Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-318
488 Az országgyűlés képviselőházának 318. ülése 1942 december 2-án, szerdán. érdekképviseletének megteremtését és egészen a mai napig nem történt semmi. Én négyszáz nyomorgó aknaszlatinai bányanyugbéres ügyét vagyok kénytelen idehozni a t. Ház elé. A kormány a háború okozta drágulás ellensúlyozására a társadalombiztosítás szerveitől ellátásban részesülők számára rendkívüli járadékpótlékot állapított meg, amely 1941 szeptember hó 1-től kezdve ai törzs járadék 30%-a. f Ettől függetlenül a bányamunkabérek rendezése is megtörtént. Az aknaszlatinai állami sóbánya társpénztárai afconban mindeddig sem a 30%-os járadékpótlékot, sem az Oti bányanyugbér biztosításával arányban álló magasabb nyugbért nem fizette ki. Ezek az emberek még ma is az 1937. évi nyugbérmegáliapításnak megfelelő nyugbérben részesülnek, amely az öregségi és rokkantsági járadékosoknál havi 50 pengő, az özvegyeknél havi 20—25 pengő átlagban. Ebből az összegből kell egyegy kiöregedett vagy megrokkant bányásznak es csaladjának megélni. Ugyanakkor a hasonló alapszabályokkal működő diósgyőri állami vasgyári társpénztár m aknaszlatinaihoz hasonló viszonyok között élő nyugbéreseínek járandóságát már 30%-kal felemelte. Tudomásom szerint az aknaszlatinai nyughelyeknek ez a mostoha elbánása onnan eredt, -hogy a minisztériumban még nem küszöbölték: ki bizonyos alaki nehézségeket. Hosszú ido lett volna ezektnek az alaki nehézségeknek megszűntetésem de úgylátszik, az illetékes urak nem érzik át azt, mit jelent egy ilyen öreg nyugdíjas bányásznak és csaladjának ötven pengőből, egy özvegynek havi nusz-huszonöt pengőből megélni. # Tisztelettel kérem az illetékes Ikiét minisztériumot, hogy ezeket az alaki nehézségeket küszöböljek ki es sürgősen gondoskodjanak arról, hogy az aknaszlatinai társpénztár járadékosai 1S megkapják azt, amit a többi pénz. tarák jaradelkbsai mar egy esztendővel ezelőtt megkaptak. (Helyeslés.) Elnök: A Ház az interpellációt kiadja a u?aknfk mmi éS a beJü ^miniizte,r Következnék Prolköpecz József úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. A képvisel ur törölte ezt az interpellációját Következik Prokopeez József képviselő úr második interpellációja a földmáve'íésügyi és a közellátásügyi miniszter úrhoz. Kérem az interpeillaoio szövegének felolvasását Vámos János jegyző (olvassa): »Interpelláció a m kir. földmívelé,ügyi miniszter ÚÍ hoz a cseh-reifoTtm utján gróf Károlyi Lajostól elparcel ázott földbirtokok tárgyában és a közeMátas terén a budapesti mfrhavtgóhídon toletlen bánásmód megvm oz más!fgyl • 1. Van-e tudomása a földmíveíésügyi mlüataraban a cseh megszállás alatt Szimő községiben a lakosság megkapta a csehektől a fíok ?ÏAS La;ÍO f '^»«íöllázott birtokát és nem fizetnek? ^ ' SGm hasz0abért Qnnn E ' nneík "iÖÍV , etkeztébei1 Tótmegyer község yWO pengőjével meg van károsítva,. 2. Van-e tudomása a. földmíveíésügyi miniszter úrnate és a közellátásügyi 'miniszter urnák arról, hogy a budapesti közvágóhídon a levágandó marhákkal milyen embertelén módoh bánnak?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó, Prokopecz József: T. Ház! Következő^ észrevételeimet a megajánlási vita során szándékoztam elmondani, de célszerűbbnek látom, hogy röviden itt mondjam el. Nálunk, Tótmegyeren voltak olyan egyének, akik a cseh agrárreform útján földeket kaptak és most minden ősszel eljönnek a haszonbérért, a haszonbért átviszik Szlovákiába, ma is szlovák állampolgárok. Pedig vannak nálunk jó magyar érzésű szlovákok, akik a mi hadseregünkben harcolnak és véreznek, vannak özvegyek is, én tehát arra kérem az igen t. földmíveíésügyi miniszter urat, hogy vegyék el a földet azoktól a szlovák állampolgároktól és ezeknek juttassák. (vitéz Jaross Andor: Már el kellett volna venni!) ' Kaptam a községemből egy levelet, amelyben azt kérdezik, hogy van-e tudomásába miniszter úrnak, hogy hány szlovák gyermek él az országban, akiknek a szülei a szlovák állani alkalmazásában állanak. A pozsonyi Dunahajózási Bészvénytársaság alkalmazásában is nagyon sokan vannak idevaló születésűek- Ezek az egyének az előrehaladott terhes állapotban lévő feleségüket mindig ideküldik, hogy itt szüljék meg a gyermeküket, ezek azután hónapokig itt tartózkodnak, amíg a gyermek anynyira megnő, hogy szoptatás nélkül meg tud élni, iákkor az anyja eltávozik, a hozzátartozók pedig itt nevelik a gyermekeket. Van nálunk éppen elég magyar gyermek is és idevaló szlovák gyermek, azoknak az embereknek tehát semmi érdemük nincs arra, hogy az amúgyis nehéz közellátási viszonyok; közepette mi neveljünk nekik gyermekeket, akik alkalomadtán azzal köszönik ezt meg, hogy ellenünk szervezkednek. Ezidőszerint csak Tótmegyer községben 13 olyan gyermek yan, akinek iái szülei a szlovák állam alkalmazásában vannak, szlovák állampolgárok. Ez így van. Eljönnek azok az asszonyok, itthagyják ia gyermeküket, némelyik nemcsak egyet, hanem az idők során négyet ötöt is. En odavalósi születésű vagyok, én tudom, hogy ez így van, eljön ide az asszony, megszüli a gyermeket, ezeket a gyermekeket azután az öreganyjuk vagy iaz öregapjuk neveli a mi teíhünkre. Van itt még más panasz is. Gróf Károlyi birtokából 1920-ban a cseh agrárreform útján Szimő községből azt hiszem, 113 egyén 224 katasztrális holdat kapott. Ezek az emberek szegénysorsúak, sem haszonbért, sem adót nem fizetnekjSemmit nem tudunk rajtuk behajtani, A magyar királyi adóhivatal Tótmegyer községben követeli a köztartozásokat, mert Tótmegyer határához tartoznak ezek a földek. Ez az összeg már 9000 pengőre rúg, de nem tudjuk rajtuk bahajtani. Vannak nálunk olyan magyarérzelmű emberek, akik szakismeretekkel bírnak, mondjuk 'birtokosok, ispánok, intézők voltak, akik nagyon szívesen megfizetnék ezt ÍSZ összeget, csak adnák nekik oda ezeket a földeket- Ezekét a földeket olyan mostohán kezelik, hogy csak gyom, meg repce nő rajtuk, semmi más, Az államnak ez nagy kára. De hogyan fizessek én a szimőiek helyett, akik a cseh agrárpártban voltak, akik kommunisták, demokraták voltak mind és ezért kapták azt a földet, hiszen tisztességes, /becsületes magyar ember nem kapott a csehektől semmit. Ezek mind Csomor-pártiak voltak egytől-egyig. A jó múltkoriban kint jártam a budapesti vágóhídon. Pesti képviselőtársaim talán nem
