Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-319

Âz országgyűlés képviselőházának S1Ô. ségrevonás ítélőszéke elé állítja.. Ha a kistisztviselő mulaszt, abban a pillanatban ott van a fegyelmit foganatosító gépezet és kitörik a nyakát, ha akármilyen kis vétséget követett is el. Amikor ennyire fontos dologról van szó, amikor az ország közellátása szerencsétlen vezetőinek munkásságát maga a kormányzat is bírálja azzal a formális eljárással, hogy megbuktatja, ugyanakkor ennek következményét az egész ország ma is érzi, s ez a kormányzat nem érez magában annyi erőt, hogy egy ilyen méltatlan tagját, aki a országnak mérhetelenül nagy károkat okozott, az igazságos bíró elé állítsa. Nem -tudóm, milyen fényt vet ez kifelé, nem tudom, hogy mik lesznek emnek a következményei, de nem egy helyen hallottam, hanem mondjuk, nemcsak az intellektüel emberektől hallottam, de a nép egyszerű fiai is igen sokszor említették nekem, nem tagadom, bizonyos mértékben ezeknek az egyszerű embereknek a megnyugtatása érdekében hoztam ide, azért, hátha esetleg a kormány jobb belátással példát fog statuálni a tekintetben, hogy ebben, az országban már egyszer felelős miniszter tényleg feleljen is a maga félrefogásaiért. T. Képviselőház! Mivel nines időm arra, hogy mindenre kitérjek, néhány a mai életből vett példával akarok rávilágítani arra* hogy tulajdonképpen melyek azok a legégetőbb kérdések, amelyeket nekünk, a képviselőház tagjainak el kell intéznünk és amelyeiknek elintézését elsősorban kell a kormányzatnál, sürgetnünk. De nem mulaszthatom el azt sem, hogy felhívjam a kormányzat figyelmét arra, hogy nemcsak a ma kérdéseinek megoldása fontos, hanem fontos a jövő biztosítása is, fontos olyan tervek elkészítése is, amelyek pontosan megmutatják, hogy ennek a nemzetnek a jövőben , hogyan, milyen szabályok szerint kell élnie, dolgoznia, hogy tényleg az új Európának egyik ellenálló és minden viharral dacoló tagja lehessen. Sok kérdés van itt, én csupán egyetlenegy kérdést akarok megemlíteni. Ha mi. magyarok az új Európába tényleg úgy akarunk beilleszkedni, hogy ez a beilleszkedés elsősorban külöpösebb megrázkódtatás nélkül menjen végbe, de tökéletes is legyen, akkor elsősorban gondoskodnunk kell arról, hogy a nép legszélesebb rétegei megértsék azt, hogy magának a népnek, a nemzetnek hogyan kell beleilleszkednie ebbe az új életbe. Abból a célból pedig, hogy ezt meg tudják érteni, hogy tehát Öntudatosan tudják vallani azokat a célkitűzéseket, amelyeket vallaniok kell és amelyekért dolgozniok kell, elengedhetetlennek tartom, hogy a magyar nép a legszélsőbb vegeken is, a legkisebb falvakban és községekben is kapja meg végre a maga közigazgatási ós szellemi, vezetőit, akikre szüksége van. Kik ezek? A jegyző és a tanító. Mert mi van most? Aki a vidéket ismeri, az nagyon jól tudja, hogy a falusi jegyző és a falusi tanító az élet ezernyi követelményének! súlya alatt már szinte összeroskad. Annak a falusi jegyzőnek mindennek kell lennie az égvilágon, mert minden egyes minisztériumnak a végső fóruma és éppen ezért valósággal isteni osoda, hogy még bírja. Ott van a másik is: a kultúrát terjesztő tanító, a nemzet napszámosa, akinek az anyagi javadalmazása ©em olyan, milyennek lennie kellene, de az erkölcsi megbecsülés sem olyan, hogy az a munkájával arányban állana. Nem lehet a jegyzőt sem agyonterhelni, de nem lehet ugyianülésé 194% december 3-áh, ősütoriökön. 6&7 akkor a tanítót sem egy olyan sorsban hagyni, amilyenben van. Mi tehát a megoldás? Az egyetlen lehetőség: vegyük le a falu hivatott vezetőjének válláról azokat a terheket, amelyek alatt már-már összeroskadnak és a legjobb szándékuk mellett sem tudnak olyan munkát végezni, amilyen munka a nemzet érdekében kívánatos volna. Szerintem a legelső teendő az volna, hogy megfelelő időben — mégpedig minél hamarabb, mert hiszen nemzeti érdek parancsolja — vegyük le a falusi jegyzők válláról az adóügyek kezelésének terhel Számtalanszor hangsúlyozták ők is ezt és éppen ezért hozom ide az ország Házába, hogy itt is foglalkozzunk vele, ha tényleg komolyan vesszük azt, hogy nekünk a széles néprétegek anyagi és szellemi fejlődését elő kell mozdítanunk. Ök a mi legjobb segítőtársaink. Méltóztassék elképzelni, micsoda gyönyörű munkát tudna az az anyagi gondoktól megszabaduló, de emellett a nem szakkérdésektől is megszabaduló községi jegyző végezni, hogyan tudná faluját irányítani, ha tényleg csak azt a munkát kellene elvégeznie, amely a tulajdonképpeni hivatása. Erre megvan a mód, és a szakértők, akik ezzel foglalkoznak, nagyon jól tudják, hogyan, lehet őket a nagy tehertől megszabadítani. Ez nemcsak a munka csökkenését jelenti, hanem egyúttal a jegyző tekintélyének nagymérvű fokozását is, mert nagyon jól tudjuk, hogy Magyarországon bizony nem igen szokták szeretni azokat az embereket, akik adóügyi kérdésekkel foglalkoznak. Márpedig egészen természetes, hogy amikor törvényes úíton

e de mégis csak belenyúl a jegyző annak a magyarnak a zsebébe, iákkor bizony nem igen szeretik azt az embert, aki nagyon erélyesen szokott a zsebekbe kotorászni. Ez az egyik. A másik az, hogy 'biztosítsuk a tanítónak *a nemzetnevelőnek azt a megélhetést, azt az anyagi helyzetet, amely őt függetlenné teszi az anyagi gondoktól és lehetővé teszi számára, hogy tényleg a magyar nemzetnevelő ideális kötelességét teljesítse. De egyúttal erkölcsileg is támogassuk olymódon, hogy amint tagja a képviselőtestületnek a falu papja és a jegyzője is, éppenúgy hivatalból tagja legyen a nemzet nevelője, a tanító is. Tekintélyének ez az emelése is hozzájárulna ahhoz, hogy erejében erősödjék és nemzetnevelő hivatását minél jobban teljesítse. T. Képviselőház! Ezekben voltam bátor csak néhány szóval rávilágítani azokra a kérdésekre, amelyek fontosak és amelyeknek megoldása szerintem elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy ez a nemzet elindulhasson a jövő építő útján. Felszólalásom során vettem a ma kérdései közül, és felhoztam a jövő építő kérdései közül is több dolgot. Ha összehasonlítom a kormányzat cselekedeteit a kormányzat ígéreteivel a felvetett kérdésekben, akkor azt látom, hogy ez a kormányzat — úgy látszik, legalább is cselekedetei ezt mutatják — gyakorlati téren még nem értette meg a kor szavát.. Minthogy ez meggyőződésem szerint így van, éppen ezért bizalmatlansággal viseltetvén a kormány iránt, a felhatalmazási javaslatot nem fogadom el. (Helyeslés és tav* a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Incze Antal jegyző: Bogner József! Elnök: Bogner József képviselő urat illeti a sző. , .,. . Bogner József: T. Ház! Az 194L áprilisi 74*