Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-320
570 Az országgyűlés képviselőházának 320, gyarország egy új, dicsőséges hadsereget hí- . vott életre, amely a maga történelmi hagyó- | mányaival, vitézségvei, törhetetlen hazaszeretetével és történelmi elhivatottságával éppen a most az orosz harc terekéi] folyó harcoikban tesz igen komoly tanúbizonyságot a maga rendeltetéséről. Az ország katonai felszabadultsága most megint sörrai katonai szolgálatra szólítja be a hadkötelezettek jelentős részét és az így bevonultak igen komoly része haretéri szolgálatot is teljesít. Megint előáll tehát az a helyzet, hogy alkíik azért, mert katonai szolgálatra alkalmatlanok vagy valamely más címen nem teljesítenek katonai szolgálatot, úgynevezett előnyösebb gazdasági helyzetbe kerülnek és így indokolt, hogy egy megfelelő pénzügyi szolgáltatás teljesítésével külön áldozatot vállaljanak ezért a mentességükért. Ez a helyzeti adottság eredményezte azután az úgynevezett hadmentességi adó gondolatának, felújítását és szülte meg ezt a törvényjavaslatot is. Valamely- törvényjavaslat időszerűségét és helyenvaloságát nemcsak .annak szükségessége' és várható pénzügyi eredményessége, teszi indokolttá, hanem elsősorban az, hogy a köztudat milyen helyesléssel és érzéssel fogadja. Ha ebből a szempontbél vizsgáljuk a most tárgyalás alatt ádló törvényjavaslatot; akkor örömmel és megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a javaslat teljes mértékbein igazságos, szociális és szükséges, és éppen ennélfogva, valamint annál az indokoltságánál fogra, hogy egy olyan csoport terhére állapít meg bizonyos anyagi szolgáltatást, amely hadba nem vonultsága miatt bizonyos előnyöket élvez, igen alkalmas arra is, hogy , a katonailag igénybevett személyekben a megnyugvás érzését váltsa ki, (ugy v.an! a balközépen.) A törvényjavaslat két része közül elsőnek a hadikötelezettségi adót tárgyalom. A hadkötelezettségi adót tulajdonképpen a katonai szolgálatot nem teljesítettek adójának kellene nevezni, hiszen azok fizetik, akik katonai szolgálatot tényleg nem teljesítettek. A törvényjavaslat adóval kívánja sújtani mindazokat, akik fizikai adottsági mentesülés címén, mint alkalmatlanok nem teljesítettek katonai szolgálatot, továbbá azokat, akik a katonai helyzet alakulása, következtében nem teljesítették teljes ideig katonai szolgálatot, így elsősorban a póttartalékosok, akik amint tudjuk, c&aik igen korlátolt időn belül teljesítenek katonai szolgálatot, valamint mindazokat, akik egészségi állapotuk alakulása következtében kénytelenek voltak katonai, szolgálatukat félbeszakítani. A törvényjavaslat igen messzemenő méltányossággal gondoskodik arról, hogy akár szociális, akár érdemességi és méltányossági, akár pedig jövedelmi és vagyoni alapon mentesül, jenek ennek az adónak terhe alól mindazok, akik a kivételezést megérdemlik, bár máskülönben adófizetésre volnának kötelezhetők. Így szociális alapon mentesül az adó viselése alól először az, aki szolgálati viszonyban van és összes havi jövedelme az értékhatárként beállított 80 pengőt nem éri el és így az alkalmazottak kereseti adója alá nem esik, másodszor az a gazdasági cseléd, akinek ezen a címen élvezett összjövedelme nem tesz ki többet az, előbb említett 80 pengőnél és így ezen a, címen szintén nem fizet alkalmazotti kereseti adót, harmadszor az, aki túlnyomóan napszámkeresetből tartja el magát^ i Érdemességi és méltányossági alapon mentességbén részesülnek először a hadirokkantak, valamint a honvédelem rokkantjai, másodszor ilése 1942 december 10-én, csütörtökön. valamennyi bevett vagy elismert vallásfelekezet papjai és pap jelöltjei, úgyszintén az intézetek papi jellegű tanárai is. Végül vágyom és jövedelemi alapon mentesül az adó fizetése alól a következő négy csoport. Először az, akinek földbirtokból származó tulajdonosi vagy haszonbérlői összes kataszteri tiszta jövedelme a 100 pengőt nem haladja meg, másodszor mindazok a telekkönyvi tulajdonosok, akik a telekkönyvi tulajdonukban vagy haszonélvezetükben lévő épületet, — amelyben legfeljebb két lakószoba és egy üzlelt- vaigy műhelyhelyiség van — egyedül vagy a velük legközelebb hozzátartozóikkal együtt sajátmaguk lakják, harmadszor mindazok, akik üzleti vagy más foglalkozásukból ,000 pengőn aluli jövedelemmel rendelkeznek, illetőleg adóalapjuk 600 pengőn alul van, negyedszer mindazok, akik állandóan külföldön tartózkodnak és magyar adózás alá eső jövedelmük nincs 1 . T. Ház! A törvénytervezet 2. §-ának 1—7. pontjai alatt felsoroltak, vagyis az egyszeri hadkötelezettségi adó alól mentesülők közlött ' a hadirokkantak - és a honvédelmi rokkantak laxative nincsenek ugyan megemlítve, de. az 1. § 3. pontiban szereplő meghatározás alapján a hadirokkantakat és a honvédelmi rokkantakat is a mentesülők csoportjába tartozóknak tartom. Mégis szükségesnek] látom ezt! ai kérdést* külön is megemlíteni, mert úgy látom, hogy a hadirokkantak csoportját taxatíve tényleg nem sorozták be azok közé, akik a hadkötelezeittségi adó alól mentesek. Ezek szerinti tehát szükséges volna, hogy határozott fogalmazásban is kifejezésre jusson ez ai mentesség. Ezért indítványozom, hogy a (2) bekezdés 7. pontja után 8. pontnak iktassék be a következő szöveg: »Ügy a megelőző háború hadirokkantjai, Valamint a jelenlegi háború honvédéimi rokkantjai menteseik az egyszeri hadkötelezettségi adó alól.« (Helyeslés a balközépen.) A 2. § (2) bekezdésének első mondata így szól: »A mentesség nem illeti meg azt, akinek asz (1) bekezdés 1—7. pontjaiban meghatározottakon felül más jövedelemforrása is van.« Szükségesnek tartom itt a »jövedelemforrás« szó elé az »adóköteles« szót beiktatni, mivel itt az indokolás szövege szerint is az adóköteles jövedelemre gondoltak, arról van tehát tulajdonképpen szó. A 3. § (1) bekezdése adómentességet biztosít azoknak a felmenő eltartóknak, akik családtag jaiknafe vagyontialansága vagy jövedelem telensége miatt ugyan maguk kellene., hogy vállalják a gyámoltjuk terhére kivetett adó viselését, azonban a 2. § (1) bekezdésének 1—7. pontjaiban felsorolt jogcímek valamelyikét élvezve, saját személyükben mentesülnek az adófizetés alól. Amint az előbb is említettem, a hadirokkantak mentességi jogcíme nincs taxatíve felsorolva az előbb említett 1—7. pontokban szereplő jogcímek között. Minthogy a. hadirokkantakról ez alkalommal még csak utaló megjegyzés sincs, az a helyzet áll elő, hogy csiak az 1—7. pontban felsoroltak csoportjába esők élveznek adómentességet gyámoltjuk vagyontalansága vagy jövedelemtelensége esetén, így tehát a hadirokkantak tulajdonképpen nem élveznék ezt. Amennyiben a 2. § (1) bekezdésének 8. pontja gyanánt az általam előbb javaslatba, hozott kiegészítés következtédben a hadirokkantak a. hadkötelezetttségi adó alól mentességet nyernének, abbifu az esetben a 3. § (1) bekezdésének szövegében szereplői »1—7, pontjában« szöveget »1—8. pontjában«
