Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-319
Az országgyűlés képviselőházának S19. Az utolsó évszám 1942 március 12. A miniszterelnök úr nem azt mondotta; mint Bárdossy miniszterelnök úr, hogy első törvényjavaslata lesz az Összeférhetlenség, óvatosabb volt: hogy második törvényjavaslata lesz. Ez 1942 március 12-én történt. Azóta mintha pár javaslatot letárgyaltunk volna, tehát semmiesetre sem lett a második, de még javaslat sem lett belőle. T. Képviselőház! * Felvetem a kérdést, ho. gyan állunk a zsidóföldek kérdésével, (Mozgás a szélsőbaloldalon!.) mert ez volt a nagv sláger annakidején, amikor a miniszterelnök úr 9 hónappal ezelőtt először bejelentette programmját, abban első helyen az szerepelt, hogy a zsidóktól pedig a földet elvesszük. A miniszterelnök úr nyilatkozatában az volt, hogy a törvényjavaslat egy héten belül készen lesz. Az igazat megvallva, egy kicsit meg is döbbentünk, mit fog akkor csinálni a miniszterelnök úr a második és harmadik héten, hà már az első héten ilyen fontos kérdéseket old meg, de aztán később megnyugodtunk. (Derültség a szélsőbaloldalon.) Csak három példát hozok ide, egyet az Alföldről. Dunavecsén, mint egy kormánypárti képviselőtársunk a napló tanúsága szerint megerősítette, a keresztény magyar lakosságnak fejenként ma is csak egy hold földje van, ugyanakkor 5—6 zsidó család ma is 2O0O katasztrális holdat tart kezében. Ez az adat novembea* 11-ériől való. A második eset a Dunántúlról, az igazságügyminiszter úr kerületéből, Tapolcáról való. Erről a helyről tömegesen kapom a leveleket, amelyekben figyelmeztetnek, ne engedjük, hogy a zsidó birtokokat, zsidó szőlőket, 3—5OO0 katasztrális holddal rendelkező nagybirtokosok kapják m ! eg és megnevezik Tarányiékat, a Felsőőri Nagyokat és budapesti N ügyvédeket. akik mind megkapják ezeket a szőlőket, csak az a becsületes derék vincellér, aki hosszú ideje, 30—40 éve túrja a földet, nem kapja meg a szőlőt. (Börcs János*. Azt mondják, az nem ért hozzá! — Zaj. — Elnök csenget.) A következő példa: a Felvidékről való. A 400 holdas domoszlói zsidó szőlőt nagynehezen megkapta kezelésre egy magyar ember, ne gondoljuk azonban azt. hogy okleveles gazda, hanem »véletlenül« kereskedelmi és iparftir marai titkár, s a másik véletlen az, hogy fivére valahol a földmívelésügvi minisztériumban miniszteri tanácsos. (Halmai János: Szörnyű! — Zaj a Szélsőbalodalon.) T. Képviselőház! Megállapítom, hogy jelenleg is 2 millió katasztrális hold föld van zsidó bérletben vagy tulajdonban, az erdőket is ideértve. Fogadást mernék ajánlani arra, hogy ebből 20J0OO katasztrális hold nem jutott magyar kisember kezébe. Így állunk ezzel a kérdéssel. Csak az idő akadályoz meg abban, hogy további adatokat soroljak fel a zsidókérdésről, pedig nagyon érdekes volna megállapítani. miképpen szenved a magyar kultúra még ma is zsidó uralom alatt; itt van a könyvkiadás, a sajtónak egy része, de erről már szó volt, tehát erről nem beszélek. Ennyi adat is elég annak megállapításához, hogy a kormányzat által a zsidókérdés megoldására hozott intézkedések, ahogyan idáig láttuk, nem voltak komolyak s méltóak sem a mai nagy időkhöz, sem pedig a fronton küzdő magyarokhoz, ahogyan a kormány á zsidókérdésben idáig álláspontját megmutatta. T. Ház! Ismét egy kormánypárti előadó ülése 1942 december 3-án, csütörtökön. 507 úrra hivatkozom, az igazságügyi tárca előadójára, aki kitűnő, pompás beszédében; azzal bíztatott bennünket, hogy necsak a nagy hazaárulókkal, necsak a Károlyi Mihály okkal szemben alkalmazzuk a tételes törvényt. Mi ez? A tételes törvényt nem alkalmazzuk valakivel szemben? Ezt mondja: A vagyonelkobzás tekintetében a kis hazaárulókkal szemben is hasonlóan kell eljárni. Mi pedig hozzáteszszük ehhez a helyes, okos kormánypárti véleményhez, hogy valóban mi az egész hazaáruló zsidó fajjal szemben kívánjuk alkalmazni a vagyonelkobzásra' vonatkozó fennálló tételes törvényeket. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) T. Ház! Az általunk három év óta változatlanul sürgetett úgynevezett zsidó vagyonváltság kérdését végre bejelentette a miniszterelnök úr. De anélkül jelentette be, hogy elővigyázatos óvatossági intézkedéseket tett volna. A zsidóknak tehát módjukban áll kibújni megfelelő úton és niódon a már bejelentett vagyonváltság alól. Érthetetlen előttünk ez^ a huza-vona, érthetetlennek tartjuk a kormánynak ezen a téren tett intézkedéseit. A miniszterelnök úr á Lovardában dübörgő tapsot kapott, amikor a zsidók kitelepítéséről beszélt. A végcélban tehát találkozik a szélsőjobboldal és a kormánypárt, de tessék a végcél elérését megfelelően előkészíteni és biztosítani. Mi ezt nem látjuk és ezért azt indítványozom, hogy a kormány a legsürgősebben nyújtson be törvényjavaslatot a zsidókérdés ideiglenes és átmeneti rendezéséről. Előbb azonban a készülő törvény kijátszását a fennálló háborús felhatalmazás alapján kiadandó rendeletekkel már most hiúsítsa meg. A törvény pedig tartalmazza a következőket. Első po'nt: a zsidót nevében és ruházatában meg kell jelölni. Második pont: a zsidónak minősítendő minden olípan vállalat, amelynek tulajdonosai, vezetői, alkalmazottai között Öt százaléknál nagyobb a zsidófajúak aránya. Jól meg kell jegyezni, hogy ebben a pillanatban egyetlenegy zsidó vállalat sincs, a fennálló törvények értelmében valamennyi keresztény és magyar. Harmadik pont: zsidó mérnök. ügyvéd, orvos, iparos, kereskedő törvényes érde„kvédelmi szervezetnek — tehát kamarának, ipartestületnek stb. — ne lehessen tagja, így önállóan ne folytathasson foglalkozást, csak közületi beosztottként vagy magyarnak az alkalmazottjaként. Negyedik nont: a zsidók vagyona^ összeirandó és lefoglalandó és részbe!» a háború adósságaira és költségeire, részben a magyar faj intézményes megerősítésére fordítandó. Például nem 7 pengős családi oótlékot kívánok, hanem a valóságnak megfelelő családi pótlékot és nemcsak a munkásság 45%-a, hanem mindenki számára. Továbbá fizesse a zsidóvagyon a zsidók kivándorlási költségeit és a magyarok hazatelepítésének költségeit, ötödik pont: az idősebb zsidók gettóba, a fiatalok pedig munkatáborba gyűjtendők össze, felszabadítandó lakásaik pedig kislakásokká alakítandók át a sokgyermekes magyar családok számára. (Helyeslés és tavs a szélsőbáloldalon.) Végüli a hatodik pont a kivételiek pontja,, mert hiszen ugyebár Magyarországon zsidútöirvény kivételek nélkül lehetetlen. (Derültség.) Kivételeket kizárólag csak honvédelmi szempontból személyszerinti felsorolással maga a törvény adhasson. (Helyeslés a szélsobatoldalon.) Túlzás ez talán? Régebbi zsidótörvényeink alkalmával túlzóknak, tűUicitáílókniak tartotta!?
