Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-321

580 Az országgyűlés képviselőházának $21. problémák vannak. A 2. §-ban szerepel ez, ött, ahol éppen nagy szociális szempontokat szolgál a javaslat, ahol éppen a honvédelmi szempontokon túl a szociális érzést és gondolkozást is neveli és szolgálja gyakorlatilag, éppen ott vitás dolgokat is hagy természetszerűen, de azt hiszem, ma ezt néni oldhatjuk meg. Az említett 2. §-ban szeriepeinek ezek a - _ külön meghatározott kritériumok, a nehezebb anyagi teher éá az alacsonyabb jövedelem méltányolása, valamint, a kataszteri tiszta -jövedelem. Sokan elmondták már, hogy a kataszteri tiszta jövedelem megállapítása helytelen és idejét multa. Mondjuk így, nem feleli! meg ma teljesen! az, igazságnak, de ^ a következmény az lenne, hogy vagy más mértéket kiellene alapul venni, vagy pedig a kataszteri tiszta jövedelmet kelleme újra megállapítani, ami pedig, véleményem szerint, igen hosszadalmas ési nehéz munka. Ezt most semmii szitui alatt, sem, csinálhatjuk • meg, viszont a törvényjavaslatot nem odázhatjuk el miatta ési nem várhatunk hónapokig azért sem, hogy néhány gondolatban vagy kifejezésben szebb és tökéletesebb megoldást találjunk, hiszen szükség van arra, hogy ez az adózás mielőbb meginduljon. Legyen szabad itt megemlítenem, hogy a javaslat a 13. §-baní a korhatárt is megszabja, amikor azt a 24 éves klórtól a 70 eves korig határozza meg. Ezt a kérdést, már mások! tie megemlítették ésj én is csatlakozóim .ahhoz a véleményhez, amely a 70 éves korhatárt túlmagasnak tartotta. Én azt kérnéim, hogy ez a fizetési kényszer

1 ne 70, hanem 60 évesi korig terjedjen, ha pedig ez ai változtatás nem lehetséges, akkor a 60 és 70 életév között csak azok essenek adózási kényszer alá, akiknek önálló jövedelmük van, akíilk telhet nem eltartottak. Hiszen ezek között az idős emberek között sok van olyan, akit családja tairt elj, aki csak gondot okoz ezzel annak ai családnak}, mert semmi külön jövedelme nincs. Nekem azonban mégis az, a véleményem, hogy a leghelyesebb volna a korhatárt a 60 éves korüg leszállítani. A feniti elvek ímegállapáitásia, ai kivételek bizonyos elismerése eß módosítások 'javasolása után legyen szabad hangoztatnom és leszögeznem azt az elvet, hogy al legnagyobb nevelőértéke annak van, ha minidenki flizet. Felfogásom szerint amennyiben technikailag megoldható, a legszegényebb alsó rétegeknél is kellene szedni apró filléreket, hogy mindenkinek meglegyen; az az érzése, hogy Ő is adózott, ő isi hozzájárult ennek a közösi, legszentebb, legnagyobb és legszükségesebb tehernek a viseléséhez. Nagy nevelőereje van annak, ha mindenki ad. Még ha a végső eredményben nlem. is lenne sok haszna az államnak a kicsi emberek nagyon apró filléreiből, persze ja progresszivitás: élvét ezen a téren, nagyon tökéletesen kellene kiépíteni, aimint erre sok vonatkozásban törekszikl is a törvényjavaslat. Az én felfogásom szerint az ideális az lenne, ha ebbe az adózásiba belefolyna mindenkinek a fillérje és pengője, aki nem teljesít katonai szolgálatot. ; Említettem ugyan már a kiskereskedők és kisiparosok, a kisemberek nehéz küzdelmét, 'de legyen szabad erre a kérdésre még egyszer visszatérnem. Nagy dolog az, amikor megáll ülése 1942 december ll-én, pénteken. az üzem, amikor csak a feleség marad otthon a gyermekekkel (Ügy van! jobbfelől.) és nines, aki folytassa a munkát. Tudjuk, hogy bizony nem egy üzletiesnek kellett becsuknia boltját emiatt. De még az erősebb üzleteknél is, amelyek esetleg már tudnak tartani! egy segédet is, nagy nehézségeket okoz a gazdának, az üzlet szellemi és gyakorlati irányítójának a kar tonai szolgálatba való bevonása, s sokszor igen súlyos kihatással van ez az üzlet életére. Szerintem tehát ezek az embereik sokkal többet adóznak, mint például a fijxfizetéses adózók vagy például mi magunk is, hiszen a kar tqnai szolgálat az ő életüket sokszor teljesen bizonytalanná teszi, ők sokszor exisztenciát áldoznak már idehaza, még mielőtt a harctérre kimennek. Tekintettel arra» bogy ez a törvényjavaslat igenis a szociális gondolkodás nevelő javaslata és a közösségi érzetet is erőteljesen fokozza; fokozza azáltal, hogy megérezteti mindenkivel, hogy közösen kell az ország terhét viselni, s tekintettel arra, hogy^ a katonai szellemnek is ápolója és fejlesztője, éppen azért örömmel üdvözlöm és lelkesedéssel tudom elfogadni pártom nevében. De azért is örömmel üdvözlöm, mert szerintem mindezeken felül a magyar öntudatnak í|s erős ápó« lója. Észre kell venniök azoknak, akik látják a dolgok hatását ég látják majd a gyakorlati végrehajtás várható eredményeit, hogy ez igenis a magyar öntudatnak is ápolója. Öntudat az, amikor minden magyar ráeszmél végre arra, hogy a magunk erejébőlkell elsősorban megteremtenünk a magunk jövendőjét (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.), hogy az Úriisten után elsősorban magunkra kell számítanunk és nem szabad mindig másoktól várnunk a segítséget. Ennek az erőnek, ennek az öntudatnak emelője ez az, építő áldozatkészség, ezért a törvényjavaslatlot elfogadom. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon. — A szónokot üdvözlik.) Elnök: Több vezérszónok nincs. Szólásra következik"? Mocsáry Ödön jegyző: Gr. Serényi Miklós. Elnök: Gr. Serényi Miklós képviselő urat illeti a szó. Gr. Serényi Miklós: T. Képviselőház! A miniszterelnök úr október 27-én a Magyar Élet Pártja értekezletén a következőket mondotta (olvassa): »Szociális vonalon mozgok m'ostani beszédemnek abban a részében is — és itt jelenthetem be, hogy a pénzügyminiszter úr két adójavaslat részleteinek kidolgozásán fáradozik, illetve már azt is mondhatom, hogy az egyik adójlavaslat, t. i. az egyszeri hadkötelezettségi adó és ha'dmentességi váltságról szóló törvényjavatslat már teljesen kézen van s a parlamenti benyújtásra is megérett. A másuk törvényjavaslat,, amellyel foglalkozik: a zsidó vagyonadó. (Óriási éljenzés és taps.) Ez részleteiben még nincsen készen és azokon még dolgozunk. Az a szándékunk, hogy az említett két adótörvényt egyszerre nyújtjuk be. Meg kell említenem, hogy a zsidó vagyonadó — annak hivatalos címét is beolváshatom: — a zsidók háborús költséghczzájárulásáról szól, — a beruházási)' hozzájárulás mintájára .' vagyonadó jellegével fog bírni. Amikor először álltam itt előttetek, azt mondottam, hogy a zsidókérdésnek egyik vonatkozása a jóvátételnek a kérdése. Én a zsidó vagyonadót is ezen a vonalon látom és azt hiszem^ ezen a vonalon kell azt megállapítani. Ma különleges hábo-