Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-320
Áz országgyűlés képviselőházának 320. életévét, a nyugdíj, illetőleg öregségi biztosítási díj azonban még a meleg levesre sem elegendő. Nem látom be., hogy ezeket az embereket, akik legtöbbnyire nyomorúságos nyugdíjukból, vagy kicsi Oti, vagy Mabi. járandóságukból élnek, mért kell ilyen mértékben, egészen 70. éves korig megterhelni adóval. Szerintem ezt a korhatárt minden különösebb sérelem nélkül, az államkincstárnak minden nagyobb megterhelése nélkül is lehetne szállítani 60 vagy legfeljebb 65. esztendőre, ezzel leg-alább a legöregebbeket mégis biztosítanánk arról, hogy öreg napjaikra ne kelljen ezt az adót fizetni. Nem haza beszélek, mert rám nézve a jövő esztendőben megszűnt ez az adó, hanem beszélek annak a sok embernek a nevében, akik a 60—70. év közt vannak és akiknek bizony borzasztó nehéz megkeresni annak a mindennapi kis kenyérnek az árát, amely nekik a jegy alapján osztályrészükül jut. Súlyosan kifogásolom, mert az egyenlő teherviselés elvének áttörését jelenti, — ja törvénytervezet 14. §-át, amely azt mondja (olvassa): »Mentesek a hadmentességi váltság alól: 1. a m. (kir. honvédség és a m. kir. csendőrség hivatásos állományának tényleges szolgálatban álló, vagy várakozási illetményekkel szabadságolt tisztjei, tiszthelyettesei és legénysége; 2. a m. kir. rendőrség felügyelői szakán tényleges # szolgálatban álló tisztviselők, a m. kir. rendőrség és a m. Mir. pénzügyőrséig altisztjei és legénysége, valamint a letartóztatási intézetek őrszemélyzete.« Bocsánatot kérek, tapasztalatból tudom, hogy rengeteg olyan tiszt és altiszt szolgál a honvédségben, aki a harcteret nem is látta. Nem láthatta, mert vagy egy vasútállomásom teljesíit évekl óta szolgálatot parancsnoki vagy alárendelt viszonyban, vagy mint honvédségi tisztviselő szolgál és idehaza élvezi a polgári élet gyönyörűségeit. Egyáltaláan nem látom tehát be, hogy miért kell ezeket ez alól az adó alól mentesíteni. Ha a miniszter úr odaírta volna, hogy a mentesítés csak az esetben következik be, ha ezek az urak legalább hat hónapolt kint töltöttek a harctéren, akkor még elfogadható lenne ez számomra, így azonban nem tudom belátni, hogy miért mentesítenek egy ilyen nagy tömeget ez alól az, adó alól, egy olyain tömeget, amely anyagilag és testi épségét illetően is toronymagasságban van aizolk felett, akik kint szenvednek. Engedelmet kérek, a honvédségnek azok a tagjai, akik mint mondtam jégben, hóban, fagyban, kint fáradva rettenetes gyötrelmek és fáradozások köjZit teljesítenek szolgálatot, r irigykedve néznek azokra az urakra, akik elég ügyesek ahhoz, vagy pedig' a beosztásuk olyan, hogy nem kell kimenniök a harciérre és azonfelül még ezt az, adót sem kell megfizetniük. Én ezt súlyos igazságtalanságnak tartom, az egyenlő teherviselés, elve áttörésének tartom, épp ezért kérem a miniszter urat, ha most nem is, de a pénzügyi bizottságban méltó.ztassék egy módosítást eszközölni, amely szerint kimondanák, hogy a mentesség ezekre is csak akkor következik be, ha legalább hat hónapos harctéri szolgálatot teljesítettek.'Ezt követeli meg az osztó igazság, (Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Ezt nem lehet leadminisztrálni ! )• Ezeket a, f elisor olt kategóriákat az, igen t. miniszter úr javaslatában mentesíti az adóKÉPVIiSELÖHÁZI NAPLÓ XVI. ülése 1942 december 10-en, csütörtökön. 575 zás alól, ellenben megrója a, hadiüzemek! munkásait és alkalmazottait adóval. Kivételt csak azzal tesz, akit az üzembe bevezényelltek, Aki ezt a tervezetet készítette, az sohasem dolgozott gyáriban és nem tudja, mi a hadiüzem. Ma olvashattuk az újságban, hogy Olaszország mozgósította az iparát. Mi, amint a háború kitört, rögtön megkezdtük ezt, azonnal mozgósítottuk. Ennek folytán a hadifontosságú üzemek minden alkalmazottja katonának tekintendő, katonai szabályoknak van alávetve s ha a legcsekélyebb hibát elköveti, akkor a katonai parancsnoka megbünteti, ha pedig a , legcsekélyebb mértéiklben felmerül a gyanúja annak, hogy az illető szabotázscselekedetet követett el, hadbíróság elé kerül. És nemcsak a gyárban, nemcsak az ipartelepen való tartózkodása idején esik az illető katonai fegyelem alá, hanem még polgári életében is. Cslak egy példát említek fel a sok közül. Egy gyárban mieghalt egy vasöntő munkás, Munikjástársai gyűjtést rendeztek. A befolyt összeg legnagyobb részét odaadták az özvegynek, egy csekély részén pedig koszorút vettek!. Tradíció abban a gyárban, álltaiában a munkásság tradíciója, hogy a koszorúra vörös szalagot tesznek. Ezt a vörös szalagot itt is rátették a koszorúra, és ezzel 1 a vörös papímizailiaggal vitték ki a temetőbe, hogy azt a^sirra tegyék!. (Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Lehet piros-fehér-zöld szalagot isi rátenni!) A katonai parancsnok mindazokat, akik ebben résztvettek, súlyosan megbüntette, holott nem a gyárban, hanem a, gyáron kívül történt a dolbg, amikor az, illetők már szabad emberek. (Meskó Zoltán: Szakítani kell a rossiz szokással ! Piros-fehér-zöldet feleli rátenni ! — ReményiSchneller Lajos pénzügyminiszter: Ügy van! Egyszerű! Az a magyar nemzeti szín!—Meskó Zoltán: Magyar munkás volt! •— Elnök csenget-) Ha a miniszter úr úgy látja, hogy ezek a hadiüzemekben . dollgozó munkások nemcsak munkaidejük alatt, hanem azon kívül, polgári életükben is katonai szubordináció alá tartoznak), akkor én nem látom be annak a jogosultságát, miért méltóztatik ezeket megróni ezzel a hadmentességi' válts ággal 1 . (Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Mert a rendes munkahelyükön dolgoznak-tovább!) Ez tévedés. (Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Nem tévedés, mert tény!) Azért tévedés, mélyen, t. miniszter úr, mert az, újabb időben divatba hozták az egyéni lap alapiján való beutalást, a gyárakba. Ez nemcsak a munkásoknál!, hanem a tiszt viselőknél is előfordul. Például valaki — mondjuk — egy harisnyagyárban dolgozik, mint tisztviselő, egy szép napon az egyéni lapjla alapján utasítást kap arra, hogy jelentkezzék Csepelen a "Weisz Manfréd-gyárban, ahol mint, Írnokot fogják alkalmazni. -Fizetése természetesen lényegesen kisebb, mint volt azelőtt. Ami kivétel van ebben a törvényjavaslatban, az csak a katonák által odavezényelt emberekre vonatkozik. Ezekét azonban nem a katonaság vezényelte oda» hanem az egyes kerületi elöljáróságok atz egyéni lap alapján. (Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: A honvédelmi törvény alapján!) Bocsánatot kérek, lehet, hogy a honvédelmi törvény ilyen magyarázata alapján, de ezek az emberek, akiket ilyen módon vezényelnek be a gyárba* lényegesen kevesebb keresettel rendelkeznek, mint azok, akik már régebben is ott dolgoztak s ezenfelül katonai szubordináció alatt állának, teljesen méltányos tehát az a kí79
