Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-321
Az országgyűlés képviselőházának 321. rús ^terhekkel kell számolni), amelyekről majd a pénzügyminiszter úr expozéjában tájékoztat minket. Egész természetes, hogy a hozzájárulásnak a súlyát, a hozzájárulás terhének jelentős részét azoknak kell viselniök, akik az elmúlt évtizedekben a nemzeti jövedelmekből a legnagyobb részt szerezték meg.« T. Képviselőház! Űgylátsziik, a miniszterelnök úr a bejelentést illetőleg csak a szánnék mellett maradt, mert a hadkötelezettségi • és a hadmentességi adóval egyidejűleg nem nyújtotta be a pénzügyminiszter úr az ő ígérete szerint a zsidók beruházási hozzájárulásáról szóló törvényjavaslatot (Halmai János: Bizony nines itt!) De éppen így szándék maradt sok minden, amit a miniszterelnök úr kijelentett. Így például a. zsidóknak kétszobás lakásokba való beszarítása, a zsidó földeknek kisemberek részére való juttatása. (Halmai János: Hol van az még 1 ?) A minisztiörelnök úr láthatta volna abból az óriiási élj önzésből és tapsból, amit a Magyar Élet Pártja értekezletéin kapott, hogy a kormánypárti képviselő urak is kivétel nélkül kívánják ennek a zsidóadónak a bevezetését. Ez a most benyújtott javaslat a zsidók-mák módot fog adni arra, hogy az adófizetés alól ismét kibúvót keressenek. így például a most tömegesen behívott zsidók mentesülni fognak a fizetés alól és a nagy terhet ismét a keresztény magyar társadalom fogja viselni, pedig az már a fizetőképesség határán van. (Halmai János: Megszoktuk már!) A javaslat szerint ugyanis még a három hónapot munkaszolgálatban töltött zsidónak is kedvezőbb helyzete van (Reményi-Schneller Lajos pénz ügy minisz. ter: Dehogy van! Tessék elolvasni a törvényjavaslatot!), mibt a világháborúban négy évig az első arcvonalon küzdött magyaroknak. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Így van, sajnos!) Az utóbbiaknak ugyanis huszonöt százalékot engednek el a hadmentességi váltságból, de csak akkor, ha vitézségi érmük vagy Károly-esapatkeresatjük van, vagy koszorús tűzkereszt viselésére jogosultak, míg a zsi'dó bármiféle munkaszolgálatot teljesít, a front mögött három hónapig, ötvenszázalékos váttságengedményben részesül, hathónapü szolgálat után pedis: az egészet elengedik neki. (Reményi-Schneller Lajoe, pénzügyminiszter: Nem úgy van a törvényjavaslatban! — Egy hang a szélsőbaloldalon: Ho)mályos!) Ez olyan igazságtalanság, amelyen, feltétlenül változtatni kell. (Reményi-Schneller Lajos pénzügymira&rter: Nem kell változtatni, mert nem úgy van! — Egy hang é szélsőbaloldalon: Homályos!) Nyilvánvaló a szándék, hogy a zsidók óriási előnyben részesüljenek a magyar frontharcosokkal szemben. (Reményi-Séhneller La.ics pénzügyminiszter: Ugyan kérem, hogy lehet rólam ilyent mondani! Ezt maga sem hisai el! — Egy hang a' széhőbaloldalon: Ezt lehet kiolvasni a javaslatból! — Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Maj'd megint bocsánatot kér, mi?) T. Ház! Hogy a földbirtok adója milyen óriási mértékben növekedett negyven év óta fokozatosan, saját 'adóívemmel van módomban bizonyítani. (Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Sziegény, nagybirtokos, a nagybirtok beszél!) A birtokot (Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: A nagybirtok beszél!) még édesatyám vette a világháború előtt. Akkor körülbelül ezer katasztrális hold volt a területe és 1910. évben fizetett 2384.63 korona ' ülése 1942 december 11-én, pénteken. 581 adót, amiben mindem adónem benne foglaltatott. 1930, évben már 5527 pengő volt az összes adó annak ellenére, hogy a birtok száz katasztrális holddal kigebb lett 1932. évben 6053 pengőt, 1934. évben 6800 pengőt (ReményiSchneller Lajos pénzügyminiszter: Mi ez 1 ? Adókamatl), 1935. évben 7058 pengőt, 1936. évben 7300 pengőt, 1939. évbem 7600 oengot, 1940-ben 9100 pengőt, 1941-ben 10.500 pengőt és a folyó évben 17.500 pengőt tett ki az összes adó, pedig a földbirtok a legutóbbi évben a parcellátzás folytam még 50 holddal lett kisebb. Ha tehát egy békebeli koronát a mai két pengővel veszek 's egyenértékűnek, akkor is ez körülbelül egy 400i%-os adóemelést jelent. (Remény i-Schnelltr Lajos pénzügyminiszter: Azért szívesen cserélne sok ember a gróf úrral! — Derültség d jobboldalon.) Ezekből az adatokból tehát világosan látszik, hogy Cion bölcsei 6. számú jegyzőkönyvének utasításai pontosan beteljesedtek. Ezekben ugyanis azt olvashatjuk (olvassa): »A goj, minit földbirtokos, azért van ránk kártékony hatással, mert életfenntartásának alapjai révén független tud maradni. Ezért az legyen a jelszó, hogy földbirtokától mindenáron! megfosszuk. E cél elérése végett a legjobb eszköz. a földadó felemelése avégből, hógy^ a falusi birtok eladósodjék. Ez az intézkedés a birtokot feltétlenül függőségi állapotban fogja tartani Ezzel egyidejűleg a kereskedelmet és ipart fokozott védelemben kell részesíteni.« T. Ház! Ez pontosam beteljesedett, mert a gazdák a legnagyobb mértékben eladósodtak és így függővé váltak. Elnök: A képviselő urat ezekutáni felkérem arra, hogy méltóztassék a napirendre kitűzött törvényjavaslathoz) hozzászólni. Gr. Serényi Miklós: Ez az! Elniök: Ez nem az. Ne méltóztassék az elnökkel vitatkozni. Méltóztassék a hadkötelezettségi .adóról és a hadmentességi váltságról szólni, ellenkező esetben a szót megvonom. Gr. Serényi Miklós: A zsidók még mindig perelhetik és árverezhetik a magyar gazda birtokát. Éppen tegnap került iái kezembe... Elnök: A képviselő urat másodszor is figyelmeztetem, (Szögi Géza: Folytasd!) hogy méltóztassék- a napirenden lévő törvényjavaslathoz hozzászólni. (Szögi Géza: Folytasd, hadd vonja meg a szót! Folytasd!) Gr. Serényi Miklós: Ennek a most benyújtott javaslatnak végrehajtása, mivel a gazdaközönség a megterhelés végső határán áll, ismét egy még nagyobb inflációt fog okozni. Mert hiába jelentette ki többször a pénzügyminiszter úr, hogy inflácó nem lesz, infláció mégis van. Ezt a. zsidók is nagyon jól tudják, mert így egy dányi zsidó szőlőbirtokos, Schweitzer Rezső, azt a kijelentést tette, hogy ő már eladott 90 hektoliter bort, de azt is megbánta, mert neki pénzre nincs szüksége, mert vegyék tudomásul, hogy a Nemzeti Bank 183 millió pengővel több pénzt bocsátott ki szeptemberben, tehát neki biztosabb az áru, mint a mai pénz. ; x T. Ház! Ha a zsidónak igaza van, akkor a pénzügyminiszter úr vonja le a konzekvenciát és mondjon le (Élénk derültség. — ReményiSchneller Lajos pénzügyminiszter: Nagyon szívesen, kérem! — Derültség.) ha pedig nem, j akkor gondoskodjék arról, hogy rémhírterjesztésért azonnal internáló táborba vigyék, (Re-