltak 31 napos hónapok is, viszont lehet olyan hat hónap is, amely 180 napnál többet ad ki ég az illető megkapja a kedvez­ményt,, ha hónapszám szerint számolunk. Ez egészen kicsinyes dolog, de ilyen esetlegessége­ket egyszerűen elháríthatunk ia,zzal Jiogy nem három hónapot mondunk, hanem 12 vagy 13 he­tet és nem hat hónapot mondunk, hanem meg^ felelő ; hétszámot amit könnyem ki lehet szá­mítani. T. Képviselőház! Szóvá kell tennem még azt. amit előttem szóTott t. képviselőtársam is említett, hogy nem vaigyunk tisztában ennek az adónak a hozadékával. Elnöík: A képviselő úr beszédidejie lejárt. Csoór Lajos: Tisztelettel kérek negyedóra meghosszabbítást. Elnök: Kérdem, .méltóztatnak a kért meg­hosszaíbbítást megadni? (Igent) A Ház a meg­hosszabbítást megadja. Csoór Lajos: Azt hiszem, a Házjés a kor­mány valamennyi tagja velem együtt felelős­séget érez abban a tekintetben, hogy tudnunk kell, milyen összegű adót szavazunk meg. Az országgyűlésnek végeredményben régi alkot­mányos joga az adómegszavazási jeg. Most sajnos, nem tudjuk, hogy milyen összegről ho­zunk határozatot. Felelősségem tudatában nein mernék megszavazni egy bizonytalan alapokon — a ház- vagy lakásalapon —- kivetett bizony­talan összegű adót. Lehet, hogy a pénzügymi­niszter úr, amikor ezt a kérdést esetleg felszó­ülése 1942 december 11-én, pénteken. 587 lalásában részletesebben magyarázza, kellő fel­világosítást fog adni arról, helyes, indokolt és, szükséges lett volna-e az, ha magában a tör­vényjavaslatban^ annak indokolásában meg­felelő adatok alapján bennfoglaltatott volna az, hogy milyen összegről van itt szó. Ez annál is inkább szükséges volna, mert mint méltóztat­nak tudni, ez az adó a földadót több mint száz­százalékkal megpótlékolja. A földadó jelenleg 20%-a a kataszteri tiszta jövedelemnek, vagyis 232 fillér, ez pedig 25 fillért vesz, lényegében tehát egy„ százalékos pótlék lesz a föl­dön. A házadó 14 és 16%, itt 15% van kon­templálva, tehát ez átlagban megint egy száz­százalékos pótlék a házadóra. A kereseti adó 5 plusz l°/o : , ez 6%, itt fel van véve 8%, tehát a kereseti adót 138%-kai pótlék ólja meg a javas­lat. Ha ilyen jelentékeny teherről van szó, akkor feltétlenül tudnunk kell, mi az, amit megszavazunk és milyen terhet vállaltatunk ezáltal az országgal. Nem akarok említést tenni, úgy, mint előt­tem szólott képviselőtársam az adó céljáról, mert a mai helyzetben valóban az a helyes irányzat, hogy nem kell ragaszkodnunk okvet­lenül ahhoz, ami a régi törvényben megvolt, hogy tudniillik megmondjuk, hogy ennek az adónak bevétele ezt és ezt a célt szolgálja, de a dolognak azt a részét, hogy az összegszerű­séget és a kontemplált terhet ismerjük, fel­tétlenül szükségesnek tartom. Összefoglalom azt, amit voltam bátor a javaslattal kapcsolatban elmondani, és pedig a következőképen. Az e törvényjavaslaton fog­lalt fizetési kötelezettség szurrogátum az alap­kötelezettséggel, a katonai szolgálat kötelezett­ségével szemben, tehát nem tartalmazhat sem többet, sem kevesebbet, mint amennyi meg van állapítva a katonai kötelezettségben, vagyis ha a katonai szolgálat alól nincs mentesség, ez a törvény nem adhat semmiféle mentességet a katonai szolgálattal kapcsolatban, legfeliebb kedvezményeket adhat. Ennek következtében szükségesnek tartanám azt, hogy kivétel néi­kül mindenki fizesse ezt az adót. Megoldási módul pedis- azt tartóim helyesnek, hoory a már kimunkált föld-, ház-, kereseti- és jövedelem­adó alapján vettessék ki bizonyos progresszív százalék, akik pedig nem alanyai ezeknek az adóknak, azok fize«sék meg ezt az adót kité­tel nélkül és ejtsük el azt a zűr-zavaros la­kásalapot,, amely igen nehezen adminisztrál­ható. TAz elnöki széket Krúdy Ferenc foglalja el.) Sajnálom, hogy a mélyen t. pénzügymi­niszter új nem volt itt az előbb, amikor egy kérdést hoztam fel, mert szerettem volna, ha a miniszter úr válaszolna arra a »módfelett egy­szerű« példára, hogy mennyi adót fognak ott fizetni az egyes lakók. Szükségesnek tartom továbbá a javaslat igazságossá tétele szem­pontjából azt, hogy a honvédelmi törvény­ben foglalt katonai kötelezettség tartamához és tartalmához igazodjék a fizetési kötelezett­ség, mivel pedig a honvédelmi törvényben 60 éves korig állapítja, miteg a szolgálati kötele­zettséget és az első, második és harmadik tar­taléki szolgálatnak más a tartalma, ezért szük­séges, hogy azok számára, akik nem katonai szolgálatot teljesítenek, hanem ehelyett adót I fizetnek, ehhez mérten legyen megszabva a fizetési kötelezettség. (Meskó Zoltán: Helyes!) Mivel ez a javaslat ezekben az elvii hibák­81*

Next

/
Thumbnails
Contents