Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-320
Ö74 Az országgyűlés képviselőházának 320. sincs arrai, hogy anyagilag újból lábraiálljanak. Ez az első hibája a törvényjavaslatnak. A törvényjavaslat igen aprólékos gonddal készült, azonban a progresszivitás — amint ezt később bátor leszek kifejteni — nem nagyon érvényesül benne. Mégis általában dicsérnem kell azt az érthető jó magyarságot, amellyel ezt a javaslatot szerkesztették, mert azt nem minden törvény javaslatban lehet tapasztalni, amely a Ház elé kerül. Kifogásolnom kell azonban, hogy ebben, a javaslatban az. arányos és egyenlő teherviselés nem érvényesül teljes mértékben. Történik rá hivatkozás, vannak is egyes részletei e javaslatnak, amelyekben az arányos iés egyenlő teherviselés érvényesül, azonban annyi kivételt statuál, hogy ezek a kivételek teljesen áttörik az egyenlő teherviselés szép elvét, amelyre pedig a javaslat fel van építve. Itt van mindenekelőtt az egyszeri hadkötelezettségi adóról szóló javaslat 1. §-a 3. pontjának (3) bekezdése, amely ezt mondja (olvassa): »Nem esik egyszeri hadkötelezettségi adó alá az a hadköteles, aki valamely bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezet papja vagy pap jelölt je, illetőleg valamely intézet papi jellegű tanára.« Az előadó úr azt mondja, hogy ezek azért nem esnek adóztatás alá, mert póttartalékosoknak tekintetnek. Az 1. §. 2. pontja viszont ezt mondja, hogy »egyszeri hadkötelezettségi adó alá esik az a hadköteles^ akit póttartalékba helyeztek.« Ha tehát ezek a papok, papi személyek és papi jellegű tanárok póttartalékba helyeztetnek, akkor nekik a javaslat 1. §-ának 2. pontja értelmében igenis adót kell fizetniök. Teljesen felesleges a pénzügyminiszter úr részéről clls cl nagylelkűség, aniellyel az egyházi rendeknek ezt az adót elengedi, mert azok nem olyan szegények, hogy ezt az adót ne tudnák meg fizetni. Ha adóval sújtják azt a legszegényebb napszámost, vagy magyar államvasúti pályamunkást is, ha nem teljesített legalább hat hónapi katonai szolgálatot, aki éppen osak meg tud élni a keresetéből, akkor nem látom be, miért kell az arányos és egyenlő teherviselési elvet áttörni, amikor a papokról, papjelöltekről, illetőleg egyes intézetek papi jellegű tanárairól van szó? Bocsánatot kérek, ezek az egyházi rendek egyáltalában nem olyan szegények, de még azok az illetők sem oljan szegények, hogy ne tudnák ezt az adót megfizetni. Kérem a miniszter urat, gondoskodjék mindenekelőtt arról, hogy már az egyszeri hadkötelezettségi adónláíli is teljes mértékben érvényesüljön az egyenlő teherviselés elve. Aki nem katonáskodik, aki saját személyében nem teljesít honvédelmi szolgálatot, az kivétel nélkül fizessen, akár civil, akár pap. De továbbmegyek. T. képviselőtársaim, akik előttem beszéltek, megemlékeztek arról már, hogy ebben a törvényjavaslatban a progreszszivitás nem nagyon érvényesül. Én sem mondhatok mást, mint azt, hogy a földbirtoknál a földadókivetés alapjául vett tiszta jövedelem minden koronája után tervezett 25 fillért igazságtalannak tartom. Annak tartom, mert az a szegény kis paraszt, aki rendes gondossággal ési fáradsággal műveli a kis földjét és akit földadó kivetésénél mindig elsőosztályúnak minősítettek, ugyancsak 25 fillért fizet a kataszteri tiszta jövedelem minden koronád a után s ugyancsak 25 fillért fizet az a nagybirtokos is, aki óriási befektetéssel príma 1 gazdálkodást folytat ugyan és aki mégis sokkal könnyebülése 1942 december 10-én, csütörtökön. ( ben tudná megfizetni azt 25 fillért, mint fizeti I majd az a szegény kisbirtokos. Amikor a pénzügyi bizottság ezt a törvényI javaslatot tárgyalja, leszek bátor majd egy j pár adatot felhozni arranézve,, hogy az a látszólagos progresszivitás, amely ebben a törvényjavaslatban megnyilatkozik, a gyakorlatban igenis nem progresszivitás, hanem a legsúlyosabb teher azokkal szemben, akik enélkül is nehéz helyzetben vannak és csak nehezen tudják adójukat kinyögni. A progresszivitásnak ugyanezt a hiányát kell tapasztalnom az alkalmazottak kereseti adójánál is, amennyiben kimondja a javaslat, hogy annak mértéke az alkalmazottiak kereseti adója alá tartozó szolgálati illetményeknél aa adókötelezettség keletkezésének évét megelőző évben adó alá vont évi illetmény 6%-a. Mia már odajutottunk az adózás terén, hogy azt hiszem, Európában mi vezetünk abban, hogy a munkásember is fizet jövedelmi! adót. Ha a jövedelmi adó Angliában keletkezett is — a szó maga is angol: revenuetax —, ha a szót átfordítom magyarra, alatta csak olyan jövedelmet lelhet érteni, amely nem személyi szolgáltatásból keletkezik. Már pediíg az a munkásember, az a gép-szerelő, aki éjjel ott ül a, gép mellett és beleheli a gáz és az ólom szörnyű mérges szagát, aki sokszor szeme épségének kockáztatásával szereli be a repülőgépbe a motort, az a szerszámkészítő, aki ezredmilliméternyi pontossággal dolgozik ma 60—70 órát egy héten, bár keres valamit, megérdemli, hogy verjük meg külön kereseti adóval 1 ? A kereseti adónál ugyanezt tapasztaljuk. A muh esztendőben valóban emelkedtek a keresetek, természetesen felemelték a kereseti adót is, kiindulva abból, hoigy nem azért adtunk a munkásnak fizetés javítást, hogy ne keletkezzenek új adóalanyok. Keletkeztek. Mondom, Magyarország ebben a tekintetben is ritkaság, mert la munkás is tizet jövedelmi • adót. (Reményi-Schneller Lajos, pénzügyminiszter: Más országokban leszállították a létminimumot. Éppen Angliában és Amerikában. Méltóztassék megnézni. Ezt meg kell érteni.) Azért még mindig nem füzetnek jövedelmi adót, mert figyelembe veszik azokat a kiadásokat, amelyekkel az emberi test üzeme fenntartható, már pe>dig itt nem számítanak be semmit* nem számítják be a házmesterpénzt, a ruhatisztítást i stb.-t (Reniényi-Sclmeller Lajos pénzügyminiszter: Az adórendszereket azért én jobban ismerem.) Majd rákerül a sor, leszek bátor bizonyítani, hogy az adóhatóságok ebben a tekintetben milyen emberséges és milyen humánus szempontokból indulnak ki. (Reinényi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Köszönöm az elismerést, ez így is van.) Én csak egy pár durva vonással akartam ! rámutatni arra, hogy a progresszivitás menynyire nem érvényesül ebben a törvényjavaslatban, noha elismerem, látszat szeriint a törve nyjavaslat igenis progresszív alapon van felépítve. T. Ház! Eátérve most már a hadmentességi váltságra, itt én is az igen t. miniszíter úr figyelmébe ajánlom, hogy egy kissé túlzottan sok az a 70 esztendő. Azt mondja a javaslat, hogy a hadmentességi váltság fizetésére köteles) a Magyarországon lakó minden férfi, aki 24. életévét betöltötte, de 70-ik életévét nem haladta túl. Bocsánatot kérelki, rengeteg Oti. és Mabi. nyugdíjas van, aki még nem érte ©1 70.
