Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-318

Àz országgyűlés képviselőházának 318. Jenő részére f- évi szeptember hó 1-től eredeti burgonyakontingensét állítsa vissza és nevezett részére a fenti időponttól az eredeti kontingensnek megfelelő burgonyamennyiséget szolgáltassa ki. Tett intézkedésről szíveskedjék sürgősen jelentést tenni.« Erre mindeki azt gondolta, hogy ez a dolog el van intézve, rendben van, de nem ez történt, ellenben az, hogy a Metesz egyszerűen nem hajtotta végre a miniszter határozatát. (Zaj.) Sőt amikor vitéz Városy a nagyvásártelepi standját kérte viszsza s a miniszter rendeletét felmutatta, Rosta tanácsnok úr azt válaszolta, — a levél nálam van — hogy a rendelet keltezése után 14 nappal, szeptember 14-én a Metesz hivatalosan közölte vele: nem igaz, hogy v. Városy visszakapta a kontingensét, tehát a standot ne tessék visszaadni. Ezután a következő történt. En közbeléptem és kértem Jurosek államtitkár urat, legyen szíves elintézni ezt az ügyet s elmondtam a miniszter úrnak is, Lossonczy miniszter úr itt ezen a helyen Jurosek államtitkár úr előtt kézfogással pecsételte meg október 18-án, hogy a kontingenst azonnal visszaadatja. Jurosek államtitkár úrral nekem levelet is íratott' október 16-án, amelyben azt írta (olvassa): »Táviratodra válaszolva értesítlek, amely szerint telefonon beszéltem Mikecz Miklós igazgatóval, hogy Városy Jenő iburgonyaikontingense viszszaadassék. Az igazgató úr közölte, hogy személyesen beszélt Városy val, jelölje ki telephelyét, hogy részére a burgonya azonnal kiutalható legyen.« Erre vitéz Városy azonnal bejelentette, hogy nagykereskedői kontingensét a nagy vásártelepi standján, burgonyazúzó kontingensét a régi telephelyén kívánja árusítani. Méltóztatik gondolni, hogy erre megkapta a kontingenst 1 Nem kapott burgonyát sem a nagykereskedői részen» sem a zúzói részen. (Mosonyi Kálmán: Szabotálás! — Piukovieh József: A miniszter már megbukott.) November ll^én a Belföldi Egyesülés, az egykéz, á miniszternek egy iszerve szemben a szeptember 1-i miniszteri rendelettel, írt neki egy levelet, hogy »nincs ok az előző határozatunk — a Belföldi Egyesülés határozata — megváltoztatására.« Engedelmet kérek, egy vitéz, hadirokkant, arany vitézségi érmes ember áll az egyik oldalon, a másikon egy vádaskodó, aki jelenleg katonai szolgálatot teljesít, amiért a büntetőügyet tárgyalni nem lehet- megállapíttatott. Viszont v- Városynak az alaptalan vádaskodással szemben egyetlen lehetősége az volt, hogy a büntető hírósághoz forduljon, a feljelentést megtette. ^Tehát lehetetlen azt mondani, hogy nem történt a tényállásban semmi változás. [r} i !, A második rész a nagyon érdekes zúzóüzemi rész. mert vitéz Városy Jenő nagykereskediő .és zúzóiüzemtulajdonos 17 esztendeje. Két évvel ezelőtt a saját telkén levő zúzóüzeimre azt mondották» hogy az egészségügyi követelményeknek nem felel meg. Erre ő a telkét az üzemmel együtt eladta és egy leállított zsidó üzem épületét bérelte ki, odavitte összes gépeit és ott dolgozott két évig. Erre azt mondották, hogy ez nincs rendben, zsidótól! nem lehet herélni, hanem mien jen el' onnan. Erre Városy a saját telkére beadta a pályatervet, 321.232. szám alatt építési engedélyt kérve. Megkapta. Ezután 1941 december 15-én 20.507/1941. szám alatt anyagigénylést adott be. Az anyagigénylést megtagadták tőle, azt monKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ XVI. ülése 1942 december 2-án, szerdán. 4ââ dották,

( hogy: vasat nem adunk, magának egy kifogástalan üzeme van,< miért akar vasat, nem indokolt az építkezési. Erre Városy Jenő a Leállított Perl kenyérgyárat, illetve ennek a zsidó Üzemnek a helyiségét igényelte. Ezt a helyiség iránti igényt elutasították azért, mert bejelentette az illető \ kenyérgyár, hogy nem igényelheti, hiszen nincsen kontingense. (Derültség a szélsőbaloldalon.) Ezek után Városy Jenő írt Mikecz úrnak egy levelet és a,zt mondotta: Kérem, ha azt hiszik, hogy zsidótól épületet nem szabad bérelni, mert ez strómanság, — megjegyzem, maga az egykéz egy zsidó házban lakik irodájával, tehát ott is ugyanaz a helyzet, ami Városy Jenőnél volt, mert a háztulajdonos zsidó és itt is esak a háztulajdonos volt zsidó — küldjön ki az egykéz az ő költségére éjjel-nappal ellenőröket, akik majd megállapítják, hogy saját gépeivel, saját embereivel, saját fogatával, saját vagyonával intézi a zúzóüzemet. Ez sein volt jó és kontingenst nem adtak. A vitézek korlátolt felelősségű társasága — Élelmiszeripar és kereskedelmi kft. — ugyanebbe á helyzetbe került. A vitézek korlátolt felelősségű társasága kibérelt zsidótól egy ilyen leállított üzemet és azután megvásárolta tőlük a gépeket és nagy arányban dolgozott. A zsidónak a telkét eladták egy hadiüzemnek, onnan ki kellett menni. Talán okosabb, ha ennek a vitézek korlátolt felelősségű társaságnak a beadványából ismertetem ezt a részt. Ez a beadvány azt mondja, hogy (olvassa): »Mi az egyesülés tudtával 1941 május 10-ig csak béreltük a Priedmann-féle Szállásutca 38. szám alatti »Kristály« Burgonyazúzóüzemet Május hó 10-én azonban azt teljes, béren dezéssel és a helyiség bérlemény átvételé vei megvásároltuk. Az erre vonatkozó megállapodásunkat az egyesülésnek beküldtük, amit az Egyesülés... tudomásul is vett«, sőt az új kontingensben részesített Herzum Edgard számára is kérte, hogy ott végezzük el a zúzást. Most az ingatlant a zsidó eladta, tehát mi onnan kikerültünk; megjegyeztük azt, hogy az új idény megkezdésiéig szerzünk egy új helyiséget, (Olvassa): »A legnagyob meglepetéf sünkre dr. Balázs úr szóbelileg közölte, hogy az intézőbizottság határozata szerint a következő idényre a burgonyazúzói részesedési százalékunkat azzal az indokolással, hogy nincs helyiségünk, elvonták.« Most nézzük, hogy kinek adták ki a százalékukat? Odaadták vitéz Városy arany vitézségi érmes hadirokkant és a tíz vitéz korlátolt felelősségű társaságának zúzóburgonyakontingensét Wolf Gitta gépírókisasszonynak, aki Városy Jenőnek irodakisasszonya volt, (Gúnyos éljenzés és taps a szélsobaloldalon.) másodsorban odaadták Ziegler Józsefnénak, egy kenyérgyáros feleségének, harmadsorban egy dr. Pap Miklósné nevezetű hölgynek, akiről nem tudom, kicsoda, negyedsorban odaadták Lacza Emilnek és végül odaadták az Óbudai Üzemnek. Ezek közül Wolf Gitta és Ziegler né csak ez év november 15-én állították fel az üzemüket. Ami a vitézeknél baj volt, hogy tudniillik nem volt meg _ júniusban az üzemük, Wolf Gittánál és Cziegler Józsefnénál nem volt baj, pedig ezek, hangsúlyozom, csak november 15-én állították fel iaz üzemüket, de természetesen az ingatlant zsidótól bérlik. A másik három üzemtulajdónos, tehát dr. Pap Miklósné, Lacza Emil és az Óbudai Üzem szin! ten zsidótól vásárolta meg az üzemi berende! zéséhez szükséges gépeket és vette át a bérle1 tet. Ez egyébként magától értetődik, ebben 67