Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-320

Ö74 Az országgyűlés képviselőházának 320. sincs arrai, hogy anyagilag újból lábraiállja­nak. Ez az első hibája a törvényjavaslatnak. A törvényjavaslat igen aprólékos gonddal készült, azonban a progresszivitás — amint ezt később bátor leszek kifejteni — nem nagyon érvényesül benne. Mégis általában dicsérnem kell azt az érthető jó magyarságot, amellyel ezt a javaslatot szerkesztették, mert azt nem minden törvény javaslatban lehet tapasztalni, amely a Ház elé kerül. Kifogásolnom kell azonban, hogy ebben, a javaslatban az. arányos és egyenlő teherviselés nem érvényesül teljes mértékben. Történik rá hivatkozás, vannak is egyes részletei e javaslatnak, amelyekben az arányos iés egyenlő teherviselés érvényesül, azonban annyi kivételt statuál, hogy ezek a kivételek teljesen áttörik az egyenlő teher­viselés szép elvét, amelyre pedig a javaslat fel van építve. Itt van mindenekelőtt az egyszeri had­kötelezettségi adóról szóló javaslat 1. §-a 3. pontjának (3) bekezdése, amely ezt mondja (olvassa): »Nem esik egyszeri hadkötelezettségi adó alá az a hadköteles, aki valamely bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezet papja vagy pap jelölt je, illetőleg valamely in­tézet papi jellegű tanára.« Az előadó úr azt mondja, hogy ezek azért nem esnek adóztatás alá, mert póttartalékosoknak tekintetnek. Az 1. §. 2. pontja viszont ezt mondja, hogy »egy­szeri hadkötelezettségi adó alá esik az a had­köteles^ akit póttartalékba helyeztek.« Ha te­hát ezek a papok, papi személyek és papi jel­legű tanárok póttartalékba helyeztetnek, ak­kor nekik a javaslat 1. §-ának 2. pontja értel­mében igenis adót kell fizetniök. Teljesen fe­lesleges a pénzügyminiszter úr részéről clls cl nagylelkűség, aniellyel az egyházi rendeknek ezt az adót elengedi, mert azok nem olyan szegények, hogy ezt az adót ne tudnák meg fizetni. Ha adóval sújtják azt a legszegényebb napszámost, vagy magyar államvasúti pálya­munkást is, ha nem teljesített legalább hat hónapi katonai szolgálatot, aki éppen osak meg tud élni a keresetéből, akkor nem látom be, miért kell az arányos és egyenlő tehervise­lési elvet áttörni, amikor a papokról, pap­jelöltekről, illetőleg egyes intézetek papi jel­legű tanárairól van szó? Bocsánatot kérek, ezek az egyházi rendek egyáltalában nem olyan szegények, de még azok az illetők sem oljan szegények, hogy ne tudnák ezt az adót megfizetni. Kérem a miniszter urat, gondos­kodjék mindenekelőtt arról, hogy már az egy­szeri hadkötelezettségi adónláíli is teljes mér­tékben érvényesüljön az egyenlő teherviselés elve. Aki nem katonáskodik, aki saját szemé­lyében nem teljesít honvédelmi szolgálatot, az kivétel nélkül fizessen, akár civil, akár pap. De továbbmegyek. T. képviselőtársaim, akik előttem beszéltek, megemlékeztek arról már, hogy ebben a törvényjavaslatban a progresz­szivitás nem nagyon érvényesül. Én sem mond­hatok mást, mint azt, hogy a földbirtoknál a földadókivetés alapjául vett tiszta jövedelem minden koronája után tervezett 25 fillért igaz­ságtalannak tartom. Annak tartom, mert az a szegény kis paraszt, aki rendes gondosság­gal ési fáradsággal műveli a kis földjét és akit földadó kivetésénél mindig elsőosztályúnak minősítettek, ugyancsak 25 fillért fizet a ka­taszteri tiszta jövedelem minden koronád a után s ugyancsak 25 fillért fizet az a nagybirtokos is, aki óriási befektetéssel príma 1 gazdálkodást folytat ugyan és aki mégis sokkal könnyeb­ülése 1942 december 10-én, csütörtökön. ( ben tudná megfizetni azt 25 fillért, mint fizeti I majd az a szegény kisbirtokos. Amikor a pénzügyi bizottság ezt a törvény­I javaslatot tárgyalja, leszek bátor majd egy j pár adatot felhozni arranézve,, hogy az a lát­szólagos progresszivitás, amely ebben a tör­vényjavaslatban megnyilatkozik, a gyakorlat­ban igenis nem progresszivitás, hanem a legsú­lyosabb teher azokkal szemben, akik enélkül is nehéz helyzetben vannak és csak nehezen tudják adójukat kinyögni. A progresszivitásnak ugyanezt a hiányát kell tapasztalnom az alkalmazottak kereseti adójánál is, amennyiben kimondja a javaslat, hogy annak mértéke az alkalmazottiak kereseti adója alá tartozó szolgálati illetményeknél aa adókötelezettség keletkezésének évét megelőző évben adó alá vont évi illetmény 6%-a. Mia már odajutottunk az adózás terén, hogy azt hiszem, Európában mi vezetünk abban, hogy a mun­kásember is fizet jövedelmi! adót. Ha a jöve­delmi adó Angliában keletkezett is — a szó maga is angol: revenuetax —, ha a szót átfor­dítom magyarra, alatta csak olyan jövedelmet lelhet érteni, amely nem személyi szolgáltatás­ból keletkezik. Már pediíg az a munkásember, az a gép-szerelő, aki éjjel ott ül a, gép mellett és beleheli a gáz és az ólom szörnyű mérges szagát, aki sokszor szeme épségének kockázta­tásával szereli be a repülőgépbe a motort, az a szerszámkészítő, aki ezredmilliméternyi pon­tossággal dolgozik ma 60—70 órát egy hé­ten, bár keres valamit, megérdemli, hogy ver­jük meg külön kereseti adóval 1 ? A kereseti adónál ugyanezt tapasztaljuk. A muh esztendőben valóban emelkedtek a ke­resetek, természetesen felemelték a kereseti adót is, kiindulva abból, hoigy nem azért adtunk a munkásnak fizetés javítást, hogy ne keletkez­zenek új adóalanyok. Keletkeztek. Mondom, Magyarország ebben a tekintetben is ritkaság, mert la munkás is tizet jövedelmi • adót. (Re­ményi-Schneller Lajos, pénzügyminiszter: Más országokban leszállították a létminimumot. Éppen Angliában és Amerikában. Méltóztas­sék megnézni. Ezt meg kell érteni.) Azért még mindig nem füzetnek jövedelmi adót, mert fi­gyelembe veszik azokat a kiadásokat, amelyek­kel az emberi test üzeme fenntartható, már pe>­dig itt nem számítanak be semmit* nem szá­mítják be a házmesterpénzt, a ruhatisztítást i stb.-t (Reniényi-Sclmeller Lajos pénzügymi­niszter: Az adórendszereket azért én jobban is­merem.) Majd rákerül a sor, leszek bátor bizonyí­tani, hogy az adóhatóságok ebben a tekintet­ben milyen emberséges és milyen humánus szempontokból indulnak ki. (Reinényi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Köszönöm az elisme­rést, ez így is van.) Én csak egy pár durva vonással akartam ! rámutatni arra, hogy a progresszivitás meny­nyire nem érvényesül ebben a törvényjavas­latban, noha elismerem, látszat szeriint a tör­ve nyjavaslat igenis progresszív alapon van felépítve. T. Ház! Eátérve most már a hadmentességi váltságra, itt én is az igen t. miniszíter úr figyelmébe ajánlom, hogy egy kissé túlzottan sok az a 70 esztendő. Azt mondja a javaslat, hogy a hadmentességi váltság fizetésére köte­les) a Magyarországon lakó minden férfi, aki 24. életévét betöltötte, de 70-ik életévét nem ha­ladta túl. Bocsánatot kérelki, rengeteg Oti. és Mabi. nyugdíjas van, aki még nem érte ©1 70.

Next

/
Thumbnails
Contents