Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-318
494 Az országgyűlés képviselőházának 318, akarjuk tartani a magyar katona hősi szellemét és harckészségét, akkor ezt semrnîe s étre sem szolgálja az, ha ilyen dolgok történnek a magyar katonával. A főszolgabíró urat pedig a honvédelmi miniszter úr kiküldhetné egy kicsit leckére a Don-kanyarba, ahonnan visszatérve biztosan másként bánna a magyar katonával. Tudom, hogy szeret vadászgatni ez a főszolgabíró úr» ott lesz alkalma fenevadakra vadászna a Bon-kanyarban. Tisztelettel kérem a miniszter urat, hogy ígéretéhez mérten teremtsen rendet -a hátországban basáskodó főtisztviselő urak közt, hogy a honvéd panaszát hallgassák meg és orvosolják katonásan!. Az ma a nemzet parancsa, hogy igazságot és megbecsülést adjunk a harcoló és megrokkant honvédnek. (7\tps a szélsöbaloldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a honvédelmi miniszter úrnak- * Következik Bálint József képviselő úr interpellációja az iparügyi miniszter úrhoz a szentkeresztbányai ' székely r bányamunkások tarthatatlan helyzetének javítása tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Vámos János jegyző: (olvassa): »1. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, Jhoigy a szentkeresztbányai munkások nem kapják tmeg az őket megillető jogos és méltányos munkadíjat becsületes munkájukért 1 ? 2. Hajlandó-e a miniszter úr sürgősen a legszigorúbb vizsgálatot bevezetni s a munkások tarthatatlan helyzetén javítani?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Bálint József: Mélyen tisztelt Képviselőház! A Székelyföldnek egyetlen ipartelepe a Hargita tövében elterülő Szentkereszbánya, ahol vasat, vasércet bányásznak. Ez a Havasalján elterülő bányaterület, amelyet megközelíteni kocsin még lehet, a legközelebbi vasútállómástól, Székelyudvarhelvtől 27 kilométernyire, Csíkszeredától pedig 30 kilométernyire fekszik. E távolsága miatt ez a bányatelep sohasem tudta termelését nemcsak fokozni, hanem kicsiben is teljesíteni azt, amire éppen hivatva lenne. T. Ház! Amikor a szentkeresztbányai bányamunkások érdekében interpellálok, nem mulaszthatom el, hogy röviden rá ne mutassak azokra a körülményekre, amelyek miatt oly nagyfontosságú éppen magának Udvarhely megyének, a Székelyföldnek, de különösen Udvarhely megye északi részének és az itt lakó szegény népnek gazdasági felemelése. Jelen alkalommal nem akarok kutatni a bányavezetés jó vagy rossz oldalát, bár adataim vannak erre, csupán arra akarok röviden rámutatni, hogy ez a bánya jelenleg nem tölti be nemzeti hivatását, pedig Szentkeresztbánya egész területe tele van vasérccel. Nemcsak az a hegy. amelyen maga Szentker^sztbánya fekszik, hanem az egész terület lé Lövéte székely község felé tele van vasérccel. Ez a vasérc ma is kihasználhatatlan, jóllehet az egész terület nincs idegen kezekben, s ha maga Szentkeresztbánya területe idegen kézben van is, a többi rész nincs abban. Szentegyházasfalva, Lövéte, Kápolnásfalu és magának Szentkeresztbánya-telepnek szegény népe boldog időket és magy anyagi fellendülést nyerne, ha szakszerű befektetéssel, a hozzánk fajilag is idegen tulajdonos teljes kirekesztésével ezt a bányát kihasználás szempontjából a magyar állam venné kezébe» ülése 1942 december 2-án, szerdán. Közel van hozzá a gyógyító hatásáról híres Hargita-fürdő is, ahol nemrég avattak fel egy szép szállodát a vendégek részére. A hegyek tele vannak vasérccel. Közelében fekszik Lövéte község, amelynek határában az a kitűnő földanyag' van, amelyből az okkersárga festék készül, amelyet mindenki nyugodtan vihet el, aki arra jár. Közelében van a székely Selters, a kitűnő minőségű borvíz, amelynek kémiai összetétele Vámossy egyetemi tanár szerint ugyanaz, mint a karlsbadi vízé, gyógyhatása szintén. Közelében van az úgynevezett Kirujfürdő, a kitűnő szénsavas és más gyógyhatásúkkal telített vizű fürdő, amely a maga primitívségében várja csendes kimúlását. Nem messze van a kitűnő Horn or ód-fürdő, amelyet nyáron igen sokan keresnek fel egész Magyarország területéről. Ott van a Hargita a maga óriási erdőrengetegével. Gondoljunk itt egy rendszeres faipari üzem beállítására, valamint a nemzeti szempontból is fontos természetjárás kihasználására és végül Udvarhely megye tel jes elzártságára. Mindezek a körülmények azt parancsolják, hogy Székelyudvarhelynek a székely körvasútba való bekötése nemzeti szempontból feltétlenül szükséges és sürgős nemzeti feladat, nem is beszélve más, igen fontos stratégiai és katonai szempontokról. A szentkeresztbányai munkások helyzete — rátérve interpellációm lényegére — egyenesen tarthatatlan. Tarthatatlan a kereset szempontjából, családvédelmi, nemzetvédelmi és valláserkölcsi szempontból. (Ügy van! Ügy van! half elől. — Mester Miklós: Remélem, neked hisznek!) Kereseti szempontból a munkások naponta; alig keresnek 4—5 pengőt. Ami a családvédelem szempontját illeti, ilyen kereset mellett családjuknak és gyermekeiknek természetesen még a legszükségesebb anyagiakat sem tudják előteremteni s így igen súlyos adósságokba merültek. Nemzetvédelmi szempontból a munkásság a magyar népnek éppen az a rétege, amely már a múltban is megmutatta, hogy adott esetekben jó vagy rossz irányítás mellett milyen hatást tud gyakorolni az ország közvéleményének kialakítására éppen azokon a területeken, ahol a munkásság a lakosság zömét teszi ki. A szentkeresztbányai munkásság jelenleg elkeseredett a kevés fizetés és a család nyomorúsága miatt, pedig nagyon várta a felszabadulást. El akarta temetni és el is temette a 22 év rettenetes emlékét, de mivel anyagilag roßzszul áll, elkeseredettségében a mai helyzetben veszedelmes alanyává válhatik mindenféle agitációnak, amit most titkos kezek könnyen előkészíthetnek népünknek éppen abban a rétegében, amely anyagilag nyomorban sínylődik. Valláserkölcsi szempontból kezdi elfelejteni az Istent és egyházát is, mert hiába, azt vall.ia, hogy a korgó gyomor nem szívesen imádkozik. Őszi képviselői körutam során volt alkalmam meglátogatni a szentkeresztbányai munkásokat és azokat a falvakat is, amelyek a bányát körülveszik: Szentegyházasfalnt, Lővétét ésjppolnásfalut, és a panaszokat közvetlenül toluk hallottam. A panaszokait azután memorandumban terjesztették elő és 81 aláírással felküldötték hozzám. Ennek alapján még október hóban kértem én is az iparügyi miniszter urat arra, hogy a munkások helyzetén közbelépésevei valamikép segítsen. Ezek a jogos panaszok, amelyeket a mun| kasok mind szóbelileg, mind pedig memoran-
