Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-318
Az országgyűlés képviselőházának 318, Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a .szó. Koltai József: T. Képviselőház! Naponta hangzanak el hangok ós felhívások az egész országban, kinn a privát életben. (Zaj és mozgás a szélsőbaloldalon. — Rajniss Ferenc: A magyar közvélemény nem tudja meg, mert a cenzúra kitörli, de majd Angliában megtudjak Zsilinszky beszédét! — Zaj.) De nem múlik el egy ülés sem, hogy a honvédek megbecsüléséről szó ne essék, anert hiszen» iha erről a kérdésről beszélünk... (Rajniss Ferenc közbeszól. — Bajcsy-Zsilinszky Endre: Én nem jártam soha az angol vagy francia követhez, vagy a ^ szovjet követhez! — Zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon. — Prokopeez József: Mind szavak! — Rajniss Ferenc: Schuschnigg nem járt állandóan Berlinben? — Bajcsy-Zsilinszky Endre: 1920-ban! De nem a szovjet követhez! Becstelen hazafiak! — Rajniss Ferenc: Wolff mondta! Majd felelősségre vonják érte! — Nagy zaj. — Elnök csenget.) Állandóan jelennek meg cikkek, amelyek felhívják a magyar közvéleményt és a publikumot arra, hogy a hadrakelt és a háborúból visszatérő szabadságos sebesült, rokkant katonákat megbecsülésben és olyan kiválasztott, különleges elbánásban részesítsük, amilyet a magyar hős meg is érdemel. TJgy látszik azonban, hogy ezek a felhívások mind csak öreg szólamok maradinak. (Zaj a szélsőbaloldalon.) A Hinterland kényelemhez szokott társadalma nem vesz tudomást arról, hogy a hős magyar honvédek mennyi áldozatot hoznak a hazáért és mennyit áldoznak azért, hogy mi idehaza nyugodtan emészthessünk és kényelmesen alhassunk. A honvédelmi miniszter úr nemrég kinnjárt a fronton és személyesen győződött meg arról, hogy ia magyar honvéd milyen gigászi küzdelmet vív ott kinn a Don-kanyarnak nevezett pokolban és éppen ezért, mert meggyőződött arról, ihogy híven teljesíti legszentebb honfiúi kötelességét a magyar katona, megígérte a magyar honvédnek és. felszólította a magyar hatonát» hogy ha» van valami sérelme vagy panasza, forduljon .szeretettel hozzá, mint gyermek az édesapjához, ö mindenkit meg fog hallgatni és a panaszokat a leggyorsabban és legigazságosabban el fogja intézni a honvédek javára. A honvédnek azonban, aki kint van ja fronton, vagy kint harcol, nincs ideje és módja panaszkodásra, neki csak az ellenségre van gondja, és éppen azért tartom kötelességemnek, hogy az igen ti. miniszter úr figyelmébe ajánljam, hogy a magyar honvéddel milyen sajnálatos események történnek- A magyar honvédnek, iha hazatér 1 , az az első dolga, hogy panaszkodjék, azért, mert 3—4 nappal előbb is hazaérhetet volna ,ha itt vagy ott, azon az állomáson engedték volna utazni az esti gyorsvonattal, és így csak másnap kerülhetett személyvonatra, amiért óriási késéssel került haza, pedig az a 14 napi szabadság egyébként is rövid. Az elmúlt világháborúban vérzett a magyarság egy teljesen idegen dinasztiáért. Ezzel szemben a mai háború a mi háborúnk is. Most dől el, vájjon ia Kárpát-Duna-Nagyhazában élhetjük-e önálló nemzeti életünket, vagy pedig kitörölnek bennünket az élő nemzetek sorából. Éppen azért a hadrakelt és onnan visszatérő honvédeinknek sokkal nagyobb tiszteletet és megbecsülést kell biztosítanunk, mint amennyit eddig kaptak. Ha a szükség úgy kivan ja, — bár ez sajnálatos esemény volna — még törvényes úton is biztosítani kell azt a tiszülése 1942 december 2-án, szerdán. 493 teletét és megbecsülést a magyar honvédnek, aki kint a fronton harcol, és (büntetéssel kell sújtani azokat, akik ezt nem tartják be. Naponként történnek a honvédeket megalázó esetek villamosokon, vonatokon, úgyhogy se szeri se száma ezeknek az eseteknek. Ezek közül csak egy vérlázító esetet akarok kiragadni. (Folytonos zaj a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek képviselő urak! Koltai József: Nagy Lajps törzsőrmester a Don-kanyarnak nevezett pokolból november 15-én ért haza... (Folytonos zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Nem tudom a felszólaló képviselő úr szavait ellenőriznia a nagy zaj miatt. Csendet kérek. Méltóztassanak a közbeszólásokat végleg abbahagyni. ! Koltai József: ... Karácsondra, hogy 14 ! napi szabadságát itthon tölthesse, amit valószínűleg azért kapott meg ez a törzsőrmester, mert ki is érdemelte. A szabadságoslevelet Gyimessy Ernő altábornagy írta alá. A szabadságöslevélben állandó tartózkodási helyül a hevesmegyei Karácsond vaui, megjelölve. Megérkezése után Nagy Lajos törzsőrmester annak rendje és módja szerint lejelamtkezett az illetékes hatóságoknál, de másnap, injovember 16-án megjelent nála egy járőr egy Juhász nevű szakaszvezetővel az élén és ráordított, hogy takarodjék ki a községbőh Nagy Lajos törzsőrmester felvilágosítást kért, mondván: hogy lehetséges ez. hiszen) a frontról jöttem haza. milyen jogcímen utasítainak ki a községből: én pihenni jöttem, itt van a szabadságoslevelem, amely mindent igazol. Erre Juhász szakaszvezető felmutatott egy csomagolópapirosra írt parancsot, amelynek értelmében ő a parancsot minden körülmények között végrehajtani tartozik. Ezt a parancsot dr. Gröber Ferenc főszolgabíró adta volna ki Juhász szakaszvezetőnek. "Erre Nagy Lajos honvád, a honvédelmi miniszter úr által a fronton megdicsért törzsőrmester kértei a parancs másodpéldányának a kiadását, de erre Hortobágyi szolgabíró azt telefonálta neki, hogy ezt nem lehet, mert a parancs bizalmas természetű, ez a belügyminiszter úr rendelete, tehát nem adhatja oda neki, hogy ő igazolhassa azt, hogy kiutasították a községből. Ma helyzet, hogy Nagy Lajos törzsőrmester nem tölthette a szabadsását Earácsomdon, nem pihenhette ki ott fáradalmait, ahol állandó lakhelye van. (Gr. Serényi Miklós: A fronton jó volt, idehaza nem!) Hét havi szolgálat után. azt érdemli meg eíry magyar katona, hogy kiutasítsák a községből, hogy ne élvezhesse azt a kis szabadságot, amelyet megérdemel. Ez a Nagy Lajos törzsőrmester majd kimegy újból a frontra, de én úgy érzem, hogy -már nem az a Nagy Lajos megy ki. aki először ment és önként vállalkozott ott minden egyes külön veszélyes akcióra, amikor a Donnál vívott harcok során mindenbemí résztvett. Ügy érzem, boery ő talán megrokkant lélekben, mert rossz hatással van rá, hogy idehaza így bántak vele és félő, hogy talán elmondja odakint bajtársainak, milyen dolgok történnek idebenn. Valahogy ezt redezmi kell, és éppen> ezért hívom fel a miniszter úr figyelmét arra, hogy az ilyen dolgokat még most, a kezdet-kezdetén vágja el, és büntesse meg azokat, akik ilyen dolgokat elkövetnek. Ha ugyanis meg 68*
